Kiutat találnak a kilátástalanságból

Fafaragás, restaurálás és boksz. Ez a védjegye Rostás Árpád egykori ökölvívónak, épület- és műbútorasztalosnak, aki évek óta foglalkozik nehéz sorsú cigány gyerekek felkarolásával, támogatásával. Mint mondja, a legfontosabb, hogy valahogy sikerüljön kiemelni ezeket a gyerekeket a nehéz körülmények közül, és ehhez – mint ahogyan azt a saját életében is megtapasztalta – két út lehetséges: egy jó szakma megtanulása és a sport.

A mester faraghatta meg a karmelita kolostor bejárata fölé elhelyezett magyar címert Fotó: Kurucz Árpád

A mester faraghatta meg a karmelita kolostor bejárata fölé elhelyezett magyar címert
Fotó: Kurucz Árpád

Volt, amikor maguk a gyerekek is bekapcsolódhattak az önmagát vándor­asztalosnak nevező Rostás munkájába, és ezzel indította el őket a pályán. Egyik munkájuk során a somogyvári Széchenyi-kastély lépcsőházát az ott élő állami gondozott és sérült gyermekek bevonásával restaurálták, ezért nívódíjat is kapott a Rostás Árpád Katedrális Alapítvány. Az asztalostól megtudjuk: a felújításban részt vevő gyerekekből egy már Olaszországban él és dolgozik díszítőfestőként, ketten pedig Németországban, illetve Angliában találtak munkát.

A cigány gyerekek felemelésének másik útja Rostás Árpád programjain a sport révén zajlik, mégpedig az ökölvívásban tehetséges gyerekek kiszemelésével. Tavaly például Tolcsván szerveztek tábort állami gondozott gyerekek között, ahová meghívták az MTK bokszcsapatának a tagjait. Az ott kiválasztott és később sportolási lehetőséget kapó gyerekek közül azóta van, aki diákolimpiát nyert és magyar bajnok lett, de van olyan is, akit beválasztottak a korosztályos válogatottba – tudjuk meg Rostás Árpádtól. Ezen az eseményen sem maradt el a fafaragás, és eredményes volt a továbbtanulás népszerűsítése is. Négy-öt gyerek azóta szakmát tanult.

Rostás Árpád régóta szervez ilyen programokat. Tavalyelőtt ötvenhét gyereket vittek el Bajótról Királyrétre kirándulni, 270 gyerekkel pedig a parlamentben, a Dohány utcai zsinagógában tettek látogatást. A rendhagyó programokhoz Rostás elmondása szerint a támogatás is rendhagyó módon jön össze, vagy az asztalos barterben ledolgozza a kapott összeget, vagy olyan embereket talál, akik adományokkal segítik ezt a tevékenységet. A mester legközelebbi terve egy háromnapos tábor Balatonlellén, ezt még szervezik. Ide Budapestről, Kaposvárról és Tatabányáról vinnének gyerekeket.

Mint mondja, a táboraiban eddig több ezer gyermek ismerkedhetett meg az asztalosmunka szépségeivel és látott meg kiutat a kilátástalanságból.

A gyerekeknek mesél a legszebb munkái, például a versailles-i kastély parkettája, a Louvre ablaka vagy az angol trónörökös házaspárnak készített bölcső mellett legújabb büszkeségéről is. Lehetőséget kapott arra, hogy megfaraghassa a karmelita kolostor bejárata fölé elhelyezett magyar címert. Tizenötmillió magyarnak ajánlottam fel ezt a munkámat – mondja –, megköszönve, hogy tanulhattam. Egy árvaházból eljutni idáig nagy dolog. A könnyeim jöttek ki, amikor faragtam – érzékenyül el az asztalos fafaragó.

Rostás Árpád az alkotásban sajátos módon megjelenítette a családját is, a címert tartó egyik angyal arca a kedvese és az édesanyja vonásait hordozza, a másiké pedig a fiáét és a lányáét. Az angyalokat pedig úgy faragta meg, hogy láthatóan elrugaszkodjanak a földtől. Szárnyalnak.