Összekötni, ami összetartozik

Összesen 317 ezer gyermek kapott lehetőséget, hogy iskolai szervezett keretek között utazhasson valamely külhoni magyar területre, emellett tízezer diák szerzett már honvédelmi alapismereteket, a nemzeti összetartozás napi programokra pedig idén ötezer tanuló érkezett. A diákok nemzeti identitásának erősítését és a hazafias nevelést számos intézkedéssel segíti elő a kormány. Ez a tematika nemcsak az iskolai tanterveket szövi át, de tavaly óta az óvodai nevelési feladatok is kiegészültek az identitástudat alakításával, a szülőföldhöz kötődés fontosságának hangsúlyozásával. Sőt az óvodáknak is törekedniük kell arra, hogy minél több külhoni szakmai kapcsolatot építsenek.

A Kárpát-medence néptánc- és népzenei hagyományainak megismertetése is kiemelt cél Fotó: Havran Zoltán

Rendkívül népszerű az iskolások külhoni régiókba történő utaztatását lehetővé tevő Határtalanul! program, az idén csaknem harmadával többen pályáztak, mint tavaly – közölte nemrég a nemzetpolitikai államtitkárság.

A Bethlen Gábor Alapkezelő által koordinált speciális tanulmányi kirándulásokra és iskolai együttműködésekre idén 2219 pályázatot adtak be, a program 2011-es indulás óta pedig már 317 ezer diák utazhatott a Kárpát-medence különböző tájaira.

A kezdeményezés fő célja az, hogy a gyerekek személyes kapcsolatok, barátságok révén szerezzenek ismereteket a külhoni magyarságtól, így erősödjön bennük a nemzeti összetartozás érzése.

A Kárpát-medence néptánc- és népzenei hagyományainak megismertetése is kiemelt cél
Fotó: Havran Zoltán

Minderre az idén és jövőre is közel öt és fél milliárd forintos keretet biztosít az állam. A kirándulásokon 7–8. évfolyamos általános iskolások és a középiskolások vehetnek részt, és ettől az évtől lehetőség nyílt arra, hogy két-három intézmény közösen szervezze meg az utazását, így azok a kis iskolák is bekapcsolódhatnak a programba, amelyek önállóan nem tudnának pályázni, mert nem lenne hozzá elég erőforrásuk, létszámuk.

A diákok utaztatása azonban nem az egyetlen identitáserősítő kezdeményezés a magyar oktatásban. A kormány egyre több lépést tesz, hogy ez a tematika minél inkább megjelenjen az iskolai életben. Sőt a hazafias nevelést a most zárult tanévben már az óvodákban is deklarált célként jelölték meg.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) úgy tudjuk, hogy a tavaly ősszel hatályba lépett Óvodai nevelés országos alapprogramjában a nevelési feladatok kiegészültek a nemzeti identitástudat alakításával, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és a családhoz fűződő kötelék, valamint a keresztény kulturális értékek ismeretének erősítésével. Sőt, az alapprogram az óvodák feladatává tette, hogy törekedjenek a kapcsolatépítésre a külhoni magyar tanintézményekkel.

A néphagyományok továbbadása érdekében pedig decemberben valamennyi magyarországi óvoda székhely intézményébe, azaz összesen 2841 óvodába küldték szét a 100 magyar népmese című könyvet, valamint az összesen 100 magyar népmesét tartalmazó DVD-csomagot, hogy ezzel is színesítsék az óvodák népmesei repertoárját.

A nemzeti identitás erősítésének szándéka átszövi a köznevelés tantervi szabályozását, melyben célként rögzítik, hogy az oktatás során a gyerekekben alakuljon ki a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.

A hazafias nevelés megjelenése előírás többek közt az irodalom, történelem, hon- és népismeret, erkölcstan, ének-zene, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport, dráma és tánc tantárgyak esetében. Emellett több olyan választható tantárgyra vonatkozó kerettanterv is létezik, amelyeket az iskolák beépíthetnek pedagógiai programjukba, és amelyek közvetlenebbül szolgálják a diákok hazaszeretetének kialakulását és ápolását. Ilyen például a 5–6. évfolyamosok választható tánc és mozgás órája, amelyen a helyi kis közösségek, illetve a Kárpát-medence néptánc- és népzenei hagyományainak megismerése is erősíti kötődést a szülőföldhöz, a magyar kultúrához.

Érdemes tudni arról is, hogy a tanuló­csoportok országszerte több mint ötven múzeumba és nemzeti emlékhelyre térítésmentesen utazhatnak vasúton. A Bejárható Magyarország program 2013-ban épült be a Nemzeti alaptantervbe, és szabadon választható kerettantervet is kidolgoztak hozzá a felső tagozatosok számára, de pedagógus-továbbképzés, illetve tananyagfejlesztés is kacsolódik hozzá.

– A hazai tájhoz, a magyar néphez, múltunk és jelenünk értékeihez való ilyetén kötődés révén erősödik a nemzeti öntudat, a hazafiasság érzése – olvasható a tantervi leírásban. A kezdeményezés tartalmas iskolai, honismereti programok szervezését teszi lehetővé, ezek közül is kiemelkedő a Nemzeti lovas programban megvalósult általános iskolai lovasoktatás.

A hazafias nevelés szolgálatában áll a KatonaSuli is, amely 2005-ben indult a Honvédelmi Minisztérium égisze alatt. Az iskolák önkéntes alapon vehetnek benne részt, általános iskolában szakkörként, középiskolában pedig választható érettségi tantárgyként. – Eddig csaknem tízezer fiatal ismerkedhetett meg a honvédelem alapjaival, olyan, a civil életben is hasznos ismereteket szerezve, mint például tereptan, térképészeti alapismeretek, elsősegélynyújtás – közölte lapunkkal az Emmi.

Minden évben megünneplik a nemzeti összetartozás napját az iskolai közösségek is. Mint ismert, az Orszá­ggyűlés 2010-ben nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Az ünnephez kötődő idei programokon (amelynek egyik legszebb pillanata volt a parlament előtti közös éneklés) csaknem ötezer tanuló vett részt határon inneni és túli iskolákból, Erdélyből, Szerbiából, Szlovákiából, Kárpátaljáról.

A Kárpát-medence iskoláinak, pedagógusainak együttműködését, a tudásmegosztást, illetve az érintettek utazásait jónéhány pályázat is segíti. Ezek között vannak például tankönyfejlesztési, táborszervezési, tehetséggondozó vagy épp cserediákprojektek, illetve különböző köznevelési és felsőoktatási ösztöndíjak. A határon túli magyar hallgatóknak létrehozott Hunyadi János-ösztöndíj több pályázatát például éppen a napokban írta ki az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő.

Ez azoknak a magukat magyar nemzetiségűnek valló, de határon túli lakcímmel rendelkező hallgatóknak szól, akik anyaországi egyetemre vagy főiskolára iratkoznak be. A teljes képzésben részt vevő hallgatók tíz hónapra részesülhetnek havi harmincezer forint támogatásban, vagyis egy tanév alatt háromszázezer forinthoz juthatnak hozzá.

Azok pedig, akik részképzésben tanulnak Magyarországon, vagyis csak néhány hónapra, egy-egy szemeszterre iratkoznak be, havi nyolcvanezer forintot kaphatnak. A támogatás a diaszpóra magyarságából érkező fiatalokra is kiterjed.