
A köztudatban a jóléttel és a magas életszínvonallal azonosított nyugat-európai és észak-amerikai metropoliszok élhetőségének romlását részben az emelkedő bűnözési rátával magyarázták a tanulmányban. Mint ismert, kontinensünk nyugati felén számos nagyvárosban okoznak problémát a migránsok által elkövetett bűncselekmények, például Brüsszelben, Londonban és Párizsban gettószerű negyedek, úgynevezett no-go zónák alakultak ki, ahol a hatóságok gyakorlatilag nem tudják biztosítani az oda belépők biztonságát. Számos híradás és beszámoló olvasható a svéd- és németországi települések lakóit rettegésben tartó, bevándorló hátterű bűnözői csoportokról is.
A nyugati nagyvárosok élhetőségét hasonlóképpen erodálhatja a lepusztulóban lévő infrastruktúra – utóbbi például Londonban és New Yorkban is problémát jelent –, de a felmérésben a stabilitás gyengülését is említették, amelyek újabban a nyugati nagyvárosokban jelentkeznek például az olyan hosszan elnyúló zavargások miatt, mint Párizsban a sárga mellényesek erőszakba fajuló tüntetéssorozata. Diplomáciai konfliktusok is vezethetnek egy városban tapasztalható életminőség romlásához, erre példaként az USA és az Irán közti konfliktusokat említették, amelynek eredményeként Teherán lakóinak élete vált kényelmetlenebbé.
A klímaváltozás is jelentősen ronthatja egy város élhetőségét, ám a szélsőséges időjárási jelenségek és aszályok főleg a harmadik világban – elsősorban a Közel-Kelet, Észak-Afrika és India nagyvárosaiban – okozzák az életminőség romlását, az ausztráliai Sydney-hez és Melbourne-höz hasonló gazdag metropoliszok egyelőre megbirkóznak ezzel a problémával.
A tíz legélhetőbb várost kivétel nélkül jóléti államok adják, és Bécs ismét elvitte a pálmát ebben a versenyben közel maximális, 99,1 pontjával. Ugyanakkor az osztrák fővároson kívül mindössze egyetlen európai nagyváros, Koppenhága és két japán metropolisz – Tokió és Oszaka – mellett három kanadai – Toronto, Vancouver és Calgary –, valamint három ausztrál nagyváros – Sydney, Melbourne és Adelaide – fért be a top 10-be. Utóbbi város zárta a tízes listát, 96,6 ponttal. Figyelemre méltó, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy településsel sem képviselteti magát a legélhetőbb városok listáján. A legkevésbé élhető városok pedig a harmadik világ országaiban találhatók, s egyebek mellett Pakisztán, Banglades és Venezuela fővárosai – Karacsi, Dakka és Caracas –, valamint Nigéria legnagyobb városa, Lagosz kerültek a lista aljára. A legkevésbé élhető ország a háború sújtotta Szíria fővárosa, Damaszkusz lett, mindössze 30,7-es összpontszámmal. A tanulmányban a 80 pontot említették egy olyan kritikus határvonalként, amely felett egy város élhetősége minden szempontból kielégítő, s ennek a kritériumnak az USA egyébként top 10-ben nem szereplő városai is megfeleltek.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!