Erdő Péter: A békés rendszerváltásnak politikai és erkölcsi ára is volt

A rendszerváltozás utáni első demokratikus kormányok olyan megállapodások alapján jöttek létre, amelyeket kommunista vezetők kötöttek egymással vagy másokkal – idézte fel a bíboros.

Közölte, egy 1991-es törvény rendelkezett ugyan arról, hogy visszaszolgáltatják az egyházaknak azokat az épületeket, amelyeket 1948-ban vallásos vagy közhasznú tevékenységre használtak, de csak azokat, amelyeket korábban nem privatizáltak. A visszaszolgáltatás folyamata igen körülményes volt. Évről évre halogatták az épületek visszaadását, végül az Apostoli Szentszék és Magyarország megállapodott abban, hogy az egyház lemond ezen épületek feléről, és becsült értékükből az állam létrehoz egy alapot, amelyből évről évre részesül majd az egyház.

Erdő Péter elmondta: az egyházon belüli békés átmenethez nagymértékben hozzájárult, hogy a rendszerváltozást közvetlenül megelőző években a szentszék, a kormány egyetértésével, számos új püspököt nevezett ki.

Felidézte: Szent II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásán azt kérte a magyar püspököktől, ne foglalkozzanak túl sokat a múlttal, hanem nézzenek előre. Kérésére valamennyi egyházmegyében zsinatokat szerveztek, amelyek hozzájárultak a II. vatikáni zsinat eredményeinek és a kánonjog újításainak bevezetéséhez.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a konferencia résztvevőinek küldött üzenetében úgy fogalmazott: „a tőlünk nyugatra lévő” társadalmak és vezetőik „elfogadták az Isten nélküli szekularizált életet, mi több, kívánatosnak, sőt más népek számára is kötelezően követendőnek tartják”.

Mindeközben a „szerény, hitéhez hűséges kisebbség tehetetlenül nézi, vezetői miként száműzik a közéletből a keresztény gyökerekből táplálkozó, eleddig természetesnek tartott igazságokat, például azt, hogy családot csak férfi és nő alapíthat” – fogalmazott.

XVI. Benedeket idézte, aki szerint a férfi és a nő egyenjogúsága a történelem során csak azokban a társadalmakban valósult meg, ahol a keresztény hit elterjedt. Benedek pápa ezért is óvott attól, hogy nem keresztény néptömegek rendezett vagy rendezetlen keretek között bebocsátást nyerjenek a keresztény gyökerekkel rendelkező Európába – tette hozzá Semjén Zsolt.

Federico Lombardi, a Ratzinger Alapítvány elnöke, a szentszék korábbi szóvivője átadta Ferenc pápa és XVI. Benedek emeritus pápa üdvözletét a konferencia résztvevőinek.

Felidézte: II. János Pál pápa 1992-ben arra figyelmeztetett, a szabadságát visszanyert Európának ismét egységessé kell válnia, ismét „két tüdővel” kell lélegeznie. Húsz évvel később XVI. Benedek pápa Csehországban azt mondta, a vallásszabadság visszanyerése után minden embernek újra fel kell fedeznie keresztény hagyományait, és azt kérte a vallási közösségektől, hallassák hangjukat a társadalomban. A berlini fal leomlásának 25. évfordulóján pedig Ferenc pápa figyelmeztetett arra, minden falat le kell dönteni, amely felosztja világot, „falak helyett hidakra van szükség”.

A három pápa útmutatása alapján fontos, hogy Európa keleti és nyugati fele odafigyeljen egymásra és újra felfedezze keresztény gyökereit – tette hozzá Federico Lombardi.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntőjében azt mondta: a posztmodern korban sokan eljutottak a teljes reményvesztésig és önfeladásig.

Joseph Ratzingert idézve hangsúlyozta, hogy miközben az egyház hitét sokan fundamentalizmusként bélyegzik meg, a relativizmus diktatúrája van kialakulóban. Ez semmit nem ismer el, ami végleges, és egyedül a saját akaratát és vágyát teszi meg mértéknek.

A Ratzinger Alapítvány, amelyet 2010-ben alapított XVI. Benedek, rendszeresen szervez konferenciákat szerte a világban. A kétnapos budapesti szimpózium célja, hogy az egyház társadalmi tanításának tükrében vizsgálják a kommunizmus összeomlása után lezajlott változásokat a közép-európai térségben.