Így született meg 1988-ban a Fidesz

Nem bocsátható meg, hogy nem büntették meg azokat, akiknek vér tapad a kezükhöz – mondta egy rendezvényen Kövér László, példaként említve a Biszku-ügyet. A házelnök szerint ez nemcsak a rendszerváltó pártok, hanem a bírói, ügyészi társadalom szégyene is.

Magyar Nemzet
2019. 10. 24. 6:34
ARATÓ György; KÖVÉR László
Az Országgyűlés elnöke a kormánypártiak hibáiról is beszélt Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakkollégiumok – köztük a Bibó István szakkollégium – és a különböző értelmiségi csoportok szerepét emelte ki a rendszerváltás előkészítésében Kövér László a Ludovika Szabadegyetem kedd esti rendezvényén. Az Országgyűlés elnöke felidézte: 1981 után elindult egy olyan szellemi enyhülés, amelyben egyre több információhoz lehetett legálisan hozzáférni, egyre több mindenről lehetett beszélni, és ebből részt vállalt az egyetemi és akadé­miai élet is – fejtette ki. 1987-ben ugyanakkor egyáltalán nem gondolták azt, hogy három év múlva választások lesznek, és összedől a kommunista rendszer – jegyezte meg.

Az 1980-as években országszerte elkezdtek szaporodni az önképző körök, egyre több diáklap jelent meg. 1985-ben döntöttek úgy, hogy tartanak egy diáktalálkozót, amelynek témái feszegették az akkori nyilvánosság hatá­rait. Ezek között szerepelt a környezetvédelem, Bős–Nagymaros, a határon túli magyarok, a szegénység, a technológiai elmaradás, a jog és az autonómia kérdésköre – emlékezett vissza, hozzátéve, hogy ez a szarvasi tábor volt a Fidesz fogantatása, a párt végül 1988-ban született meg, ők voltak az első ellenzéki politikai szervezet a rendszerváltás történeté­ben – emelte ki a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke a kormánypártiak hibáiról is beszélt
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Arra a kérdésre, lát-e elszalasztott történelmi lehetőséget, azt mondta: ambivalens érzései vannak. Kifejtette: a szovjet rendszer összeomlott, világos volt, hogy nincsenek tartalékai, és innentől elindult a két világhatalom közti egyezkedés, aminek a tétje a közép-európai tábor lett. A kommunisták úgy képzelték mindezt, hogy minél kevesebbet adnak át a hatalmukból. Az ugyanakkor nem bocsátható meg, hogy nem büntették meg azokat, akiknek vér tapad a kezükhöz – mondta, példaként említve a Biszku-ügyet. Ez nemcsak a rendszerváltó pártok, hanem a bírói, ügyészi társadalom szégyene is – jegyezte meg.

Ugyancsak kérdésekre válaszolva jegyezte meg, hogy szerinte a mai fia­talok nagyon komoly küzdelem elé néznek, ha meg akarják őrizni az állam szuverenitását, és ehhez az egyes országok közötti együttműködésre is szükség lesz. Hozzátette: a kormánypártiak sok hibát elkövettek Budapesten is, nem mindenki érezte úgy, hogy veszíthet. Ha Csepelen lehet nyerni, akkor talán máshol is lehetett volna, ha az embereik elhiszik, hogy veszíteni is lehet – mondta.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.