Svéd politikus: A muszlimok nem akarnak svédek lenni

A magyar bérek száguldanak, a gazdaság pedig a svéd ötszörösével növekszik. Ezért sem javasolja a migránsok tömeges befogadását Erik Almqvist, aki nem látott még a családokra többet költő országot Magyarországnál. A Svéd Demokraták volt gazdasági szóvivője egyetért a magyar gazdaságpolitikával, ami miatt Magyarország egyre jobb hely, Svédországban viszont kevés az esély a javulásra. Éppen ezért költözött Magyarországra és azt szeretné, ha gyermeke is itt nőne fel. A volt politikussal a Mandiner készített interjút.

Egy kisgyermekkel még szinte bárhol meg lehet találni a biztonságos környezetet. De a kamaszokkal már sokkal nehezebb, mert nekik egy szélesebb értelemben vett stabil, biztonságos környezet kell, jó iskolákkal, ahol rend van és minőségi oktatás. De az is lényeges, hogy lehet-e biztonságban focizni vagy este a városban sörözni a barátokkal, amikor majd 18 évesek lesznek.

Sajnos nem látok semmiféle reális esélyt, hogy Svédország 15 év múlva jobb hellyé válna, sőt az ellenkezője látszik. És még ha Magyarország szegényebb ország is, itt nem csak érezhető fejlődést látok évről évre, de biztonságos társadalomról van szó, jó iskolákkal. Egyértelműen Magyarországot választanám.

Svédországban nem biztonságos éjszaka egyedül sétálni egyes városokban?

Amikor én gyerek voltam, Svédországban bárhol, bármikor biztonságban mozoghattam, de mára ez csak a gazdag, védett területeken élők kiváltsága. Ezeken a területeken kívül nagyon elővigyázatosnak kell lenni. Egyre jobban hasonlít a svéd helyzet az Európán kívüli országokhoz, ahol egyes gazdag, szigorúan őrzött negyedekben biztonság honol, de máshol nagyon tudni kell, hogy merre tévedünk. Egyesek talán ugyanezt mondanák el a nyolcadik kerületről Budapest esetében, de én sok időt töltöttem a nyolcadik kerületben, ahol még ingatlanbefektetéseim is voltak, a közelben éltem is.

A nyolcadik kerület semmi Stockholm veszélyes részeihez képest.

A svéd iskolák híresek a magas színvonalú oktatásról, de ön mégis inkább Magyarország mellett döntene, ha a gyermekeiről van szó. Miért?

A svéd iskolák a hetvenes években az egész világon a legjobbak voltak. Mindig úgy hivatkoztak rá, hogy ez itt a legjobb oktatási rendszer a világon. Azóta az oktatás minőségében lassan elkezdtünk visszacsúszni, aminek két fontosabb oka van.

Az első az ideológia. A diákokat a tanárok nem utasíthatják: csak támogatniuk szabad őket, hogy megtalálják az egyénileg legmegfelelőbb utat a tanuláshoz. Nem mondhatják meg nekik, hogy mit és hogyan kellene megtanulni. Bizonyos szabadság természetesen jó, amikor elég érettek vagyunk ahhoz, hogy önállóan is felelősen tudjunk tanulni, de a gyerekeknek szabályokra, korlátokra, irányításra és tanácsokra is szükségük van. A svéd oktatás már nem szentel figyelmet a tudásra, hanem inkább megpróbál kreatív egyéneket formálni.

A második hatalmas probléma a migráció. Az elmúlt évtizedek bevándorlásának hatására teljesen átalakultak a svéd osztályok. Az osztályok felében nagy problémák vannak az oktatási körülményekkel. Minden nap olvasni iskolai ügyekről,

olykor rendőrt is kell hívni a svéd iskolákhoz, mert egyes egyének nem tisztelik az iskolai dolgok menetét, nem foglalkoznak a szabályokkal.

Ön írt arról, hogy a szexuális erőszakok növekvő aránya civilizációs hanyatlásra utal Svédországban. Ez egy ideiglenes mellékhatása lehet a migrációnak vagy csak statisztikai módszerek változásairól van szó?

A bejelentett szexuális erőszakok száma nagymértékben nőtt, ezt adatok is alátámasztják. Azt, hogy ez csak egy átmeneti állapot-e, nem lehet kijelenteni, mert eddig sajnos sem a migráció, sem a szexuális erőszakok száma nem mutatott csökkenést. Mindkettő növekszik, szerintem kéz a kézben járva.

Nem helyes a migrációról túlzott általánosságban beszélni. Nyilván nem a kínai migránsok erőszakoskodnak.

Az egésznek leginkább a kultúrához és a női férfi viszonyokról, a nők jogairól való gondolkodáshoz van köze.

Azok a kultúrák a legveszélyesebbek, amelyekben a nőknek el kell rejteniük magukat, ahol nem vezethetnek autót és ahol ma is az apjuk, majd a férjük tulajdonának számítanak. A svédek sokáig úgy gondolták, hogy Svédország olyan nagyon sikeres ország, hogy mindenki olyanná szeretne válni, mint mi svédek. Nekünk csak az a feladatunk, hogy megmutassuk nekik az utat és adjunk nekik elég időt, hogy olyanokká váljanak, mint mi vagyunk. A svédek azonban nem veszik észre, hogy nem mindenki olyan gyenge az identitásában, mint ők. A muszlim világból érkező embereknek – akikről eddig is beszéltünk – nagyon erős az identitása és nem fogják ezt megváltoztatni, hogy svéddé váljanak.

A muszlimok nem akarnak svédek lenni.

Nem látom, hogy a növekvő erőszak miért lenne ideiglenes jelenség, de csak az idő ad majd választ.

Összességében mit gondol a tömeges migráció gazdasági hatásairól? Képes lehet hozzátenni valamit a gazdasági fejlődéshez a tömeges bevándorlás?

Természetesen nem. Már hat éve nem vagyok politikailag aktív, de amikor tagja voltam a Svéd Demokratáknak, akkor folyamatosan a migráció gazdasági, költségvetési hatásairól beszéltünk. Nagy kérdés volt ez és sok migrációpárti küldözgetett nekünk rengeteg tanulmányt, amely azt próbálta bizonyítani, hogy a migráció gazdaságilag előnyös. De világos volt, hogy mindezen elemzésekben egészen nyilvánvaló hibák szerepeltek. A migráció sosem volt gazdaságilag előnyös és ez ma sem változott.

A migrációval kapcsolatban egyedül arról érdemes vitatkozni, hogy mennyire költséges.

Tehát tömegesen importálunk afrikai termelékenységű dolgozókat, akiktől furcsa módon pozitív gazdasági hatásokat várnánk.

Ráadásul Svédországban a munkaerőpiacon nagyon magas a minimálbér. A minimálbér sokkal magasabb, mint bárkinek a bére a szomáliai középosztályban.

Svédországban egyszerűen nem éri meg alkalmazni őket és havonta kifizetni nagyjából egymillió forintot olyan emberek munkaköltségére, akik például Szomáliából, vagy Afganisztánból érkeznek és közel sem képesek ezt az összeget kitermelni a munkájukkal. A társadalmi költség sokkal nagyobb lesz, mint amennyit a bevándorló képes előállítani. Ezért maradnak munkanélküliek és végül teljesen az adófizetők pénzéből, esetleg az állam által finanszírozott alibimunkahelyeken kell dolgozniuk.

Vannak olyan svéd önkormányzatok, ahol épp emiatt adókat emeltek a tömeges migráció hatására.

Svédországban a leggazdagabb önkormányzat szeretné azonnal emelni a helyi jövedelemadót 1,4 százalékponttal. Rengeteg adóemelés várható, helyi és regionális szinten is a következő két-három évben, mert

a jóléti rendszer nem tud lépést tartani a növekvő népességgel és egyre több sebből vérzik. Egyre több forrás kellene, ezért emelni kell az adókat.

Tehát a jövedelem újraelosztása zajlik a svéd lakosságtól a bevándorlók felé?

Természetesen. Ez a jóléti állam logikus következménye. Ez egy homogén nemzettel, amelyben szinte mindenki rendelkezett egy tisztességes minimális képzettségi szinttel, jól is működött.

Van esély arra, hogy hosszú távon integrálni tudjuk a migránsokat, akik például az elmúlt 4-5 évben érkeztek?

Fontos az, hogy honnan érkeznek a bevándorlók, mert vannak bevándorlók Lengyelországból és Tajvanból, akikkel semmi probléma, de a helyzet teljesen más, amikor a közel-keleti, vagy az afrikai migránsokról van szó. Ebben az esetben sokkal kisebb annak az esélye, hogy megfelelően integráljuk őket.

A magyar modell az, hogy Magyarország költi a legtöbb pénzt a családokra az Európai Unión belül…

… közel a GDP öt százalékát, ami talán a legmagasabb a világon is, még nem láttam a családokra többet költő országot.

Minden fejlett országnak vannak demográfiai gondjai, az egyetlen fejlett ország, amelynek fenntartható a születési aránya, 2,1-es értékkel Izrael.

Két szokásos módja van a népességcsökkenés megállításának. Az egyik az, hogy rengeteg pénzt adunk azoknak, akiknek sok gyerekük van, ahogy Svédország is teszi. A másik mód az, hogy adócsökkentéssel, kedvező hitelekkel támogatjuk a családokat, mint Magyarország.

A svéd verzió a lakosságnak azt a részét fogja elérni és ösztönözni több gyerek vállalására, amelyik a legkisebb termelőképességű, mert nekik a pénz sokkal nagyobb ajándék, mint a magas iskolázottságú embereknek. Svédországban ők a nem európai hátterű emberek.

A magyar koncepció ennek az ellentéte, pont a középosztályt célozza meg, amely sokkal nagyobb termelő képességű. Magyarország felismerte, hogy a demográfia létkérdés és nagyon jó irányba halad. Kit engedünk be? Hány gyermek születik? És kinél születnek a gyermekek? Ezek alapvető kérdések.

Magyarország akkor is jó úton van, ha továbbra sem érte el a 2,1-es születési arányt, de sokat javult a helyzet a mélyponthoz viszonyítva. Egyik európai országnak sem sikerült még megoldania a helyzetet.

A teljes interjút a Mandiner oldalán olvashatják.