Perújítással folytatódik a Fenyő-ügy

Perújításra készül a vádhatóság a Fenyő-ügyben, miután a rendőrség júniusban lezárta a nyomozását a felbujtással meggyanúsított Portik Tamás és Gyárfás Tamás ellen. A jogtechnikai lépés értelmében nem vádat emelnek Portik Tamás ellen, hanem a jogerős ítélettel zárult ügyet tárgyaltatják újra. Arról, hogy vádat emelnek-e Gyárfás Tamás ellen, heteken belül érdemi döntés várható.

2019. 07. 16. 6:47
A nyomozók szerint a volt sportvezető érdekében állhatott a médiavállalkozó kivégzése Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Perújítás indítvány előterjesztésére tett javaslatot tegnap a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnél a Fenyő-gyilkosság ügyében a Fővárosi Főügyészség. A Fenyő János meggyilkolása miatt 2017-ben újraindított nyomozás ügyiratait idén júniusban adta át a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Fővárosi Főügyészségnek érdemi elbírálásra.

Ismert, az NNI tavaly márciusban gyanúsította meg Portik Tamást azzal, hogy ő lövette le 1998-ban a szlovák bérgyilkossal, Jozef Roháccsal a médiavállalkozót. Áprilisban Gyárfás Tamás volt sportvezetőt, egykori médiaproducert ugyancsak meg­gyanúsították a Fenyő János ellen elkövetett merénylettel összefüggésben, a nyomozó hatóság véleménye szerint ő bujtotta ugyanis fel Portikot, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleménye szerint a nyomozati iratok elbírálása közben a Fővárosi Főügyészség Portik Tamás esetében arra a megállapításra jutott, hogy a bizonyítékok alapján vádemelésnek lenne helye, azonban a bíróság előtti felelősségre vonás megfelelő módja az ő esetében nem a vádemelés, hanem a perújítási eljárás.

Jogtechnikai szempontból ennek az a magyarázata, hogy a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria jogelődje) egyik 2009-es büntető jogegységi határozatán alapuló, következetes bírói gyakorlat szerint amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett, és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében ítélt dolgot eredményez. Így nincs helye újabb vádemelésnek olyan részcselekmény miatt, amely a már elbírált bűncselekmény egységébe tartozik, azonban nem képezte a jogerős határozatban megállapított tényállás részét. Ebben az esetben az elítélt terhére perújításnak lehet helye.

Márpedig korábban, amikor több emberen elkövetett emberölés miatt a bíróság elítélte Jozef Rohácot, Portik Tamás is a vádlottak padján ült. Rohác az Aranykéz utcai, négy halálos áldozat, köztük Boros Tamás életét kioltó robbantás, valamint Fenyő lelövése miatt életfogytiglani fegyházat kapott. Portikot pedig Boros Tamás megöletése miatt mint felbujtót 13 éves fegyházbüntetéssel sújtották, a Fenyő-gyilkosság esetében viszont akkor még a bíróság nem vizsgálta a felelősségét.

Mivel most a Fővárosi Főügyészség az NNI nyomozása alapján bizonyíthatónak látja, hogy Portik Tamás nemcsak az Aranykéz utcai emberölésben volt felbujtója Rohácnak, hanem a Fenyő-gyilkosságban is, így Portik cselekménye is több emberen elkövetett emberölésnek minősülhet, amit a fent leírt jogtechnikai ok miatt perújítási eljárással lehet bíróság elé vinni.

Portik számára az ügynek nem csekély tétje van. Amennyiben a perújítás során bizonyítottnak látják a bűnösségét, életfogytiglani szabadságvesztést is kaphat.

A nyomozók szerint a volt sportvezető érdekében állhatott a médiavállalkozó kivégzése
Fotó: Havran Zoltán

A Fővárosi Főügyészség indítványa nem érinti az ugyancsak felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamást, esetében az érdemi ügyészi döntés meghozatala még folyamatban van. A nyomozati anyagok elbírálása során három döntést hozhat a vádhatóság: vádat emel a sportvezető ellen, további nyomozati cselekményeket ír elő az NNI-nek, vagy ejti az ügyet, például azzal, hogy nem elégségesek a bizonyítékok a vádemeléshez. Forrásaink szerint ez utóbbinak gyakorlatilag nincs valószínűsége, nem úgy a vádemelésnek.

A főügyészség egyébként „díjazta”, hogy Gyárfás eddig maximálisan együttműködött a hatósággal, valamint azt, hogy a nyomozás során a legenyhébb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya – óvadék – alatt többször járt külföldön, ahonnan mindig visszatért. Így nem látták indokoltnak a kényszerintézkedés meghosszabbítását, és intézkedtek arról is, hogy Gyárfás visszakapja a kétszázmillió forintos óvadékot.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.