Ma jogerős ítéletet hirdetnek a feleségdaraboló hentes ügyében

Nagy János ma is tagadja, hogy köze volna felesége halálához. Ettől lényegében függetlenül kétszer is felmentette a bíróság, miután nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy ő okozta válófélben lévő felesége halálát 2014 tavaszán. Azt egyik bíróság sem vitatta, hogy a férj részt vett az asszony feldarabolásában – maradványai egy részét ő szórta szét egy réten -, ám a verdiktek szerint a darabolás nem büntetendő.

Nagyné maradványait a mezőt átfésülő rendőrök találták meg (képünk illusztráció) Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Nagyné maradványait a mezőt átfésülő rendőrök találták meg (képünk illusztráció)
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Mindkét elsőfokú döntés alkalmával megállapították, hogy Nagynak köze volt felesége holttestének eltüntetéséhez, ám mivel a darabolás nem büntetendő a magyar törvények szerint, és mivel azt nem tudták megállapítani, hogy Nagyné Kovács Judit miként vesztette az életét, nem tudták elítélni a férjet gyilkosság miatt. Annak ellenére sem, hogy a vádhatóság szerint minden körülmény alátámasztja, hogy Nagynak érdekében állt az asszony halála, a feldarabolás során pedig – a darabolós gyilkosokra jellemzően – a legfőbb indíték, a holttest eltüntetése vezette.

Mészáros Tamás győri fellebbviteli főügyész a második másodfokú eljárásban így fogalmazott: „A bizonyított tények fényében kizárható, hogy Judit betegségben hunyt el, baleset érte vagy öngyilkos lett. Kizárható, hisz Nagy János számára ez igazán kapóra jött volna. Nyilván nem tüntette volna el ebben az esetben. Kizárható, hogy más személy ölte meg, oltotta ki az életét. Nagy János részt vett a holttest megsemmisítésében. Miért tette volna, hogyha a halálához nincs köze? A véletlen, gondatlan magatartás is kizárható. Ekkor sem semmisítette volna meg.”

Az első fokon eljáró Tatabányai Törvényszék megállapította: a vádlott részt vett a holttest megsemmisítésében és a maradványok eltüntetésében, ám az első fok szerint az a következtetés nem vonható le ebből, hogy az áldozat halálát is ő okozta. – Ez téves ténybeli következtetés – szögezte le a főügyész, aki hozzátette: mivel a szándékos emberölést nem lehet bizonyítani, ezért halált okozó testi sértés miatt indokolt a hentes elmarasztalása. A testi sértésért korábban kiszabott felfüggesztett büntetés miatt a halált okozó testi sértés Btk. szerinti 2–8 év büntetési tételének felső határát 2 évvel kell megtoldani, azaz tíz év szabadságvesztést kell kiszabni – ha az ítélőtábla tanácsa bizonyítottnak látja, hogy Nagy nemcsak darabolt, hanem a felesége halálát is ő okozta.

Jován László, a hentes védője perbeszédében kiemelte: a halál okát nem ismerjük, így szóba sem jöhet az emberölés. Az ügyvéd csakúgy, mint korábban, ezúttal is védence felmentését kérte azzal, hogy az ítélőtábla hagyja jóvá az elsőfokú döntést. Nagy János ezúttal is tagadta, hogy köze volna felesége halálához.