A közös gondolkodás a politikai siker titka

Az ellenzék olcsó propagandafogásnak, Kovács Péter, a főváros XVI. kerületének polgármestere viszont a jó kormányzás, a jó településvezetés egyik alapelemének tartja a nemzeti és a helyi szintű konzultációkat. Szerinte a Fidesz-KDNP kihívói azért halmoznak kudarcot kudarcra, mert a választók egészen másként gondolkodnak, mint ők. A Kertváros harmadik ciklusát töltő polgármestere október 13-án ismét megméreti magát.

A XVI. kerületi polgármester nem bonyolódik ígérgetésversenybe Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Fidesz–KDNP arra törekszik, hogy meghallja és megértse, mit szeretnének a választók, tehát a társadalmi igények figyelembevételével határozza meg politikáját – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kovács Péter, a főváros XVI. kerületének harmadik ciklusát töltő, az őszi önkormányzati választáson ismét rajthoz álló polgármestere. Szerinte az emberek véleményének kikérdezése, akár országosan, a nemzeti konzultációk útján, akár helyi, települési szinten nem „olcsó propagandafogás”, hanem a jó kormányzás egyik feltétele.

– Arra vagyok a legbüszkébb, hogy az elmúlt 13 év alatt egy új politikai kultúrát sikerült meghonosítanunk a Kertvárosban. Ennek az alapja a közös gondolkodás: nálunk nem valósulhat meg nagyobb beruházás az érintettek megkérdezése nélkül. Most például a Jókai-lakótelep közterületeinek megújításán dolgozunk. A munka azzal kezdődött, hogy minden postaládába bedobtunk egy kérdőívet, mert tudni akartuk, ki mit tart megőrzendő értéknek, és mi az, amin mindenképpen változtatni szeretne a környezetében. A vélemények összegzése után készültek el a projekt előzetes tervei, amelyeket egy lakossági fórumon bemutattunk, és az ottani hozzászólások alapján még változtattunk néhány dolgon – magyarázta a polgármester, majd rámutatott: a közösségi tervezés eredménye, hogy a végén mindenki a sajátjának érezheti azt, amit így létrehoztak.

Kovács Péter hangsúlyozta: polgármesteri programjának minden ciklusban részét képezik hasonló módon összegyűjtött elemek, az úgynevezett kétszer tizenhat pont. Ezeket szerinte, ha valaki négy – illetve 2014 óta immár öt – év után újra előveszi, a kerület fejlődése is jól lemérhető. – A vállalásaink túlnyomó többségét ciklusról ciklusra teljesítjük, ami persze összefügg azzal, hogy nem bonyolódunk ígérgetésversenybe az ellenzékkel. Nem fogok űrkikötőt ígérni a Szilas-patak mellé csak azért, hogy nagyobbat mondjak náluk – fogalmazott a polgármester, utalva arra, hogy az emberek valós igényei jóval szerényebbek és a helyi konzultációkból világosan megismerhetőek.

– Az ellenzék azért halmoz kudarcot kudarcra, mert az emberek fejében nem az van, amit ők állítanak. A választók többsége egyáltalán nem érzi úgy, hogy a kormány vagy a kerületünknél maradva az önkormányzat nem törődik velük, nem hallgatja meg a véleményüket, sőt mindent jobban akar tudni náluk – fűzte hozzá.

A XVI. kerületi polgármester nem bonyolódik ígérgetésversenybe
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Szerinte egyébként a különbség a két politikai oldal hozzáállása között más területen is szembetűnő: – Amikor Áder János köztársasági elnök csatlakozott Al Gore Élő bolygónk kampányához, követtük a példáját, egyúttal viszont többletcélokat fogalmaztunk meg. Ilyen volt például az, hogy attól fogva a nagyobb intézményfelújításoknál részben vagy egészében megújuló energiaforrások használatára térünk át; hogy ingyenesen biztosítunk komposztáló és csapadékgyűjtő edényeket a kerületieknek vagy hogy térítésmentesen szállítjuk el ősszel a lombot és tavasszal a nyesedéket a házak elől, hogy ne kelljen azt eltüzelni. Szóval mi nem csak beszélünk a környezetünk védelméről, hanem teszünk is érte – szögezte le.

Végül arra a kérdésre, hogy a harminckét pont keretében milyen személyes céljai vannak az újraválasztása esetére, Kovács Péter elmondta: egyebek mellett a bölcsődei férőhelyeket szeretné tovább bővíteni, valamint egy kerületi nyugdíjasotthon létrehozását tervezi. – Ugyancsak kiemelt célom az utolsó földutak leaszfaltozása. Amikor 2006-ban átvettem a kerületet, a belterületi utak 27 százaléka volt földút, ma már csak 1 százaléka, de az egyedüli elfogadható érték a nulla – fűzte hozzá.