– Mivel az emberek döntő többsége vizuális típus – vagyis a környezet észlelése, megragadása elsősorban a látásán keresztül történik –, minden vizuális inger nagyobb szerepet tölt be az életünkben, mint a többi érzékszervtől érkező információ. Éppen ezért a gyerekeknek is sokkal hatékonyabban lehet információkat átadni a vizualitáson keresztül, ezt kellene az óvodai és iskolai módszertanban is vezérfonalként alkalmazni – fejtette ki a szakpszichológus. Szavai szerint most még a tanórákon a beszéd, hallott szöveg dominál a vizualitással szemben, és emiatt a gyerekek figyelmét nehéz fenntartani, már néhány perc után elkalandoznak. Jó irányba mutat ugyanakkor, hogy néhány éve országszerte elterjedtek az interaktív táblák az iskolákban, amelyeken mozgóképes animációkat, videókat is tudnak nézni a diákok – tette hozzá.
A rajzolás egyébként tipikusan bal agyféltekés tevékenység, ehhez kapcsolódnak az érzelmek, amelyeket sokszor a művészi tevékenységeken tudunk megfogni és kifejezni. – Ha mindehhez a verbalitást is hozzákapcsoljuk, vagyis nevet adunk az érzésnek, akkor az érzelmi intelligencia is fejleszthető a rajzolással, ez pedig már a társadalmi boldogulásunkat segíti – fogalmazott a szakpszichológus. Tamás Márta szerint a társadalmi kérdésekbe hat-hét éves koruk körül érdemes bevonni a gyerekeket, absztrakt fogalmak szintjén pedig 12-13 éves korukban, hiszen ekkorra alakul ki a realitásérzékük, addig sajátosan dolgozzák fel a körülöttük lévő világot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!