Ezer iskola nevel ökoszemléletben

Országszerte már több mint ezer köznevelési intézmény kapta meg az Ökoiskola címet, csak tavaly több mint száz új intézménnyel bővült a hálózat. Mindez azt jelenti, hogy a diákok és a pedagógusok csaknem 30 százaléka olyan iskolában tölti mindennapjait, ahol kiemelten foglalkoznak a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal. A szelektív hulladékgyűjtés alap, emellett a tanulók madáretetőt eszkábálnak, fát ültetnek, kertészkednek, újrahasznosítanak, és a tanórákon túl kirándulások, szabadidős programok élményein keresztül szívják magukba a környezettudatosságot.

Természetesen a madáretetőt is a diákok építik és teszik föl Fotó: Havran Zoltán

Folyamatosan bővül a környezettudatos iskolák száma, az elmúlt tanévben már több mint ezer intézmény viselhette országszerte az Ökoiskola címet – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma adataiból. A szaktárca szerint tavaly 102 új iskola lépett be a nemzetközileg is egyedülálló hálózatba, ebből 56 az Örökös Ökoiskola címet nyerte el. Utóbbi elismerés annak az intézménynek jár, amelyik többször is sikeresen pályázott, és legalább hat éven át ökoiskolaként működött.

Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és -fejlesztő Intézetének tájékoztatója szerint a 2000-ben elindított programnak köszönhetően tavaly már a diákok 28 százaléka tanult, illetve a pedagógusok 29 százaléka dolgozott olyan intézményben, ahol a mindennapok részévé tették a fenntarthatóságra nevelést. Az intézet pedagógus-továbbképzéseket is szervez a témában, továbbá szakértői segítséget is nyújt a pályázattal kapcsolatos kritériumok teljesítéséhez.

– 2018 tavaszán adtuk be a pályázatot, így az idei volt az első tanévünk, amikor birtokoltuk az Ökoiskola címet, de számos környezettudatos intézkedésünk, például a szelektív hulladékgyűjtés már hosszú évekre nyúlik vissza. Ökomunkatervben rögzítjük, hogy a tanórai és a szabadidős foglalkozásokban hogyan jelenik meg a környezettudatosság, a programokat pedig egy diákokból és pedagógusokból álló ökomunkacsoport szervezi. Rendszeresek iskolánkban a fenntarthatósági témanapok, emellett papírgyűjtést, műanyaggyűjtést és használtruha-gyűjtést is szoktunk szervezni. Számos hulladéktároló edényt vagy éppen a komposztálót is a diákok maguk készítették el – sorolta a példákat lapunknak Bánkiné Kiss Anikó, a XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezetője.

Természetesen a madáretetőt is a diákok építik és teszik föl
Fotó: Havran Zoltán

Mint mondta, több szervezettel is együttműködnek, rendszeresen szerveznek például csoportos látogatásokat a helyi szennyvíztisztítóba, a kerületi kertbarát kör jóvoltából pedig a növénygondozást, kertépítést is megtanítják a diákoknak. – A fenntarthatóság témájához kötődő világnapokra mindig egész napos programokkal készülünk. Az állatok világnapjára például legutóbb a tanulók behozhatták saját háziállataikat. A diákok előadásokat tartottak arról, ki hogyan gondozza a kedvencét, és mit kell tudni arról az állatfajról. A program nagy sikert aratott a gyerekek körében. De említhetném az újrahasznosításra ösztönző törekvéseinket, amelynek egyik legizgalmasabb projektje a Sulizsák program. Ez arról szól, hogy a tanulók használt ruhadarabokat gyűjtenek és hoznak be az iskolába, majd azokat átalakítjuk, és divatbemutatót rendezünk, ahol a tanulók felvonulnak az újjáalkotott kreációkban. Egy-egy ilyen élmény kiváló szórakozás a diákoknak, és persze nevelési szempontból is sokkal többet ér, mintha az órán magyarázna nekik a pedagógus a környezetvédelem vagy az újrahasznosítás fontosságáról.

Ráadásul sok szülőt is sikerült „megfertőzni” a környezettudatos gondolatokkal, voltak, akik használtruha-anyagokból jópofa terítőket, függönyöket varrtak az iskolának – tette hozzá az igazgatónő, aki szerint nélkülözhetetlen, hogy a programok mögött az egész nevelőtestület ott álljon, és hogy be tudják vonni a kezdeményezésekbe a szülőket is, hiszen az iskolai törekvések mit sem érnek, ha otthon teljesen mást lát a gyermek. Bánkiné Kiss Anikó kitért arra is, hogy a fenntarthatóság témája már a pedagógusminősítési eljárások kompetenciaterületei közé is bekerült, vagyis a tanítóknak és tanároknak be kell számolniuk a minősítőbizottság előtt arról is, hogyan jelenik meg óráikon a környezettudatos nevelés.

2010 óta vesz részt a pályázaton, és tavaly óta már Örökös Ökoiskola címmel büszkélkedhet a csemői Ladányi Mihály Általános Iskola. Arató Istvánné intézményvezető arról beszélt lapunknak: amellett, hogy náluk is rendszeresek a környezetvédelmi témájú szakkörök, programok (például közös faültetés a helyi erdészekkel), igyekeznek a mindennapok részévé tenni a fenntarthatóság elveit. – Figyelünk arra, hogy ne csak kampányjelleggel foglalkozzunk egy-egy témával, hanem teljesen szője át a napjainkat a környezettudatosság. Ennek jegyében például kerékpártárolót építettünk ki, hogy minél többen jöjjenek biciklivel iskolába, környezetkímélő iskolaszereket és anyagokat használunk, télen például sózás helyett fűrészporral szórjuk le a síkos utakat, a gyerekekkel közösen gondozzuk az udvaron lévő bokrokat, virágokat, és ők készítik a madáretetőket. Emellett természetesen a madarak, fák napja, Föld napja, víz hete és hasonló világnapokról is számos programmal emlékezünk meg, és fontosnak tartom, hogy a kezdeményezésekbe már a legkisebbeket is bevonjuk – fogalmazott Arató Istvánné.