Változások sora az új tanévben

Elkerül a humántárcától a felsőoktatás, életbe lép a felvételi szigorítás, indulnak az ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok, igényelhető a nyelvi diákhitel, továbbá bevezetik az egyéni tanrendet, és hamarosan kész az új szakképzési törvény, amely teljesen átalakítja a szakmatanulás rendszerét — összegyűjtöttük a 2019/20-as tanév legfontosabb újdonságait.

Az egyetemek fenntartóváltása lehetővé teszi a rég várt oktatói béremelést is Forrás: Reuters

Számos változást hoz a hétfőn megkezdődött tanév az iskolásoknak és oktatóiknak. A legtöbbet emlegetett újdonság az egyetemi felvételi szigorítása lesz, aminek nyomán a mostani végzős középiskolások már egyetlen szakra sem jelentkezhetnek legalább egy középszintű komplex nyelvvizsga nélkül. A kormány azonban igyekszik ehhez minden segítséget megadni: ebben a tanévben indulnak az ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok, amelyeken a 9. és 11. évfolyamos tanulók vehetnek részt, évente mintegy 140 ezren. Az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Málta, Írország és Kína nyelviskoláiba megpályázható kéthetes kurzusokon az állam a szállás, az útiköltség és a képzések díján felül zsebpénzt is biztosít a résztvevőknek.

Szintén a nyelvtanulást támogatja a legújabb diákhitel-konstrukció, amely 1,99 százalékos kamattal vehető fel októbertől. A hallgatók legfeljebb félmillió forint értékben igényelhetik a kölcsönt, amely kamatmentessé válik, amint sikerül megszerezni a vágyott nyelvi bizonyítványt. Ráadásul elengedik a háromgyermekes édesanyáknak a teljes tartozást, a kétgyermekeseknek pedig a felét.

Emelkedni fognak a felsőoktatásban a tanulmányi és szociális ösztöndíjak, a juttatások fedezésére szolgáló hallgatói normatíva ugyanis februárban tovább nő: a tavalyi 119 ezerhez képest jövőre már 166 ezer forint lesz.

Jó hír: a felsőoktatásban emelkednek az ösztöndíjak
Fotó: Reuters

Palkovics László innovációs miniszter jelzései szerint hamarosan felülvizsgálják az egyetemi és főiskolai szakok palettáját is, valamint intézményi átalakítások, összevonások is szóba jöhetnek. Az egyik beolvadás már meg is történt: a kecskeméti Neumann János Egyetem szolnoki gazdálkodási kara a Debreceni Egyetem részeként indította a mostani tanévet, erről az Eduline.hu tudósított.

Változás továbbá, hogy a felsőoktatás irányítása teljes egészében átkerült most szeptembertől az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. A területért felelős államtitkár továbbra is Bódis József.

A köznevelésben most lépett életbe a magántanulói státust váltó egyéni munkarend is, bár ez egyelőre gyakorlati változást nem jelent azoknak, akiknek már van az otthoni tanulást lehetővé tevő engedélyük. Legkésőbb egy éven belül azonban minden jogviszonyt felülvizsgálnak.

Kedvező módosítás a leendő pedagógusoknak, hogy az osztatlan tanárképzésben tanulók a mostani kettő helyett már egy év gyakornoki fokozat után továbbléphetnek a pedagógus I. szintre, így a jövőben hamarabb jutnak hozzá a néhány tízezer forinttal magasabb fizetéshez. A Klebelsberg képzési ösztöndíjat pedig az alsós tanítókra is ki fogják terjeszteni.

Totálisan átszabják a szakképzés és felnőttképzés rendszerét is: a megszűnő Országos képzési jegyzéket egy teljesen új, korszerűbb rendszer váltja jövőre, amelynek jogszabályi kereteit idén ősszel dolgozzák ki. Várhatóan még ebben az évben megszületik az új szakképzési törvény.

A Fidesz hétfőn azt közölte az iskolakezdés kapcsán: minden eddiginél több pénz jut az oktatásra és a gyermekes családok támogatására. – 2010 óta több mint két és félszeresét fordítjuk családtámogatásokra, 645 milliárd forinttal többet oktatásra, dupláját az ingyenes tankönyvprogramra, háromszorosát gyermekétkeztetésre, 355 milliárddal többet költünk a pedagógusok bérére. Sok településen van iskola-, tanuszoda- vagy tornaterem-fejlesztés. Az iskolás gyermeket nevelő szülőket egyre bővülő családtámogatások is segítik – írta közleményében a kormánypárt, felidézve: Gyurcsány és a szocialisták csak elvették az iskoláktól és a szülőktől is a pénzt, évről évre drágították az iskolakezdést.