Közel 40 százalékkal nőtt a nemzetiségi választópolgárok száma 2010 óta

Közel 40 százalékkal nőtt a nemzetiségi választópolgárok száma a 2010-es – akkori szóhasználattal – kisebbségi választás óta, a legnagyobb mértékben, 58 százalékkal a roma nemzetiség regisztrált választópolgárainak száma nőtt.

2019. 10. 12. 12:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

2010-ben a kisebbségi választáson 228 038 regisztrált választópolgár volt, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint 2014-ben már 240 990-en, a mostani választásra pedig a szombati adatok szerint 317 794-en regisztráltak. A legtöbben a roma nemzetiség névjegyzékébe regisztráltak, 211 134-en szerepelnek benne, ez 34 százalékkal több, mint 2014-ben, 2010-hez viszonyítva pedig – akkor 133 492-en voltak regisztrálva – 58 százalék az emelkedés.

A bolgár és szlovén nemzetiség kivételével valamennyi nemzetiség növelni tudta a névjegyzékben szereplő választópolgárainak számát kilenc év alatt. A bolgár névjegyzékben most 1364-en szerepelnek, tízzel többen, mint 2014-ben (1354), de 724-gyel kevesebben, mint 2010-ben. A bolgár névjegyzékben 2010-2019 között tehát 35 százalékkal csökkent a választópolgárok száma.

A szlovén nemzetiség névjegyzékében 16 százalék a csökkenés 2010-hez viszonyítva: akkor 1025-en szerepeltek a névjegyzékben, most 859-en, ugyanakkor 2014-ben 692-en szerepeltek a névjegyzékben, vagyis öt év alatt 24 százalékkal nőtt a választópolgárok száma, de még így is kevesebben vannak, mint 2010-ben.

2010 óta 43 százalékkal nőtt az ukrán névjegyzékben szereplők száma, 1338-ról 1920-ra (2014-ben 1012-en voltak regisztrálva, vagyis az utolsó öt évben 90 százalékkal nőtt a névjegyzékben szereplők száma). Ennél valamivel kisebb arányban, 39 százalékkal nőtt kilenc év alatt az örmény névjegyzékben szereplők száma, a 2010-es 2357-ről 3270-re (itt 2014-ben 2399-en voltak), 38 százalékkal pedig a román névjegyzékben szereplők száma, a 2010-es 5277-ről 7268-ra (2014-ben 5088-an szerepeltek benne).

Húsz százaléknál nagyobb növekedés tapasztalható a görög névjegyzékben szereplők körében: 2010-ben 2267-en voltak, 2014-ben 1746-an, de az őszi választásra már összesen 2791-en regisztráltak, vagyis kilenc év alatt 23 százalékkal nőtt a választópolgárok száma.

A második legnépesebb nemzetiség, a német kilenc év alatt 18 százalékkal növelte a választópolgárai számát: 2010-ben 46 629, 2014-ben 40 906, idén pedig 54 899 választópolgár szerepel a névjegyzékben. Hasonló arányban, 17 százalékkal nőtt a regisztrált lengyel nemzetiségűek száma: 2010-ben 3052, 2014-ben 2246, idén pedig 3556 választó szerepel a névjegyzékben.

Kilenc év alatt alig változott a horvát, ruszin, szerb és szlovák választópolgárok száma: a horvát névjegyzékben 11 593-an szerepelnek (2010-ben 11 571-en voltak), a ruszinban 4294-en vannak (2010-ben 4228 volt), a szerb névjegyzékben 2444-en vannak (2010-ben 2432 volt), a szlovákban pedig 12 402-en vannak (2010-ben 12 282 voltak).

Az önkormányzati választásról szóló híreinket IDE kattintva tekinthetik meg.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.