Estig működik a Választási Információs Szolgálat

Vasárnap este 8 óráig működik a központi Választási Információs Szolgálat a 06-1-795-3310-as telefonszámon, ahol az önkormányzati és nemzetiségi választással kapcsolatos kérdésekre kaphatnak választ a polgárok.

A kompenzációs listára azonban nem szavaznak a választópolgárok, azokat a mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező, úgynevezett töredékszavazatok arányában osztják ki a jelölőszervezetek között.

Nem kaphat mandátumot annak a jelölőszervezetnek a listája, amelynek jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el (két jelölőszervezet közös kompenzációs listája esetében ez a küszöb tíz, három jelölőszervezet esetében tizenöt százalék).

A kompenzációs listás mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt egy számoszlopot kell képezni, a számoszlop első száma az adott lista töredékszavazatainak száma, majd a következő számok a lista töredékszavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelve. (A módszer kidolgozója, André Sainte-Lague francia matematikus ezzel az eljárással a kevés szavazattal rendelkező pártok mandátumszerzési esélyét akarta növelni, ezt a mandátumelosztási módszert tehát a kisebb pártoknak kedvezőbbnek tartja a választási szakirodalom.)

Ezután meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában az megtalálható, az a lista kap egy mandátumot, majd meg kell keresni a következő legnagyobb számot, és amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.

Mandátumhoz jutás a megyei közgyűlésekben

A megyei közgyűlésekbe az önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listákról választják meg október 13-án. Minden megye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros, ahol külön választást tartanak.

A megyei választókerületben listát az a jelölőszervezet állíthatott, amely a választókerület választópolgárai 0,5 százalékának az ajánlását összegyűjtötte. Azok a jelölőszervezetek, amelyek a megyei választókerületben lévő települések választópolgárai egy százalékának, de legalább 2000 választópolgárnak a közös ajánlását összegyűjtötték, közös megyei listát állíthattak.

A választáson 104 megyei listát vettek nyilvántartásba a területi választási bizottságok, a listákon 1854 jelölttel. Öt évvel ezelőtt 107 lista volt 2084 jelölttel.

A megyei listákra külön szavazólapon lehet majd szavazni úgy, hogy a választópolgár a szavazólapon szereplő listák közül egyet választhat. A megyei listákon a lista neve alatt fel lesz sorolva a listán szereplő első öt jelölt neve is.

A megyei listák a leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot, de nem szerezhet mandátumot annak a jelölőszervezetnek a listája, amelyik nem szerezte meg a megyei listákra leadott érvényes szavazatok öt (több jelölőszervezet esetén tíz) százalékát.

A mandátumok elosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képeznek egy számoszlopot: a számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a következő az adott lista szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal.

A mandátumok kiosztásához meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találják meg, az a lista kap egy mandátumot, ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot, és amelyik lista oszlopában találják, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

Mandátumhoz jutás a kisebb településeken

A tízezer vagy ennél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják meg a képviselő-testület tagjait, a választóknak annyi szavazatuk van, ahány tagú lesz a testület, szavazategyenlőség esetén sorsolással döntenek a mandátumról.

A tízezer vagy ennél kevesebb lakosú település az önkormányzati választáson egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma 100 lakosig kettő, 1000 lakosig négy, 5 ezer lakosig hat, 10 ezer lakosig pedig nyolc.

Az egyéni listás szavazólapon valamennyi jelölt szerepel (a választási bizottság által kisorsolt sorrendben), aki összegyűjtötte a meghatározott számú érvényes ajánlást.

A szavazólapon a választópolgár akár egy, akár több, de legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány egyéni listás mandátum a településen kiosztható. A választóknak tehát több, egymással egyenrangú szavazatuk van.

Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással döntik el, hogy ki szerez mandátumot az egyenlő számú szavazatot elérő jelöltek közül.

Előfordulhat, hogy az egyéni listás jelölt polgármesterként is indult a településen, és ha az egyéni lista jelöltjét megválasztották polgármesternek, az egyéni listáról törölni kell, és helyébe a következő legtöbb szavazatot elérő jelölt lép.