Máig tisztázatlan eredetűek Simon Gábor százmilliói

Az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor ügyében legkorábban csak 2020 első negyedévében születhet meg az elsőfokú ítélet. Késik a svájci hatóságoktól a válasz a volt politikus bakszámlájára vonatkozó második jogsegélyre. A védelem közben ízekre szedi a könyvszakértői véleményt. Simon rövid időn belül több mint kétszázmillió forintot helyezett el ausztriai és svájci bankszámlákon, a pénz eredetére a mai napig nem derült fény.

Az MSZP volt elnökhelyettesét letöltendő börtönre ítélné a vádhatóság Fotó: Mirkó István

Hat évvel a botrány 2014. márciusi kirobbanása után, jövő év márciusban akár elsőfokú ítélet is születhet a Fővárosi Törvényszéken Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettesének büntetőügyében. A per 2016-ban kezdődött, és hamarosan folytatódik, ám elsősorban a bonyolult szakértői munkák, valamint a külföldi hatóságok jogsegélyre adott válaszainak késése miatt húzódik el. A politikus védője, Nagy István biztosra veszi az ügy áthúzódását 2020-ra, miután jelenleg is dolgoznak az ügyben meghozott könyvvizsgálói szakértői vélemény elemzésén. Az ügyvéd szerint nemcsak tartalmilag vannak vitatott pontjai a szakvéleménynek, hanem ráadásul több ponton egyszerű számszaki tévedésekkel is szembesülniük kellett.

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vádirata szerint Simon rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban, amiről ott saját vagyonaként nyilatkozott. Eközben a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel. A volt politikus az eljárás során befizette az adóhátralékot, azonban a pénz eredetére a mai napig nem derült fény.

Az MSZP volt elnökhelyettesét letöltendő börtönre ítélné a vádhatóság
Fotó: Mirkó István

A nyomozás során a KNYF egyszer már jogsegélyben fordult a svájci hatóságokhoz azzal, hogy megtudja, a svájci bankban vezetett bankszámlát milyen körülmények között nyitották meg a volt politikus számára, illetve hogy a számlán hogyan történtek a pénzmozgások, ám Svájc banktitokra hivatkozva nem közölt semmilyen, a nyomozás szempontjából értékelhető informá­ciót. A per során azonban a vádhatóság, azaz a KNYF ismét indítványozta a bíróságnak, hogy forduljanak jogsegélykérelemmel a svájciakhoz. Nagy István védő szerint az eredmény várhatóan ezúttal is elutasítás lesz, ráadásul álláspontja szerint felesleges is volt a kérelem kibocsátása, mivel a svájci törvények szerint ha valaki befizeti az adóhátralékot a számláján lévő összeg után, nem követhet el semmilyen gazdasági bűncselekményt.

A Simon-ügy másik szereplőjét, K. Józsefet felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással vádolják. A vádlottat a Simon számára – anyja vezetéknevével – Gab­riel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevél és az ennek segítségével a MagNet Bankban elhelyezett 75 millió forint értékű deviza kapcsán állították bíróság elé. K. József a 2014 tavaszán gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás barátja volt. A Simonnak kiállított útlevél is a kiterjedt alvilági, titkosszolgálati és főleg baloldali politikai kapcsolatokkal rendelkező kalandortól származhatott. A volt elnökhelyettes – tagadva, hogy ilyen útlevele lett volna – azt mondta a perben, hogy Welsz Tamás csúnyán megvezette őt, illetve kijelentette: tartott attól, hogy maga is úgy fog járni, ahogy aztán a néhai kalandor.