Német helikopterek váltják a régi szovjet-orosz gépeket

A Magyar Honvédség még az idén megkapja a tavaly megrendelt húsz darab, H145M könnyű helikopter első négy példányát. Az új, minden tekintetben a világ élvonalába tartozó forgószárnyasok komoly változásokat hoznak a szolnoki repülőbázis életében. Az Airbus Helicopters sajtóút keretében nyújtott betekintést a gépek gyártásába és a leendő személyzet kiképzésébe.

A donauwörthi gyár tesztpilótái alacsony magasságon manőverezési próbákat hajtottak végre Fotó: Christian D. Keller

Az Airbus Helicopters bajorországi, donauwörthi gyárában a szerződés aláírásától számítva átlagosan 12-13 hónap alatt végeznek egy helikopter összeszerelésével. Látogatásunk alkalmával a gyár teljes kapacitással üzemelt, összesen 26 gép volt végszerelés alatt.

A Duna-parti üzem patikatisztaságú gyártósorán több, a Magyar Honvédség részére készülő H145M típusú helikoptert is láthattunk. Nagy László ezredes, a légierő hadfelszerelési rendszerek fejlesztési főnökség vezetője a helyszínen elmondta: a Magyar Honvédség számára tavaly megrendelt húsz forgószárnyasból nyolc esetében a fődarabok szerelése folyik, hat példány pedig végszerelés alatt van. Utóbbiak közül négy röpképes állapotban van, kettővel pedig már tesztrepüléseket folytatnak.

A patikatisztaságú üzem gyártósorairól nagyjából egy év elteltével gördül le egy kész példány
Fotó: Christian D. Keller

A keddi sajtónapon a másodiknak megépített példányt mutatták be, a narancssárga overallba öltözött két gyári tesztpilóta alacsony magasságon manőverezési próbákat hajtott végre.

– Még idén, az utolsó negyedévben négy gép érkezik majd Magyarországra, Szolnokra – tájékoztatott az alezredes. A főtiszt a Magyar Nemzet kérdésére úgy fogalmazott: az új gépekkel kultúraváltás is történik a honvédség forgószárnyasainál mind a repülés, mind a feladatvégrehajtás és az üzemeltetés terén. Megtudtuk azt is, hogy a gépek beérkezésével párhuzamosan jelentős infrastruktúra-fejlesztés indul a szolnoki Vitéz Ittebei Kiss József Hadnagy Helikopterbázison.

A Tisza-parti város légibázisán az új technika – a helikopterektől kezdve a pótalkatrészekig, kiszolgáló berendezésekig – zárt hangárt, megfelelő körülményeket igényel, hogy lehessen tartani az akár 95 százalékos rendelkezésre állást is. Sőt a szolnoki bázison is lesz olyan távirányítású emelőeszköz, ami a csúszótalpas – kerekekkel nem rendelkező – gépeknek a hangárok és a felszállóhely közti mozgatását végzi. Ennek működését a gyárban is megtekinthettük.

– A gépekhez olyan takaróponyvákat, kiszolgáló eszközöket is rendeltünk, ami biztosítja a magas szintű üzemeltetést tábori körülmények között, akár hosszabb kitelepülés esetén is – tette hozzá az alezredes.

Az infrastrukturális követelményeknél is fontosabb a honvédség személyi állományának felkészítése. Mint megtudtuk, ötven magyar pilótát és hatvan műszakit képeznek ki a típusra. A gépek időszakos – 50-400-800 óránkénti – ellenőrzése, javítása is a szolnoki bázison fog történni. A kiképzést és a tapasztalatszerzést segíti az is, hogy a német hadsereg különleges egységével kiváló kapcsolat alakult ki. A Bundeswehr laupheimi bázisán szintén H145M-eket alkalmaznak, a gépek és pilótáik a májusi budaörsi honvédelmi napon és az augusztus 20-i budapesti légi parádén is szerepeltek.

A rendszerbe állítás első lépéseinek egyikeként két magyar pilóta is repüli már az új típust, ők berepülő, oktató- és bemutató repülésekre is kapnak jogosítást. Simon Zsolt alezredes és Dajka Attila őrnagy az új technika kapcsán úgy nyilatkoztak: teljesen más a H145M-et repülni, mint a honvédség régi szovjet-orosz Mi-helikoptereit: a német gép sokkal könnyebb, kisebb, kiváló manőverezőképességgel rendelkezik.

A pilóták szerint nagyon megkönnyíti az új forgószárnyasok kezelését és a harcfeladatok ellátását, hogy egy analóg műszert leszámítva teljesen digitalizált, többfunkciós kijelzőkkel, képernyőkkel van felszerelve a műszerfal, amelyet a legmodernebb fedélzeti elektronika támogat. A felszerelések kapcsán Nagy László ezredes hozzátette: a gépek fegyverzete, érzékelői a feladattól függően rugalmasan változtathatók. Ugyanez vonatkozik az ülések kiosztására is, például feladattól függően a két pilótán kívül akár kilenc személyt is szállíthat a gép, de a két ajtóba rögzített géppuska és kezelőik mellett is marad hely hat felszerelt katonának.

A sajtólátogatáson újfent megerősítették, hogy mindegyik gép az Airbus HForce fegyverzeti rendszer alkalmazásához szükséges elemeket tartalmazza. A rendszerrel kapcsolatos tesztek egy része Magyarországon zajlott. Jelenleg az irányított rakétafegyverzet integrálását végzi az Airbus, az azonban még nem eldöntött, hogy a honvédség melyik gyártó páncéltörő rakétáját rendeli majd meg. A gépeket a honvédségnél könnyű szállító, tűztámogató és kutató-mentő feladatkörben is fogják használni.

A donauwörthi gyár tesztpilótái alacsony magasságon manőverezési próbákat hajtottak végre
Fotó: Christian D. Keller

Gregor von Kursell, az Airbus Helicopters sajtóigazgatója, a látogatás házigazdája prezentációjában elmondta: jelenleg 148 országban közel hatezer darab, az Airbus Helicopters vagy a jogelődjei által gyártott gép van üzemben. Tavaly majdnem hárommillió órát repültek a helikoptereik. Az európai vállalat bevételeinek 46 százaléka katonai, 54 százaléka a civil szférából származik.

Martin Keller, az Airbus H145-ös programjának vezetője a sajtóeseményen ismertette: eddig 230 darab H145-öst szállított le az Airbus Helicopters, a katonai változatból, a H145M-ből pedig 23 darab állt szolgálatba. A H145M legnagyobb megrendelője a 20 darabos flottával Magyarország, a második a német hadsereg különleges alakulata, ahol 15 gép állt szolgálatba, majd Szerbia, ahol a védelmi, illetve a belügyminisztérium összesen kilenc helikopterre adott megrendelést.