Előnyt halmoznak fel a két tannyelvű iskolák

Általános iskolában még csak nyelvtudásban, de középiskolára már szaktárgyi tudásban is lehagyják a hagyományos iskolákat a két tanítási nyelvű intézmények diákjai. A kompetenciamérések és az érettségi eredmények is azt mutatják: idegen nyelven is ugyanolyan mélységben elsajátíthatók a tudnivalók, mintha anyanyelven tanulnánk. A két tannyelvű nevelést egyre többen is választják: ma országszerte 286 ilyen intézmény van, ebből ráadásul 81 óvoda.

Mire végeznek, felsőfokon beszélnek angolul vagy németül Fotó: Havran Zoltán

Biztosan nem fog gondot okozni a két tanítási nyelvű iskolák diákjainak a felsőoktatási felvételi jövő évi szigorítása, ezekben az intézményekben ugyanis szinte mindenki megszerzi a középfokú nyelvvizsgát. Horváth Gábor, a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület elnöke azt mondta lapunknak, a B2 szint gyakorlatilag természetesnek tekinthető, a két tanítási nyelvű gimnáziumokban a 12. évfolyam végére inkább a C1 szintet célozzák meg, ami a felsőfokú nyelvvizsga szintje, és arra törekszenek, hogy a második idegen nyelvből is B2 fokozatra jussanak el a tanulók.

A két nyelven folyó oktatás hatékonyságát az Oktatási Hivatal minden évben elvégzett, 6. és 8. évfolyamosokat érintő, úgynevezett célnyelvi mérései is bizonyítják. A legfrissebb, tavalyi teszten angol nyelvből a hatodikosok 92 százaléka, németből 84 százalékuk, kínai nyelvből 94 százalékuk érte el az elvárt A2 szintet. A nyolcadikosok hasonlóan jól szerepeltek: angol nyelvből a tanulók 95 százaléka, német nyelvből 75, kínaiból 92 százalékuk érte el az elvárt B1-es szintet (alapfok) – ismertette lapunkkal a 2018-as mérés eredményeit az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Mire végeznek, felsőfokon beszélnek angolul vagy németül
Fotó: Havran Zoltán

A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma 2014 és 2018 között folyamatosan nőtt, ami azt mutatja, hogy egyre több család íratja két tannyelvű intézménybe a gyermekét. A nyelvtanulásban mutatkozó előnyök egyértelműek, de vajon mi a helyzet a szaktárgyi tudással? Noha nehezebb idegen nyelven tanulni egy adott tantárgyat, az érettségi vizsga követelményei mindenki számára azonosak.

A vonatkozó jogszabály szerint, aki két tan­nyelvű iskolába jár, annak az érettségin emelt szintű célnyelvi vizsga mellett két további tárgyból is idegen nyelven kell leérettségiznie. A tantárgyi követelmények természetesen ugyanazok, mint a többieknek, nem elég a felszínesebb tudás.

– Általában egyetemes történelmet, földrajzot és célnyelvi civilizációt tanulnak idegen nyelven a diákjaink, de vannak olyan osztályok, ahol a matematikát is így sajátítják el a tanulók – mondja Fazekas Zoltán, a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium intézményvezető helyettese.

Ebben az iskolában összesen nyolc nyelvből választhatnak a tanulók, és az a célkitűzés, hogy minél többen középfokú nyelvvizsgát tegyenek a második nyelvből is. Fazekas Zoltán szerint a tanulók nagyon hamar eljutnak arra a nyelvi szintre, hogy ne okozzon gondot számukra a különböző tantárgyak idegen nyelven való tanulása. Hozzátette: az érettségi eredmények maximálisan igazolják, hogy ez valóban így van, tanulóik többségét a legnevesebb és legkeresettebb egyetemekre veszik fel.

Osztja e véleményt a fentebb nyilatkozó Horváth Gábor is, aki hozzátette: tudományos vizsgálatok is igazolták, hogy a kétnyelvű iskolák tanulói jobb érettségi eredményeket érnek el, mint a nem kétnyelvű osztályokba járók.

Szintén erre a megállapításra jutott a téma egyik legjelesebb hazai kutatója, Vámos Ágnes is. Az ELTE Neveléstudományi Intézetének professzora régóta foglalkozik a kétnyelvű oktatással. 2017-es akadémiai értekezésében arra világított rá: az országos kompetenciamérések eredményei szerint 6. és 8. évfolyamon nincs jelentős különbség sem a matematika, sem a szövegértés terén, ám a 10. évfolyamon a kétnyelvű iskolák tanulói szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint az országos átlag.

A szakértő 2007-ben az érettségi eredményeket is részletesen megvizsgálta, és akkor az látszott, hogy a 3,63-as országos átlaghoz képest sokkal jobb, 4,11-es átlagot értek el a két tanítási nyelvű iskolák diákjai.

Az idegen nyelvű érettségi vizsgaeredmények a történelem vizsgatárgyban kevésbé, a matematikában jobban meghaladták az országos átlagot – állapította meg a professzor asszony, aki szerint nem igazolt, hogy a kétnyelvű oktatás veszélyeztetné az anyanyelvi kompetenciafejlődést.

Az Emmi lapunkhoz eljuttatott adatsora szerint ma országszerte 286 intézmény végzi két nyelven a nevelést, összesen 344 különböző helyszínen. Ezek közül 124 általános iskola, 58 gimnázium, 22 szakgimnázium, 1 szakközépiskola, 81 intézmény pedig óvoda. Azt, hogy milyen tárgyat oktathatnak idegen nyelven, a tantervi előírások szabályozzák: alsó tagozaton például ének-zene, vizuális kultúra vagy testnevelés tanulható célnyelven, ötödiktől ehhez jöhet a történelem vagy az informatika is.

A 7. és 8. évfolyamtól felfelé a természettudományos tárgyakat, mint biológia, földrajz, fizika, kémia és matematika is idegen nyelven tanulhatják a diákok, a szakközépiskolákban pedig szakmai tantárgyakkal is bővül a kör.

– A két tanítási nyelvű iskolákból kikerülő tanulók már képesek arra, hogy a felsőoktatásban szaktárgyakat, szakmai anyagokat idegen nyelven tanuljanak, nehézséget ez nem jelent számukra, a természet- és társadalomtudományok különböző területein már rendelkeznek szakmai szókinccsel is – hangsúlyozta a szaktárca. Emlékeztettek arra is: nemrég fogadta el a parlament a törvénymódosítást, amely szerint a két tannyelvű iskolákban a közismereti tárgyakat nyelvtanári szakképzettség nélkül is oktathatják a pedagógusok, ha az adott nyelvet C1 szinten, vagyis felsőfokon ismerik.