Előnyt halmoznak fel a két tannyelvű iskolák

Általános iskolában még csak nyelvtudásban, de középiskolára már szaktárgyi tudásban is lehagyják a hagyományos iskolákat a két tanítási nyelvű intézmények diákjai. A kompetenciamérések és az érettségi eredmények is azt mutatják: idegen nyelven is ugyanolyan mélységben elsajátíthatók a tudnivalók, mintha anyanyelven tanulnánk. A két tannyelvű nevelést egyre többen is választják: ma országszerte 286 ilyen intézmény van, ebből ráadásul 81 óvoda.

Mire végeznek, felsőfokon beszélnek angolul vagy németül Fotó: Havran Zoltán

Ebben az iskolában összesen nyolc nyelvből választhatnak a tanulók, és az a célkitűzés, hogy minél többen középfokú nyelvvizsgát tegyenek a második nyelvből is. Fazekas Zoltán szerint a tanulók nagyon hamar eljutnak arra a nyelvi szintre, hogy ne okozzon gondot számukra a különböző tantárgyak idegen nyelven való tanulása. Hozzátette: az érettségi eredmények maximálisan igazolják, hogy ez valóban így van, tanulóik többségét a legnevesebb és legkeresettebb egyetemekre veszik fel.

Osztja e véleményt a fentebb nyilatkozó Horváth Gábor is, aki hozzátette: tudományos vizsgálatok is igazolták, hogy a kétnyelvű iskolák tanulói jobb érettségi eredményeket érnek el, mint a nem kétnyelvű osztályokba járók.

Szintén erre a megállapításra jutott a téma egyik legjelesebb hazai kutatója, Vámos Ágnes is. Az ELTE Neveléstudományi Intézetének professzora régóta foglalkozik a kétnyelvű oktatással. 2017-es akadémiai értekezésében arra világított rá: az országos kompetenciamérések eredményei szerint 6. és 8. évfolyamon nincs jelentős különbség sem a matematika, sem a szövegértés terén, ám a 10. évfolyamon a kétnyelvű iskolák tanulói szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint az országos átlag.

A szakértő 2007-ben az érettségi eredményeket is részletesen megvizsgálta, és akkor az látszott, hogy a 3,63-as országos átlaghoz képest sokkal jobb, 4,11-es átlagot értek el a két tanítási nyelvű iskolák diákjai.

Az idegen nyelvű érettségi vizsgaeredmények a történelem vizsgatárgyban kevésbé, a matematikában jobban meghaladták az országos átlagot – állapította meg a professzor asszony, aki szerint nem igazolt, hogy a kétnyelvű oktatás veszélyeztetné az anyanyelvi kompetenciafejlődést.

Az Emmi lapunkhoz eljuttatott adatsora szerint ma országszerte 286 intézmény végzi két nyelven a nevelést, összesen 344 különböző helyszínen. Ezek közül 124 általános iskola, 58 gimnázium, 22 szakgimnázium, 1 szakközépiskola, 81 intézmény pedig óvoda. Azt, hogy milyen tárgyat oktathatnak idegen nyelven, a tantervi előírások szabályozzák: alsó tagozaton például ének-zene, vizuális kultúra vagy testnevelés tanulható célnyelven, ötödiktől ehhez jöhet a történelem vagy az informatika is.

A 7. és 8. évfolyamtól felfelé a természettudományos tárgyakat, mint biológia, földrajz, fizika, kémia és matematika is idegen nyelven tanulhatják a diákok, a szakközépiskolákban pedig szakmai tantárgyakkal is bővül a kör.

– A két tanítási nyelvű iskolákból kikerülő tanulók már képesek arra, hogy a felsőoktatásban szaktárgyakat, szakmai anyagokat idegen nyelven tanuljanak, nehézséget ez nem jelent számukra, a természet- és társadalomtudományok különböző területein már rendelkeznek szakmai szókinccsel is – hangsúlyozta a szaktárca. Emlékeztettek arra is: nemrég fogadta el a parlament a törvénymódosítást, amely szerint a két tannyelvű iskolákban a közismereti tárgyakat nyelvtanári szakképzettség nélkül is oktathatják a pedagógusok, ha az adott nyelvet C1 szinten, vagyis felsőfokon ismerik.