Új szak indulhat a felsőoktatásban?

A bölcsészképzés fejlesztési lehetőségeiről készített és küldött el szakmai anyagot a humántárcának az országos hallgatói képviselet. A diákok egyebek mellett az iskolapszichológusi szakemberhiányra hívták fel a figyelmet, és egy új szak bevezetését is szorgalmazzák. A digitálisbölcsészet-képzés bevezetése az Emmi szerint is áttörést hozhat a felsőoktatásban.

Hozzátették: a felsőoktatási képesítéseket kormányrendeletben kihirdetett jegyzék tartalmazza, amelybe egy úgynevezett szaklétesítési eljárás során kerülhetnek be újabb képesítések vagy szakképzettségek. A digitális bölcsészet szak jelenleg nem szerepel ebben a szakjegyzékben, ezért ha egy felsőoktatási intézmény ilyet szeretne indítani, szaklétesítési kérelmet kell benyújtania az emberi erőforrások miniszterének.

A hallgatók javaslata felidézi a legutóbbi diplomás-pályakövetési kutatást is, amely szerint a bölcsészek 4,9 százaléka maradt munka nélkül a diplomaszerzés után. Ezzel szemben a sokak által preferált természettudományi területen 6,67 százalék volt az álláskeresők aránya, tehát nem igaz, hogy a bölcsészdiplomákkal nehezebben lehetne elhelyezkedni – mutatnak rá. A nyelvszakok kapcsán megjegyzik, hogy fontos lenne a hallgatók mobilitásának támogatása, mert már egy rövid külföldi tanulmányút is megtöbbszörözi a diplomák értékét a munkaerőpiacon.

A HÖOK külön foglalkozik a jelenleg hat egyetemen elérhető pszichológusképzéssel is, javasolva, hogy a döntéshozók fontolják meg a szak osztatlan mesterképzéssé alakítását, illetve növeljék a szakmai gyakorlatok óraszámát. Szorgalmazzák azt is, hogy az iskolapszichológusi specializáció országos szinten elindulhasson, mivel az nemzetstratégiailag is fontos szaktudást biztosít. Hozzáteszik: az iskolapszichológia a prevenciós lehetőségek legfőbb színtere, amely Magyarország Digitális gyermekvédelmi stratégiájában is kiemelt területként jelenik meg, de ahhoz, hogy a kormányzati célok megvalósulhassanak, több szakemberre van szükség ezen a területen.

A javaslatcsomag kitér a bölcsészképzés piaci kapcsolódásainak erősítésére is. A HÖOK szerint a bölcsészkarokat ösztönözni kell a magántőke bevonására, illetve ezen a területen is szükség lenne olyan vállalati finanszírozású ösztöndíjrendszerre, ami segíti a hallgatók későbbi elhelyezkedését.