időjárás 12°C Amália 2022. október 7.
logo

Kezdődik az első metrókorrupciós per

Szemán László János
2019.10.15. 05:55
Kezdődik az első metrókorrupciós per

Előkészítő üléssel kezdődik ma a Fővárosi Törvényszéken az MSZP–SZDSZ-es kormányok egyik legnagyobb korrupciós botrányának, a 4-es metró Alstom-szerelvényeinek beszerzéséhez kapcsolódó ügyek első pere. A vád szerint mintegy 8,5 millió eurót – napi áron mintegy 2,8 milliárd forintot – fizetett ki az Alstom cég két vezetője egy-egy amerikai és osztrák közvetítőn keresztül a döntéshozóknak. A vádlottak egyike, Terner Géza az MSZP–SZDSZ-ügyletek másik botrányában, a Strabag-ügyben is érintett volt.

Erősen hiányos lesz kedden a vádlottak padja a Fővárosi Törvényszéken, a 4-es metró beruházásához kapcsolódó úgynevezett Alstom-botrány első perében. Az előkészítő ülésen nincs ugyanis a vádlottak padján egyetlen politikai döntéshozó sem, sőt a 8,5 millió eurót közvetlenül zsebre tevők sem, ami egy politikát vastagon érintő korrupciós botrány kapcsán joggal kelthet megütközést a széles közvéleményben.

A vádlottak padján ugyanis – egy kivétellel – csak azok ülnek, akiket az ügyészség megvádolt a korrupciós, forintban majdnem hárommilliárd forintnyi euró kifizetésével, illetve közvetítésével a korrupt döntéshozóknak. Két magyar, egy osztrák és egy amerikai vádlott fog felelni a vád szerinti bűncselekmény elkövetéséért. Ketten az Alstom-cég vezetői, ketten a korrupciós pénz közvetítői, illetve kifizetői. Az egyik vádlott az Izraelbe szökött, ma is ott tartózkodó Terner Géza, aki ellen távollétében folytatják le az eljárást, és aki a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-kormányhoz kapcsolódó Strabag-botrány kulcsfigurája is volt. (A Strabag-botrányban is kenőpénzekről volt szó, amiért cserébe állítólag milliárdos építőipari állami megbízásokat kapott a cég.)

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) idén április 10-én emelt vádat a négy személy ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a Fővárosi Törvényszéken. A bonyolult és hosszadalmas nyomozást még 2011. január 3-án a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda indította el. Az ügy minden szála a Demszky-éra presztízsberuházása, az európai uniós támogatásokkal készült 4-es metróhoz kapcsolódott.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot a metrótámogatások ügyében, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta. Még az OLAF-ajánlás megérkezte előtt a Legfőbb Ügyészség 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vonta a metróbotrány egy részét, és az eljárás további folytatására a KNYF jelölte ki.

A KNYF a metrókocsik szállítási szerződéseivel kapcsolatban korrupciós bűncselekmények miatt folytatott nyomozást, míg a hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt 2017. január 23-án a 4-es metró egyéb szerződéseivel kapcsolatban elrendelt nyomozást az Alstom cég szerződéseire vonatkozó rész elkülönítése után áttette a Fővárosi Főügyészségre. Ez utóbbi azonban gyakorlatilag elsorvadt, eredménytelenül zárult. Nem úgy a metrószerelvények korrupciós ügye, amelyet ha nem is sikerült teljes egészében feltárni, de legalább a vád szerinti vesztegetők bíróság elé kerülnek.

A francia Alstom cég járműszerelvényeinek beszerzéséről az MSZP–SZDSZ-kormány idején született döntés
Fotó: Bach Máté

A vádirati tényállás lényege szerint az Alstom megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban a francia cég vezette konzorcium győzelme érdekében befolyással bíró ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg. A jogtalan előnyhöz jutás érdekében a 2007–2009-es években az Alstom pénzügyi forrásából három fiktív tanácsadói szerződést kötöttek a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8,46 millió eurót – napi áron 2,8 milliárd forintot – fizettek ki. A vezető tisztségviselő korrupciós cselekményéhez társai – a vesztegetési cél tudatában – a fiktív szerződések megkötésében, a fiktív tanácsadók bevonásában való közreműködésükkel nyújtottak segítséget.

Az ügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyben, mindannyian szabadlábon védekeznek, két személy esetében elkülönítették, majd felfüggesztették az eljárást. Ellenük vélhetően a külföldi hatóságokhoz intézett jogsegélyre megérkező válaszok tükrében várhat majd elszámoltatás.

Információnk szerint Terner Géza mellett Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly is vádlott. A volt miniszterelnök neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát. Medgyessy már utazó nagykövetként ismét tanácsadói üzletbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. A szocialista politikus ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát T. Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött. Ugyanakkor a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Az összeg egy része aztán Medgyessy feleségének a számláján landolt, a volt miniszterelnök szerint az elvégzett munka leadózott díjaként.

A PestiSrácok.hu szerint vádlott még W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója, illetve Shahbad Z. amerikai állampolgár is. Ugyanakkor fontos szerep juthatott az osztrák Kyrill L.-nek, aki a Hansen Consulting lobbicég képviseletében a vállalat számlái mögötti teljesítést akarta igazolni, és olyan e-mailt küldött az Als­tomnak, amelyben több kormányzati szereplő mellett Kóka János önéletrajza is szerepelt.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.