Két vagy három szavazólapot kapnak a választók

A választópolgárok – attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak – két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.

A szavazólapokat nyomtató ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. a voksolás előtt október 4-éig tudta „lekövetni” a visszalépéseket, azaz azok esetében, akik eddig az időpontig léptek vissza, a nyomda még új szavazólapot tudott nyomtatni. Az utolsó héten visszalépő jelöltek esetében azonban nem volt már mód új szavazólapok nyomtatására, ezért az ő nevüket le kell húzni a szavazólapról.

Minden választáson előfordul, hogy jelöltek a nyilvántartásba vételük után visszalépnek, elveszítik választójogukat vagy elhaláloznak. A mostani önkormányzati választáson a jelöltek nyilvántartásba vétele után 525-en estek ki: kilencen elhunytak, nyolcan elveszítették választójogukat, 508-an visszaléptek. Utóbbiak közül 22 polgármester- és 15 egyéni listás jelölt csak a voksolást megelőző pénteken lépett vissza. A nemzetiségi választáson 269-en estek ki a jelöltek közül: hatan meghaltak, hárman elveszették választójogukat, 250-an visszaléptek.

A kiesés tényéről a szavazóhelyiségben hirdetményt kell elhelyezni, a szavazatszámláló bizottság pedig szükség szerint szóban is tájékoztatja a választópolgárokat a változásról.

A szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk azt a választópolgárt, aki nem tudja igazolni személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (személyi számát), nem szerepel a szavazóköri névjegyzékben, már szavazott vagy megtagadja a névjegyzék aláírását.

Érvényességi küszöb nincs, a szavazattöbbség dönt

A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz.Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást.A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú „legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot.

A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek.

Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.

A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen) vagy ha a két legtöbb voksot kapó jelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy akkor, ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek.

Öt évvel ezelőtt 8 településen alakult ki szavazategyenlőség a polgármesterjelöltek között, valamint 3 egyéni választókerületben a képviselőjelöltek között. Három tízezernél kevesebb lakosú településen pedig nem sikerült elegendő jelöltet választani, így ezeken a településeken is időközi választást kellett tartani.

Tilos lefényképezni a szavazólapot, de szelfi készíthető a fülkében

Jogsértő a szavazólapok lefényképezése, de a választók készíthetnek magukról szelfit a szavazófülkében.

A Kúria még a 2016-os népszavazás során hozott végzést a szavazólap lefényképezéséről és közzétételéről. A bíróság akkor kimondta: a választóknak lehetőségük van arra, hogy másokkal szóban, írásban vagy például közösségi oldalakon közöljék, hogy miként szavaztak.

A szavazólap célja az, hogy a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezért ezzel ellentétes felhasználása, például a lefényképezett szavazólap képének megosztása másokkal a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik – közölte a Kúria.

Jogszabály ugyanakkor nem tiltja, hogy a választók a szavazófülkében fotót (szelfit) készítsenek magukról.

Az is szavazhat, akinek megváltozott a neve

Ha a választó neve a szavazást megelőző hetekben változott meg, például házasságkötés miatt, és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, akkor a szavazatszámláló bizottság annak alapján állapítja meg a személyazonosságát, és engedi szavazni.

A szavazatszámláló bizottságnak ilyen esetekben az okmány egyéb adatainak és az új névre szóló lakcímigazolvány adatainak összevetésével kell megállapítania a választó személyazonosságát.

Nem lehet kizárni a választójog gyakorlásából azt a választót sem, akinek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratta át az új címét.

Ha a választópolgár lakcímkártyája az adott közterület korábbi elnevezését tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a helyi választási irodától kapott tájékoztató jegyzék alapján állapítja meg, hogy a cím a közterület megnevezésének megváltozása miatt nem egyezik a névjegyzékben található lakcímmel, és erre tekintettel biztosítja a szavazást.

Szavazás Braille-szavazósablonnal

A látássérült választópolgárok Braille-írással ellátott szavazósablont vehetnek igénybe, hogy önállóan adhassák le szavazatukat az önkormányzati és nemzetiségi választáson. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár október 4-én 16 óráig igényelte. A Nemzeti Választási Iroda összesítése szerint 176-an igényeltek ilyen sablont az önkormányzati és 52-en a nemzetiségi szavazásra.

A Braille-szavazósablon olyan kartontasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, ki van vágva.

A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, oly módon, hogy a sablon kivágásai sorban illeszkedjenek a szavazólapon feltüntetett, a szavazat elhelyezésére szolgáló körökhöz.

Emellett a bizottság átadja a választópolgárnak a jelöltek és listák felsorolását tartalmazó, szintén Braille-írással készült tájékoztatót is.

A látássérült választópolgár a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, sorszámát és – az általa választott jelölt illetve lista neve melletti kivágáson keresztül – a szavazólapon berajzolja az X-et.

Ezután a szavazólapokat kiveszi a sablonból, borítékba teszi (a boríték használata ebben az esetben sem kötelező, de a látássérültek esetében nagyobb a veszélye, hogy véletlenül úgy hajtogatja a szavazólapot, hogy boríték használata nélkül a szavazat láthatóvá válik), majd az urnába dobja, a sablonokat és a tájékoztatót pedig visszaadja a bizottságnak.

Jegyzőkönyvet kell vezetni a rendkívüli eseményekről

Az önkormányzati választás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért. A rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét.

A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján is, vasárnap délelőtt öt bejegyzés volt olvasható, ezek rosszullétekről, áramszünetről szóltak.

A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki, áramszünet van a szavazóhelyiségben.

Rendkívüli eseménynek számít az is, ha tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság (szszb) tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, inzultálja az szszb tagjait, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét.

A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az szszb elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik.

Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik vagy bombariadó van.

Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget, és értesíteni kell a rendőrséget.

Negyedórán belül ki kell érnie a rendőrnek a szavazóhelyiséghez

A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen a helyszínre.

A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasításban az olvasható: a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét.

A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottság elnöke megkapja a szükséges tájékoztatást arról, hogy a rendőrök gyors igénybevétele milyen módon történhet meg.

Az utasítás szerint a közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr vagy a segítségkérésre reagáló rendőri erő 15 percen belül megérkezzen.

A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha ehhez szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek. Az intézkedés során – amelyről a rendőr minden esetben köteles jelentést készíteni – biztosítani kell a választás zavartalanságát.

A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot.

Az önkormányzati választásról szóló híreinket IDE kattintva tekinthetik meg.