Ausztriában, az autópályán, Parndorf közelében 2015. augusztus végén találták meg egy álló tehergépkocsiban a 71 migráns holttestét. A magyar szervek a szerb határ közelében még aznap délután elfogtak négy gyanúsítottat, majd a többi vádlottat két férfi kivételével, ők jelenleg is szökésben vannak.
Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a légmentesen záródó hűtőkamionban szállított emberek egy idő után megfulladhatnak. Tudtak arról is, hogy a raktér belülről nem nyitható, így a sértettek csak külső segítségben bízhattak. Az emberek az indulás után 40 perccel dörömbölni kezdtek, a lehallgatott beszélgetések alapján a vádlottak között szóba is került, hogy a sértettek nem jutnak elegendő levegőhöz. A lebukástól félve azonban a vádlottak nem nyitották ki a járművet. A vádlottak nem kívánták a sértettek halálát, de annak bekövetkeztébe belenyugodtak – közölte a bíró.
Mezőlaki Erik hangsúlyozta, a hűtőkamionban utazók tanúi voltak, ahogy családtagjaik, gyermekeik, ismerőseik sorban halnak meg. Haláluk azért következett be, mert az embercsempészek fontosabbnak találták a lebukás elkerülését, mint a 71 ember életét. Az emberölés miatt elítélt vádlottak közönnyel viszonyultak az áldozatok halálához.
Nem is lehet kérdéses, hogy az első-, másod- és negyedrendű vádlott esetében csak a legszigorúbb büntetés állhat arányban az elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyával és a vádlottak társadalomra veszélyességével – jelentette ki a bíró, hozzátéve: e vádpont esetében a harmadrendű vádlott szerepe nem volt olyan meghatározó, mint társaié, ezért nem zárta őt ki a bíróság a feltételes szabadság lehetőségéből.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!