Videó igazolja: a Viking kapitánya a kormánynál állt

Az ukrán kapitány kormányozta a Viking Sigynt, amikor legázolták a Hableányt. Hangfelvételek és tanúvallomások bizonyítják, hogy az utasok figyelmeztették a sétahajóra Jurij Csaplinszkijt, aki semmilyen rádióforgalmazást nem bonyolított le a tragédiát megelőzően. A Kúria vizsgálja az óvadék ellenében történ szabadlábra helyezését, ám csak elvi állásfoglalást tesz majd.

A Hableány roncsait a tragédia után tizenhárom nappal emelték ki a Dunából Fotó: Bach Máté

Újabb elképesztő részletek láttak napvilágot a május 29-i, Margit hídnál történt hajókatasztrófáról. A Hableányt hullámsírba küldő Viking Sigyn kapitányi hídján történteket automatikusan felvette a hangrögzítő, a felvételt pedig megőrizte a hajó feketedoboza. A felvételen nemcsak az hallható, hogy mi történik, illetve mi nem történik a kapitányi hídon, hanem az is, ami a fedélzeten.

Sógor Zsolt, a Hableány üzemeltetője, a Panoráma Deck Kft. sértetti képviselője is megkapta a hangfelvételeket, illetve a leiratukat. Ezek tanúsága szerint 21 óra 5 perc 38 másodperckor a fedélzetről egy női hang azt kiabálja, Oh my God, boat, boat! Utána egy másik hang, hogy „boat, boat”, egy harmadik pedig „óh, jajj”, majd 21 óra 5 perc 43 másodperckor a Sigyn legázolja a Hableányt. Néhány másodperccel később az is hallható, hogy egy másik, kétségbeesett női hang azt kia­bálja a kapitánynak angolul: elütöttél egy hajót! Egy férfihang pedig erre azt mondja, szintén angolul: What? Azaz: Micsoda? Mindössze ennyi volt a kapitány reagálása a történtekre.

Sógor Zsolt emlékeztetett rá, hogy a kormányosállás és az orr között, a felső tatfedélzeten egy amerikai turista házaspár tartózkodott és videófelvételt készített a történtekről. Az ügyvéd szerint ezek a képsorok egyértelműen bizonyítják, hogy az ukrán kapitány ült a kormány mögött, amikor megtörtént a tragédia, ám az egyelőre nem tudható, hogy mivel foglalta el magát a tragédia pillanataiban. Sógor Zsolt úgy fogalmazott: „van egy süket és vak” kapitányunk. A szakértők és az utasok egyértel­műen elmondták, s a felvételek is igazolják, hogy a Hab­leányt látni lehetett a kapitányi fülkéből, Jurij Csaplinszkij azonban nem észlelte a kirándulóhajót.

Az ügyvéd emlékeztetett: a Sigyn a legmodernebb navigációs eszközökkel van felszerelve, aminek része az IAS (Identification System), ami riasztást ad le, ha egy másik hajó túl közel kerül. A radaron látszik a másik hajó, a sebessége és a haladási vektora, a szállodahajó érzékelője pedig úgy volt beállítva, hogy 150 méteren belül mindent jelezzen, ám a vészjelzést a kapitányi fülkében némára állították.

A Hableány roncsait a tragédia után tizenhárom nappal emelték ki a Dunából
Fotó: Bach Máté

A Sigyn semmilyen kommuniká­ciót nem folytatott az ütközés után sem, hanem horgonyt vetett a 800 méterre lévő újpesti Carl Lutz rakparton, a Garam 1. kikötőben. Innen küldtek vissza egy gumicsónakot két matrózzal, hogy megnézzék a helyszínt. Addigra azonban már a mentés javában zajlott, miután 21 óra 6 perckor, azaz 56 másodperccel a katasztrófa bekövetkezte után a 10-es VHF-csatornán magyarul és németül is elhangzott:

„Ember a vízben…”, majd újabb négy másodperc múlva, hogy „Ember a vízben a Margitszigetnél”, a Sigyn ennek ellenére továbbállt. Sőt, az utána szintén hegymenetben érkező testvérhajó, a Viking Ingi sem állt meg, hanem áthajózott a katasztrófa helyszínén és távozott Budapestről.

A Kúrián már vizsgálják a budapesti hajókatasztrófában érintett ukrán kapitány óvadékának ügyét – hangsúlyozta a testület elnöke, Darák Péter az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, a törvény szerint az óvadék megállapításakor figyelembe kell venni a bűncselekmény súlyát is, ez a Habelány esetében kivételesen nagy, hiszen 28 embert halálát okozta.

– Természetesen a tragikus esemény és annak büntetőjogi minősítése az egymástól eltérő dolog. Nyilvánvalóan ilyesmi indokolhatta az alsófokú bíróságnak azt a döntését, hogy az óvadékot elegendőnek találta. A Kúria eljárása arra ad majd választ, hogy az ukrán hajóskapitánynak nem ér-e meg minden pénzt, hogy elszökjön a várha­tóan nagy büntetés elől, azonban a döntésnek nincs hatása a bírósági verdiktre, azaz mindössze elvi állásfoglalásról van szó – fogalmazott Darák Péter.