Akcióban a négylábú fináncok

Beparfümözött csomagolás, húsba rejtett kábítószer – a NAV bevetési osztályának négylábúit nem lehet sem megvesztegetni, sem félrevezetni, bárhogy is igyekeznek a bűnözők. A szolgálati kutyákat ugyanis egyetlen dolog hajtja: vezetőjük elismerő simogatása és a bevetések utáni jól megérdemelt közös játék.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kötelékében jelenleg negyvenegy jól képzett eb teljesít szolgálatot Fotó: Havran Zoltán

Régi bőröndök, megkopott fotelek és asztalok, gyerekmatricákkal díszített szekrények. Az öreg raktár egy nagy, családi padlásra emlékeztet, ám a kacatok között itt vélhetően kábítószert tárolnak. A több mint kétszáz négyzetméteren szétszórt lom az emberi orrnak semmiről sem árulkodik. Nem úgy Flashnek: a kis testű, sötét színű terrier előbb tesz egy kört, hátha azonnal nyomra bukkan, nedves orrával a fotelek karfáját, a bútorok farostlemezei közötti réseket és egy kabát bélését is átvizsgálja. Jel híján módszeres kutatásba kezd, ami alig két perc után eredményesen zárul: az egyik szekrénynél kaparni kezd, majd ugat, mire vezetője a segítségére siet. A komód mögött egy rejteket találnak, amelyben gondosan csomagolt drog van.

A kilencedik kerület peremén, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatóságának egyik telephelyén, a kutyakiképző központban vagyunk. A négylábúaknak kialakított iskolában 16 hetet töltenek tanulással a növendékek, mielőtt munkába állnának. Most a szokásos éves szintfelmérő vizsgára jöttek az ebek.

A felmérőt egy kéthetes intenzív bentlakásos tanfolyam előzi meg, amelynek során azt is megnézik, hogy a vezetők megfelelően tartották-e szinten a kutyák tudását, fejlődött vagy visszafejlődött-e a gondjaikra bízott eb. A kiképzők a feladat teljesítése mellett azt is értékelik, hogyan dolgoznak együtt a vezetőjükkel az állatok, hogyan irányítja és segíti a négylábút munka közben a gazdája.

– Szagolja meg, kisasszony! – nyújtja felém az agyoncsomagolt dohányt Hortobágyi Ferenc, a NAV Bevetési Igazgatósága kutyakiképzési és fegyverzeti osztályának vezetője. Engedelmesen föléhajolok, mély levegőt veszek, majd bevallom: semmit sem érzek.

– Na ugye! Ezek a kutyák viszont eltéríthetetlenek, pedig a csempészek mindent megtesznek azért, hogy a hatóságokat – és a keresőkutyákat – megtévesszék. Van, aki szappannal vagy parfümmel áztatja el a dohány vagy a kábítószer külső csomagolását. Ezekkel természetesen semmire sem mennek – fejti ki az alezredes.

Flash igazán jó eredményt, százból kilencvenöt pontot ért el, de nem nagyon hatja meg a vizsgabiztosok eredményhirdetése, inkább a jól megérdemelt játékát kergeti. Az első kábítószer-kereső kutyák 1974-ben álltak szolgálatba Magyarországon. A kilencvenes évek végén még a német vámszervezet kiképzői segítettek abban, hogy a trénerek a legújabb módszerekkel taníthassák az ebeket. Mára azonban a hazai képzés nemzetközileg is elismertté vált. A NAV kötelékében összesen 41 szolgálati kutya van, akik a cigaretta, a kábítószer, valamint a bankjegyek felderítésében segítenek a határátkelőknél, a reptereken, a különböző bevetéseken vagy épp a postai forgalom ellenőrzésében.

A keresőkutyáknak éppúgy meg kell tanulniuk a helyiség- és terepkutatást, mint az áruk, csomagok, továbbá a gépkocsik, áruszállítók és természetesen a személyek átvizsgálását. A legtöbben duál képzettséget szereznek, vagyis két feladatot is el tudnak látni – drog és cigaretta vagy bankjegy és kábítószer keresését –, de a legjobb képességű kutyák triál képzettségűek, azaz megtalálják a cigarettát, a kábítószert és a bankjegyeket is.

– Természetesen nem arról van szó, hogy egy eb „kétkutyányi” munkát végezne egy napon, hiszen a bevetések alkalmával a fokozott adrenalin miatt ők is nagyon elfáradnak. Kiemelten figyelünk arra, hogy a négylábú kollégáknak elég idő jusson a pihenésre és a közös játékra – nyugtat meg az osztályvezető alezredes.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kötelékében jelenleg negyvenegy jól képzett eb teljesít szolgálatot
Fotó: Havran Zoltán

Az országban egyetlen járőr- és cigarettakereső-képzettségű kutya van: Borisz, akit a NAV bevetési egységének igényei szerint képeztek ki. Ezt azt jelenti, hogy a 14 hetes tanulás során a kutatási feladatok mellett azt is megtanulta, hogyan hatástalanítsa néhány másodperc alatt azokat, akik fenyegetően, esetleg fegyverrel lépnek fel a bevetési csapattal szemben. Az ő feladata most az, hogy hatástalanítson egy támadót. A játékos, kedves tekintetű állat, amint megkapta az utasítást, gazdája védelmére kel, és a támadó könyökét veszi célba. – Nem véletlenül van az ellenséget eljátszó kollégán ilyen vastag és párnázott védőfelszerelés, az éles bevetéseken ez igen fájdalmas harapás – magyarázza Hortobágyi Ferenc a látottakat.

Borisz a pórázát kifeszítve, türelmetlenül érkezik meg a következő felmérőre. Az aranyszínű labrador kizárólag a vezetője tekintetét keresi, az engedélyére vár. A furgon külső vizsgálata után a belső térben is alapos kutatásba kezd. Amíg folyik a munka, megtudom, hogy minden kutyának más-más stílusa van: némelyik nagyon precízen, fegyelmezetten lát a feladathoz, míg mások először „vadásznak”, bejárják a munkaterületet, és ha „beleütköznek” a szagba, azonnal jeleznek, ha viszont nem találnak semmit, akkor elölről kezdve, szisztematikusan vizsgálják át a terepet.

A legtöbb állatot kutyavásáron, meghívott tenyésztőktől veszik, ahol egy bizottság állapítja meg, melyikükből lehet a későbbiekben a NAV „munkatársa”. Kizárólag tíz hónapnál idősebbek és harminchat hónapnál fiatalabbak válhatnak a szolgálat tagjai­vá, ám az első éles bevetés előtt még számtalan orvosi vizsgálat és egy 16 hetes képzés vár rájuk.

– Teljes labort, belgyógyászati és fogazati vizsgálatot, csípő-, könyök- és gerincröntgent végzünk el rajtuk, hogy felderítsük az esetleges rejtett betegségeket. Ha minden vizsgálaton megfeleltek, kéthetes próbaidő következik, ami azért fontos, mert volt rá példa, hogy ebben az időszakban derült ki, hogy a kutya idegen környezetben apatikussá válik, félni kezd vagy éppen agresszív a többi négylábúval – sorolják a pénzügyőrök.

A vezetők már ebben az időszakban is sok időt töltenek leendő társukkal, hogy a bizalmi kapcsolat és a kötődés kialakuljon, a próbaidő letelte után pedig a vezetőjük otthonába költöznek. – Amikor Borisz először aludt velünk, hiába volt már egyéves, olyan volt, mint egy kölyök: éjszakánként sírt, és mindent, amin az illatomat érezte – ruhát, cipőt, törülközőt – behurcolt a fekhelyére – idézi fel Sándor, a kutya vezetője.

– A kutyám nem egy munkaeszköz, hanem a társam, a családom része. Amikor reggel felkelek, már látom rajta, hogy jó vagy rossz napja van, nyűgös, fáj a feje, megviseli a front vagy csak rosszul aludt. Ilyenkor megpróbálom kizökkenteni ebből az állapotból, ha kell, a munkát és így a keresést is felfüggesztjük, félrevonulunk játszani egy kicsit. És persze ha én vagyok feszült valami miatt, azonnal reagál rá, és bökdösni kezd óvatosan az orrával – veszi át a szót József, aki most vizsgabiztosként van jelen, majd hozzáteszi: ez a kölcsönös odafigyelés tanította meg arra, hogy jó társ tudjon lenni az emberi kapcsolataiban is.