Hat évvel a botrány 2014. márciusi kirobbanása után, jövő év márciusban akár elsőfokú ítélet is születhet a Fővárosi Törvényszéken Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettesének büntetőügyében. A per 2016-ban kezdődött, és hamarosan folytatódik, ám elsősorban a bonyolult szakértői munkák, valamint a külföldi hatóságok jogsegélyre adott válaszainak késése miatt húzódik el. A politikus védője, Nagy István biztosra veszi az ügy áthúzódását 2020-ra, miután jelenleg is dolgoznak az ügyben meghozott könyvvizsgálói szakértői vélemény elemzésén. Az ügyvéd szerint nemcsak tartalmilag vannak vitatott pontjai a szakvéleménynek, hanem ráadásul több ponton egyszerű számszaki tévedésekkel is szembesülniük kellett.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vádirata szerint Simon rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban, amiről ott saját vagyonaként nyilatkozott. Eközben a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel. A volt politikus az eljárás során befizette az adóhátralékot, azonban a pénz eredetére a mai napig nem derült fény.
Fotó: Mirkó István
A nyomozás során a KNYF egyszer már jogsegélyben fordult a svájci hatóságokhoz azzal, hogy megtudja, a svájci bankban vezetett bankszámlát milyen körülmények között nyitották meg a volt politikus számára, illetve hogy a számlán hogyan történtek a pénzmozgások, ám Svájc banktitokra hivatkozva nem közölt semmilyen, a nyomozás szempontjából értékelhető információt. A per során azonban a vádhatóság, azaz a KNYF ismét indítványozta a bíróságnak, hogy forduljanak jogsegélykérelemmel a svájciakhoz. Nagy István védő szerint az eredmény várhatóan ezúttal is elutasítás lesz, ráadásul álláspontja szerint felesleges is volt a kérelem kibocsátása, mivel a svájci törvények szerint ha valaki befizeti az adóhátralékot a számláján lévő összeg után, nem követhet el semmilyen gazdasági bűncselekményt.
