Világszerte négyszázmillióan, hazánkban pedig több mint hatszázezren küzdenek vizelettartási problémával, más néven inkontinenciával, ráadásul az esetek közel felében valamilyen komoly betegség áll ennek hátterében, mint például daganatos megbetegedések, stroke vagy demencia – derült ki a Magyar Kontinenciatársaság friss felméréséből.
Az inkontinencia-világhetet minden év júniusának utolsó hetében tartják, kezdeményezője a Nemzetközi Kontinenciatársaság, és idén harmadik alkalommal Magyarország is csatlakozott. Az inkontinencia akaratlan vizelet- vagy székletürítéssel járó, megfelelő kezelés nélkül általában tartós és folyamatosan romló állapot. Inkontinenciában nagyobb részt – nyolcvan százalékban – nők szenvednek, részben a várandósság okozta élettani jelenségekhez köthetően, részben pedig 45 éves kor felett alakulhatnak ki ilyen tünetek. Jellegzetes, hogy erről a népbetegségről – leginkább a stigmatizáció miatt – alig esik szó, noha nagyjából minden harmadik kismama hosszabb-rövidebb ideig biztosan találkozik ezzel a problémával.
Fotó: Éberling András
A Magyar Kontinenciatársaság felmérése szerint az érintettek alig fele mer erről a problémáról orvosának vagy a szakápolójának beszélni, emiatt sok a megkésett diagnózis és az elszalasztott rehabilitációs lehetőség. Az érintettek túlnyomó többsége tehát ellátatlan.
– Átmeneti vizeletinkontinenciát akár az étkezési szokások vagy bizonyos gyógyszerek is előidézhetnek, a tartós vizelettartási nehézség hátterében azonban legtöbbször szervi eltérések állnak – közölte a társaság. Az orvosok szerint a dohányzás miatti krónikus köhögés is okozhat inkontinenciát: a hólyagzáróizomra nehezedő nyomás, illetve a szervezetbe kerülő irritáló anyagok miatt. A tünet hátterében állhat továbbá a túlsúly, nők esetén a krónikus hólyaggyulladás, férfiaknál pedig a prosztatamegnagyobbodás.
Az inkontinencia hét kapcsán a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a legkisebb vizeletszivárgásnál is kérjenek orvosi segítséget, hiszen ez a tünet lehet komoly háttérbetegségek első jele, amelyek viszont korai diagnózissal nagy eséllyel gyógyíthatók.
