időjárás -1°C Karola , Károly 2023. január 28.
logo

Senkit sem kényszerít a köznevelési törvény

Csókás Adrienn
2019.06.28. 06:30
Senkit sem kényszerít a köznevelési törvény

Nem igaz, hogy a köznevelési törvény módosítása mindenképpen bekényszerítené az iskolaéretlen vagy a problémás gyerekeket az első osztályba. Az óvodai nevelés esetleges meghosszabbítását szakértői döntéshez kötik, de mivel a gyerekek 95 százaléka már háromévesen elkezdi az óvodát, a korábbinál több idő jut az iskolára való felkészülésre, ezért az átállás kevésbé okozhat gondot a hatéveseknek — véli a Nemzeti Pedagóguskar elnöke. Horváth Péter szerint nincs mitől tartaniuk a magántanulóknak: akinek a helyzete valóban indokolja, az a jövőben is tanulhat egyéni munkarendben.

Nem a magántanulói státus jelenti az egyetlen kiutat azoknak, akik menekülnének az állami iskolarendszerből, ezért felesleges arról beszélni, hogy az egyéni tanrend bevezetése ellehetetleníti az alternatív megoldásokat keresőket – hangsúlyozta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke. A köznevelési törvény parlamenti vita alatt álló módosítása kapcsán rámutatott: jelenleg is számos nem állami fenntartású intézmény működik, ahol speciális tanterv mentén, alternatív pedagógiai módszerekkel oktatnak, ezek közül a jövőben is nyugodtan választhatnak azok a családok, amelyeknek nem tetszik az állami rendszer.

– Azoknak a diákoknak, akik sport-, művészeti tevékenység, egészségügyi problémák vagy külföldi tartózkodás miatt kérelmezik az egyéni tanrendet, a továbbiakban sincs okuk aggodalomra, hiszen a törvény biztosítja az iskolába járás alóli felmentés lehetőségét, ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és ez a tanulmányok eredményes befejezése szempontjából is előnyös. Az NPK javaslatot is tett arra, hogy akinél betegség vagy külföldi tartózkodás az indok, annál ne is kelljen feltétlenül lefolytatni a hivatalos eljárást az egyéni tanrend engedélyezéséhez – fogalmazott Horváth Péter.

Hozzátette: annyiban történt változás, hogy eddig az intézményvezető kezében volt a döntés, akinek ki kellett kérni a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat szakvéleményét, most viszont a kormány által kijelölt hivatal vagy hatóság hozza meg a végleges döntést, de továbbra is ki fogják kérni az intézményvezetők álláspontját.

– Mi azt szeretnénk elérni, hogy a döntés joga maradjon az intézményvezetőnél, a kijelölt állami szerv pedig kapjon egyetértési jogot. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy ez a hivatal lehetőleg helyben legyen, vagy legalább járási szinten, olyan szakértőkkel, akik ismerik a helyi viszonyokat. A megyei szint már túl távol van az iskolától – hangsúlyozta az elnök. Az iskolakezdési szabályok szigorítása kapcsán azt mondta: míg eddig a szülő kérelmére automatikusan meg lehetett hosszabbítani az óvodai nevelést egy évvel, a jövőben csak szakértői bizottság véleménye alapján lehetne ezt megtenni.

Az óvodában töltött három év kellően felkészít az iskolára
Fotó: Kurucz Árpád

– Véleményem szerint mivel az óvodakezdés korhatárának leszállítása miatt már a háromévesek 95 százaléka bekerül az óvodába, az ott eltöltött három év elegendő idő lehet arra, hogy kialakuljanak a gyerekekben azok a tulajdonságok, amelyek az iskola megkezdéséhez szükségesek. Így felkészültebben várhatják az első osztályt, és kevésbé okoz gondot nekik az átállás, mint korábban, amikor sokan csak négy- vagy ötévesen kerültek közösségbe. Akinek pedig komolyabb problémája van, annak továbbra sem kell kötelezően beiratkoznia hatévesen az első osztályba, hiszen a törvény indokolt esetben lehetőséget ad a plusz óvodai évre – magyarázta Horváth Péter.

Az NPK-elnök a tankönyvtörvény köznevelési törvénybe olvasztása kapcsán kitért arra is: üdvözlik, hogy az idegen nyelvű tankönyvek, feladatgyűjtemények, szótárak esetén a jövőben kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a tankönyvjegyzékre, így a színvonalas fejlesztőmunkát végző magánkiadók sem szorulnak ki a piacról. A kar üdvözli továbbá az intézményvezetői pótlékok és a pedagógusi céljuttatás bevezetését, bár azt még nem látni, hogy mekkora keret lesz minderre, és hogy pontosan milyen feladatok elvégzéséért jár majd a pluszpénz.

Az intézményvezetői kinevezések kapcsán ugyanakkor az NPK nem tartja jó megoldásnak, hogy elvették a véleményezési jogot a nevelőtestülettől.

– A végső döntést eddig is a miniszter hozta meg, az a passzus viszont most kikerül a jogszabályból, amely szerint a tantestület, a szülői közösség és a diákok is véleményezhetik a pályázatot. Ezeket a véleményeket eddig sem volt köteles elfogadni a döntéshozó, de a pályázó számára szerintem igenis fontos visszajelzés, hogy mit gondolnak a szakmai anyagáról és a személyéről a kollégák, elvégre velük kell együtt dolgoznia, és nem mindegy, hogy milyen légkörben – jegyezte meg Horváth Péter.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.