Ma jogerős ítéletet hirdetnek a feleségdaraboló hentes ügyében

Nagy János ma is tagadja, hogy köze volna felesége halálához. Ettől lényegében függetlenül kétszer is felmentette a bíróság, miután nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ő okozta válófélben lévő felesége halálát 2014 tavaszán. Azt egyik bíróság sem vitatta, hogy a férj részt vett az asszony feldarabolásában – maradványai egy részét ő szórta szét egy réten -, ám a verdiktek szerint a darabolás nem büntetendő.

Nagyné maradványait a mezőt átfésülő rendőrök találták meg (képünk illusztráció) Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ma másodjára hirdetnek ítéletet a Győri Ítélőtáblán Nagy János ügyében, akit válófélben lévő felesége meggyilkolásával és feldarabolásával vádol az ügyészség. Amennyiben a Győri Ítélőtábla ma is felmenti a vádak alól a férfit, jogerőssé válik, hogy bár a feldarabolásában részt vett, de nem bizonyítható, hogy ő ölte meg az asszonyt. Ha viszont a vádlottat ma elmarasztalják, az ügy a Kúrián folytatódik harmadfokon.

A hentest 2016 decemberében a Tatabányai Törvényszék mentette fel bizonyítottság hiányában a vádak alól, ám 2017. október 24-én a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendelt el. A megismételt elsőfokú eljárásban 2019. március 1-jén ismét felmentették a vádak alól a hentest, ezúttal is bizonyítottság hiányában. A Győri Fellebbviteli Főügyészség azonban ezt az ítéletet is megtámadta, így az ügy ismét a Győri Ítélőtáblára került, ahol október ­15-én a perbeszédekkel le is zajlott a második másodfokú eljárás, az ítélet kihirdetését és az indoklás ismertetését azonban elhalasztották október 29-re.

A vád szerint Nagy János és felesége, Nagyné Kovács Judit válófélben voltak 2014 őszére. A folyamatos veszekedések miatt az asszony elköltözött Darnózseliről Győrbe, ahol a munkahelye is volt, gyógytornászként dolgozott. Az asszony a válóperre és arra készült, hogy a gyermekek hozzá kerülhessenek a válás után, a férj azonban minden találkozásukkor agresszívan reagált. Az egyik alkalommal dulakodás közben kitépte az asszony haját, amiért testi sértés miatt felfüggesztett börtönt kapott. Az asszony eltűnése napján a vád szerint Nagy a nő győri munkahelye előtt várta feleségét.

Az elektronikus adatok szerint aznap este mind a férj, mind a feleség mobiltelefonja a darnózseli családi házban volt, az asszony mobilja aznap este némult el végleg. Juditot eltűntként kezdték el keresni, és tíz nap múlva jelentkezett egy szemtanú, hogy látta, amint Nagy egy zsákból valamit szétszór a darnózseli réten. A kutatás aznap nem járt sikerrel, csak napokkal később, amikor – mint azt DNS-vizsgálattal be is bizonyították – az asszony belső ­részeit találták meg a réten. A vád szerint Nagy János a nő eltűnése napján ölte meg a feleségét, a pincében lévő hentesüzemben feldarabolta a holttestet, kicsontozta, a húst ledarálta nagy teljesítményű darálóján, majd a maradványok egy részét az udvaron lévő füstölőben – ott, ahol a kolbászokat szokta megfüstölni – elégette, a belsőségeket pedig szétszórta a mezőn. Az utóbbiakat azonban megtalálta a rendőrség még azelőtt, hogy a vadak vagy a kutyák megették volna.

Nagyné maradványait a mezőt átfésülő rendőrök találták meg (képünk illusztráció)
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Mindkét elsőfokú döntés alkalmával megállapították, hogy Nagynak köze volt felesége holttestének eltüntetéséhez, ám mivel a darabolás nem büntetendő a magyar törvények szerint, és mivel azt nem tudták megállapítani, hogy Nagyné Kovács Judit miként vesztette az életét, nem tudták elítélni a férjet gyilkosság miatt. Annak ellenére sem, hogy a vádhatóság szerint minden körülmény alátámasztja, hogy Nagynak érdekében állt az asszony halála, a feldarabolás során pedig – a darabolós gyilkosokra jellemzően – a legfőbb indíték, a holttest eltüntetése vezette.

Mészáros Tamás győri fellebbviteli főügyész a második másodfokú eljárásban így fogalmazott: „A bizonyított tények fényében kizárható, hogy Judit betegségben hunyt el, baleset érte vagy öngyilkos lett. Kizárható, hisz Nagy János számára ez igazán kapóra jött volna. Nyilván nem tüntette volna el ebben az esetben. Kizárható, hogy más személy ölte meg, oltotta ki az életét. Nagy János részt vett a holttest megsemmisítésében. Miért tette volna, hogyha a halálához nincs köze? A véletlen, gondatlan magatartás is kizárható. Ekkor sem semmisítette volna meg.”

Az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék megállapította: a vádlott részt vett a holttest megsemmisítésében és a maradványok eltüntetésében, ám az első fok szerint az a következtetés nem vonható le ebből, hogy az áldozat halálát is ő okozta. – Ez téves ténybeli következtetés – szögezte le a főügyész, aki hozzátette: mivel a szándékos emberölést nem lehet bizonyítani, ezért halált okozó testi sértés miatt indokolt a hentes elmarasztalása. A testi sértésért korábban kiszabott felfüggesztett büntetés miatt a halált okozó testi sértés Btk. szerinti 2–8 év büntetési tételének felső határát 2 évvel kell megtoldani, azaz tíz év szabadságvesztést kell kiszabni – ha az ítélőtábla tanácsa bizonyítottnak látja, hogy Nagy nemcsak darabolt, hanem a felesége halálát is ő okozta.

Jován László, a hentes védője perbeszédében kiemelte: a halál okát nem ismerjük, így szóba sem jöhet az emberölés. Az ügyvéd csakúgy, mint korábban, ezúttal is védence felmentését kérte azzal, hogy az ítélőtábla hagyja jóvá az elsőfokú döntést. Nagy János ezúttal is tagadta, hogy köze volna felesége halálához.