Közvélemény-kutatások: Nőtt a Fidesz előnye, sok múlhat a mozgósításon

A 2014-es, a 2018-as és a 2019-es szavazások eredményei, illetve a közvélemény-kutatási adatok, valamint a helyi erőviszonyok feltérképezése alapján a Fővárosi Közgyűlés mellett a megyei közgyűlésekben, a huszonhárom megyei jogú városban, a tízezer fő feletti városokban és a kistelepüléseken is a Fidesz-KDNP elsöprő győzelme várható az október 13-i önkormányzati választáson. Minél inkább távolodunk a fővárostól a kisebb települések felé, annál gyengébbek az ellenzék kilátásai. Amellett, hogy egy budapesti vereség komoly érvágás lehet az ellenzéknek, ha a kistelepüléseken továbbra sem lesz érdemi bázisuk, a 2022-as ellenzéki választási esélyek is könnyen elszállhatnak. A választás ugyanakkor nem lefutott, a mozgósítás sikerességén, és így a részvételi arányon sok minden múlhat. A XXI. Század Intézet többszintű elemzésében vizsgálta meg az önkormányzati választás öt dimenzióját. Az önkormányzati választás kampánya nem térítette el a szavazókat korábbi pártjaiktól, egyedül a Fidesz látszik kivételnek: a kormánypártot júliusban 32, augusztusban 34 százalék támogatta, most szeptemberben 35 százalék.

Forrás: zaveczresearch.hu

A polgármester-jelöltek és a főpolgármester-jelöltek közül az a jelölt lesz a győztes, aki az egyfordulós választáson a legtöbb érvényes szavazatot kapja. A polgármester-választáskor az egész település, illetve az adott fővárosi kerület, a főpolgármester-választás során pedig a teljes főváros alkot egy választókerületet. A fővárosi kerületek polgármesterei automatikusan tagjai a fővárosi közgyűlésnek, míg a választás vesztesei a fővárosi kompenzációs listáról szerezhetnek közgyűlési mandátumot.

BUDAPESTEN ÉS A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKBAN IS KORMÁNYPÁRTI FÖLÉNY VÁRHATÓ

A fővárosban Tarlós István újabb győzelme és kormánypárti többségű közgyűlés létrejötte prognosztizálható. A kormányoldal számára legnegatívabb forgatókönyv megvalósulása esetén sem valószínű, hogy fordítani tud a fővárosban az ellenzék és azon az összbenyomáson sem tudnak ezzel javítani, hogy elszalasztották az esélyt Budapesten. Mindez még inkább elbizonytalaníthatja az ellenzéki szimpatizánsokat, akik eleve nincsenek meggyőződve Karácsony Gergely alkalmasságáról. A kormányoldal a legtöbb megyei jogú városban is egyértelműen jobb pozícióból vág neki a megmérettetésnek, sokat számít ugyanis, hogy a huszonhárom megyei jogú város közül csupán Szegeden, Salgótarjánban és Hódmezővásárhelyen indul regnáló ellenzéki polgármester. A kormánypártok számára tradicionálisan Szeged, Salgótarján, Miskolc, Pécs, Szombathely, Dunaújváros – valamint ezúttal Hódmezővásárhely – is komoly terep, ezekben a városokban ezért rendkívül sok múlik a mozgósításon. Az úgynevezett inkumbens hatás ugyanakkor összességében a megyei jogú városok zömében a kormányoldalt segíti, főleg olyan helyzetben, amikor nincsen kormány-, és polgármesterváltó hangulat az országban. Budapesthez hasonlóan tehát kormánypárti győzelem várható a választás e szintjén is, az ellenzék legfeljebb szépíteni tud egy-két nagyváros visszahódításával vagy megtartásával.

MEGYEI KÖZGYŰLÉSEK: CSAK AZ ABSZOLÚT TÖBBSÉG A KÉRDÉS

Az önkormányzati választáson a fővárosiak és a megyei jogú városban élőkön kívül mindenki szavazhat a megyei közgyűlés jelöltjeire is. Ez egy listás szavazás, a választás pedig korántsem tét nélküli a megyei közgyűlés összetétele szempontból. Politikai szempontból általában a pártok közötti verseny ebben a dimenzióban értelmezhető leginkább. Azaz a szavazás után a térképre tekintve jól látszik majd, ki nyerte a választást az egyes megyékben, de az nem biztos, hogy azonnal egyértelmű lesz, hol, milyen többség alakul. A megyei közgyűlésekben ismételten a kormányoldal győzelme várható, azaz jó eséllyel 2014-hez hasonlóan újra narancsba borul az ország. A választástörténeti adatok alapján azt prognosztizálhatjuk, hogy a kormánypártok szerzik a legtöbb mandátumot a választás e szintjén is, és hasonlóan a 2014-es önkormányzati választáshoz nem csak relatív, hanem abszolút többségbe kerülnek a közgyűlések jelentős részében a kormánypárti politikusok.

A PestiSrácok.hu-n megjelent teljes cikket ITT olvashatják!

Csak a Fidesz támogatottsága nőtt

Az önkormányzati választás kampánya nem térítette el a szavazókat korábbi pártjaiktól, egyedül a Fidesz látszik kivételnek: a kormánypártot júliusban 32, augusztusban 34 százalék támogatta, most szeptemberben 35 százalék – ezt mérte a ZRI Závecz Research Intézet szeptemberben, írja a Hvg.hu.

A Demokratikus Koalíció táborának mérete változatlan, a párt most is 9 százalékon áll.

A Jobbik az előző hónapban 7 százalékot ért el, most 6 százalékos.

Az MSZP tábora nem módosult – 6 százalékos volt és maradt.

A Momentum továbbra is 5 százalékos.

A Mi Hazánk Mozgalom, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állt augusztusban és szeptemberben is.

A Párbeszéd 1 százalékos, a pártnélküliek aránya 31 százalék.

A biztos pártválasztói körben a Fidesz 54 százalékot ért el, a sorban második Demokratikus Koalíció 15 százalékos. Az aktív szavazók csoportjában lényegében hármas holtverseny van az MSZP, a Momentum (8-8%) és a Jobbik között (7%). A Mi Hazánk Mozgalom négy hónapja tartósan az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP-nek most 2 százaléka van ebben a körben, a Párbeszédnek 1 százaléka.

Fotó: zaveczresearch.hu

Az elmúlt egy hónapban keveset változott a pártok támogatottsága és a különböző települési kategóriákban is csak kisebb mozgások történtek. A megyei közgyűlések összetételét határozzák majd meg a pártlistákra leadott szavazatok, amely a fővárosiakat és a megyei jogú városok lakóit nem érinti, de a máshol élő választópolgárokat igen. A pártpreferenciák alapján úgy tűnik, hogy a Fidesznek jelentős többsége lesz a megyékben, a kis közepes városok és falvak választókorú népességében 40 százalékon áll a kormánypárt. Az ellenzéki pártoknak együttesen 27 százaléka van ebben a települési kategóriában. (Az elmúlt hónapban 38-25% volt a két politikai tábor aránya.)

A Hvg.hu-n megjelent teljes cikket ITT olvashatják!