Konferenciát rendeztek a magyar emigráció és a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról

A Rákóczi-emlékév arra is lehetőséget ad, hogy a magyar-török kapcsolatok egyes kiemelkedő történelmi, illetve kulturális elemeit is részleteiben vizsgálhassuk – mondta Schőberl Márton.

Schaller-Baross Ernő, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány és a Rákóczi Emlékév Testület által megrendezett fórum megnyitóján elmondta: II. Rákóczi Ferenc kiemelkedő személyisége, egyben jelképe és tükörképe a magyar történelem vérzivataros időszakának.

A fejedelem életműve szellemiségében hű jelmondatához: „Istennel a hazáért és a szabadságért” – közölte, hozzátéve, hogy a magyar történelem három pilléréről van szó, amelyek együtt biztos alapot nyújtanak, egyik a másik nélkül azonban ingatag.

A helyettes államtitkár kiemelte, II. Rákóczi Ferenc ismerte és értette a korabeli Európa szellemiségét. Alkalma nyílt megismerni a körülötte lévő világot és az európai történelmet. Ebben a szellemben ismerte Magyarország helyét, és a nemzeti hagyományok talaján állva Európát formáló politikát kívánt megvalósítani.

Szellemi öröksége, politikai testamentuma nemcsak abban segít, hogy „képesek legyünk megérteni múltunkat, hanem építi és formálja jövőképünket” – tette hozzá.

„Rákóczi eszméjéből merítettek erőt '48 hősei, '56 forradalmárai, de nagysága, jelleme korunk fiataljait is vezérelheti” – fogalmazott Schaller-Baross Ernő.

Közölte: Magyarország ma erős, független és keresztény értékeken alapuló állam Európa szívében. E három ismérv teljesülése II. Rákóczi Ferenc számára is elérendő cél volt.

„Erkölcsi kötelességünk, hogy gondozzuk Rákóczi fejedelem emlékét, hogy Magyarország olyan nemzet maradhasson, amely képes megőrizni egy ezeréves történelmű állam méltó helyét Európában” – hangsúlyozta Schaller-Baross Ernő.

Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára elmondta: a legutóbb 1906-ban rendezett ilyen léptékű Rákóczi-megemlékezéseket az ország, amikor a vezérlő fejedelem és harcostársai földi maradványait hazahozták Törökországból és a kassai dómban helyezték végső nyugalomra.

Kiemelte, Rákóczi még ma is népszerű, nagy megbecsülés övezi Magyarországon.

„Szabadságküzdelme történelmünk máig ható, példaadó, a nemzeti összetartozást erősítő eleme” – fogalmazott, hozzátéve, a Rákóczi-emlékév arra is lehetőséget ad, hogy a magyar-török kapcsolatok egyes kiemelkedő történelmi, illetve kulturális elemeit is részleteiben vizsgálhassuk.

Gaal Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke emlékeztetett: tavaly november 27-én döntött úgy a parlament, hogy a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc emlékének szenteli, erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából. Kiemelte, az Országgyűlés teljes egyetértésben döntött erről, ami azt mutatja: II. Rákóczi Ferenc a történelem olyan személyisége, aki máig összeköt minden magyar embert. Az emlékév keretében sok olyan eseményt szerveznek meg, amely az ő emlékét és az általa vezetett szabadságharc emlékét idézi fel.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója felidézte: tavaly októberben nyitott meg a felújított türbe, az ahhoz kapcsolódó komplexum és rózsakert.

Kiemelte: ahhoz, hogy egy nemzet meg tudja érteni és meg tudja élni kultúráját a mindennapokban, a történelmet is érteni kell.

„Ahhoz, hogy két ország kulturális diplomáciáját meg tudjuk élni maximálisan, érteni kell a két ország történelmének valamennyi pontját” – mondta, hozzátéve: ezért tartják feladatuknak történelmi beszélgetések, tudományos párbeszédek kezdeményezését, és ezért döntöttek úgy, hogy a Rákóczi Emlékév Testülettel közösen Rákóczi koráról, történelmi és nemzetközi jelentőségéről eseménysorozatot indítanak.

A konferencia a második része annak a sorozatnak, amelynek első állomása a Tusnádfürdőn tartott kerekasztal-beszélgetés volt.

Az előadók II. Rákóczi Ferenc rodostói emigrációja kapcsán felidézik a különböző történelmi korokban emigrációba kényszerült nagyjaink életét, tevékenységét és hatásukat a nemzetközi viszonyok alakulására. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés lehetőséget nyújtanak az egykori befogadó országokkal való mai külpolitikai és külgazdasági viszonyok áttekintésére is, elsősorban Törökország viszonylatában.