Konferenciát rendeztek a magyar emigráció és a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról

A Rákóczi-emlékév arra is lehetőséget ad, hogy a magyar-török kapcsolatok egyes kiemelkedő történelmi, illetve kulturális elemeit is részleteiben vizsgálhassuk – mondta Schőberl Márton.

„Szabadságküzdelme történelmünk máig ható, példaadó, a nemzeti összetartozást erősítő eleme” – fogalmazott, hozzátéve, a Rákóczi-emlékév arra is lehetőséget ad, hogy a magyar-török kapcsolatok egyes kiemelkedő történelmi, illetve kulturális elemeit is részleteiben vizsgálhassuk.

Gaal Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke emlékeztetett: tavaly november 27-én döntött úgy a parlament, hogy a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc emlékének szenteli, erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából. Kiemelte, az Országgyűlés teljes egyetértésben döntött erről, ami azt mutatja: II. Rákóczi Ferenc a történelem olyan személyisége, aki máig összeköt minden magyar embert. Az emlékév keretében sok olyan eseményt szerveznek meg, amely az ő emlékét és az általa vezetett szabadságharc emlékét idézi fel.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója felidézte: tavaly októberben nyitott meg a felújított türbe, az ahhoz kapcsolódó komplexum és rózsakert.

Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzet meg tudja érteni és meg tudja élni kultúráját a mindennapokban, a történelmet is érteni kell.

„Ahhoz, hogy két ország kulturális diplomáciáját meg tudjuk élni maximálisan, érteni kell a két ország történelmének valamennyi pontját” – mondta, hozzátéve: ezért tartják feladatuknak történelmi beszélgetések, tudományos párbeszédek kezdeményezését, és ezért döntöttek úgy, hogy a Rákóczi Emlékév Testülettel közösen Rákóczi koráról, történelmi és nemzetközi jelentőségéről eseménysorozatot indítanak.

A konferencia a második része annak a sorozatnak, amelynek első állomása a Tusnádfürdőn tartott kerekasztal-beszélgetés volt.

Az előadók II. Rákóczi Ferenc rodostói emigrációja kapcsán felidézik a különböző történelmi korokban emigrációba kényszerült nagyjaink életét, tevékenységét és hatásukat a nemzetközi viszonyok alakulására. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés lehetőséget nyújtanak az egykori befogadó országokkal való mai külpolitikai és külgazdasági viszonyok áttekintésére is, elsősorban Törökország viszonylatában.