– Semmi esetre sem egy Keménymag-kivonatként kell gondolni a kötetre – mondta lapunknak Megadja Gábor (képünkön) első könyvének bemutatóján, utalva a Keménymag című szórakoztató, közéleti műsorra, ahonnan sokaknak lehet ismerős a szerző. Megadja a Századvég Alapítvány vezető kutatójaként ezúttal a politikatudomány iránt érdeklődőknek ajánlotta írását, amelyben több szerző művének vizsgálatával azt boncolgatja, hogy a XX. századi totalitárius gondolkodás, az úgynevezett modern kori zsarnokság magvait a felvilágosodás vetette el.
– Korábban volt a sötét középkor, amit a felvilágosodás követett, amikor varázsütésre mindenki kinyílt, és értelmes, szabad meg egyenlő lett, azonban mindez így nem igaz – hangsúlyozta Megadja Gábor. Ismertetése szerint a könyvet az teszi érdekessé, hogy alapvetően Európából az 1930-as években elmenekülő tucatnyi tudóst – köztük Hannah Arendtet és Eric Voegelint – állít a középpontba, akik meg is élték a diktatúrákat, és így reflektáltak az eseményekre.
– A baloldali szerzők szerint a totalitárius rezsimek visszatérést jelentenek a sötét középkorhoz. Azok a szerzők, akikről részletesen írok, amellett érvelnek, hogy ezek a rezsimek a modernitás logikájából fakadnak: azaz leszámolás a múlttal, leszámolás az antik és a keresztény gondolkodással – hangsúlyozta Megadja Gábor, aki szerint bizonyos szerzők a középkori politikai rendet szabadabbnak érzik a modernebbnél.
– Számos egyetemet a középkorban alapítottak. A tudomány szabadsága és az egyetemek autonómiája keresztény találmányok, ráadásul ez a vallási közösség úgy is gondolkodik, hogy az Isten által teremtett világot érdemes megismerni, felfedezni – fogalmazott a kötet szerzője, aki úgy véli: a középkori sötétség és barbarizmus képe nem más, mint a felvilágosodás hazugsága.
