Tetemes összegeket fizetnek a pártok Zuckerbergnek

Míg az EP-választás előtt több tíz millió forintot költöttek a hazai pártok és annak vezető politikusai a Facebookon közzétehető hirdetésekre, úgy tűnik, az önkormányzati kampányra már nem tartják annyira fontosnak a közösségi oldalt. Olyannyira nem, hogy az MSZP egy forintot sem fordít Karácsony Gergelynek, a szocialisták hivatalos főpolgármester-jelöltjének a népszerűsítésére. Összeállításunkban utánanéztünk, ki mennyire használja a közösségi oldal nyújtotta reklámlehetőséget, illetve arra is választ kerestünk, a jobbára közpénzből működő pártok kötelesek-e gazdasági beszámolójukban ezeket az összegeket feltüntetni, és mennyire ellenőrizhető mindez.

Az önkormányzati kampányban kevesebbet költöttek a politikusok közösségi oldalas reklámokra Fotó: Éberling András

A Jobbik az EP-kampányra, valamint a béruniós kezdeményezésükre hegyezte ki a hirdetéseit. Míg előbbinél a 45 év alatti férfiakat, valamint az 55 évnél idősebb nőket célozták meg, addig az európai fizetésekkel egyértel­műen a fiatal férfi korosztályt igyekeztek megtalálni. Érdekes, hogy Budapestre mindössze a hirdetések 18 százalékát helyezték, Pest megyére tíz, a többi megyére pedig ennél is kevesebb, maximum hét százalék jutott.

Sneider Tamás, a Jobbik elnöke 1,2 millió forintot fizetett közösségi hirdetésért, míg Gyöngyösi Márton, a párt elnökhelyettese és egyetlen EP-képviselője 2,4 milliót. A legtöbbet figyelemre méltó módon Jakab Péter frakcióvezető, a párt új elnökaspiránsa szánta önmaga reklámozására: 2,67 milliót fizetett az elmúlt időszakban. A párt vezető politikusainak hirdetéseit a frakció, valamint maga a Jobbik közösen finanszírozta.

Kifejezetten érdekes, hogy a fellelhető adatok szerint a Jobbikhoz hasonlóan az MSZP sem tett közzé az EP-választás óta hirdetést, noha Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt elvben elsősorban a szocialisták aspiránsa.

Ennek ellenére sem a júniusi előválasztáson, sem a jelenleg folyó kampányban egy alkalommal sem tettek közzé hirdetést Karácsony mellett, miként egyik jelöltjük érdekében sem. Pedig az EP-kampányban az MSZP több mint 14 millió forintot költött 160 hirdetésre, igaz, nem nagy eredménnyel, hiszen mandátumot veszítettek. Az a tény, hogy a párt nem támogatja ilyenformán Karácsonyt, azért is visszás, mert a baloldali főpolgármester-jelölt a Magyar Narancsnak úgy nyilatkozott, az MSZP segíti legjobban a kampányát.

Az LMP is szinte csak az EP-választásra költött pénzt, száz reklámra nyolcmillió forintot, ami kidobott pénznek bizonyult, miután a magát zöldként propagáló párt egyetlen politikust sem tudott az EP-be juttatni.

A Jobbiktól némiképp lemaradva, 16,4 millió forintot szánt közösségi hirdetésekre a Demokratikus Koalíció, illetve annak két vezetője, Gyurcsány Ferenc és felesége. Dobrev Klára az EP-választást megelőzően volt a legaktívabb, 6,7 millióért mintegy 140 alkalommal hirdetett, főként a nőket célozta meg, és a legnagyobb hangsúlyt Budapestre, valamint Pest megyére fektette. Gyurcsány Ferenc saját közösségi oldalán alig 3,5 milliót költött a párt pénzéből reklámra, ő a fiatal korosztályból a férfiakra, az idősebbeknél a nőkre koncentrált. A DK az EP-voksolás mellett a fővárosi előválasztási kampányra összpontosított, Kálmán Olgát 39 alkalommal hirdették a közösségi oldalon.

Az egyetlen párt, amely a férfi és női kategória mellett elvétve ugyan, de megjelölte az „ismeretlen” nemet is, a Momentum. Igaz, komoly hangsúlyt nem fektettek a magukat valami másnak vallókra, maga a jelenség említésre méltó. Fekete-Győr András mozgalma 15 millió forintot költött fél év alatt, míg Cseh Katalin, a párt EP-be jutott képviselője 2,7 millióért reklámozta politikáját a párt pénzéből. A Mi Hazánk Mozgalom hat hónap alatt 1,2 milliót költött reklámra, amelyből 470 ezer forintot Dúró Dóra fizetett, a többit maga a párt.

Említést érdemel még a Párbeszéd, amely ötmillió forintot fizetett a Facebook­nak, de társelnökük, Karácsony Gergely 16 milliós népszerűsítési cechjét is ők állták. A főpolgármester-jelöltek közül egyébként egyedül Karácsony aktív, Puzsér Róbert egyáltalán nem hirdet, Tarlós Istvánnak pedig közösségi oldala sincs.

A Mark Zuckerberghez tartozó Face­book-hirdetéseket minden esetben banki utalással kell fizetni, a pártok költségvetésében így nyoma van a tranzakciónak. Felvetődik ugyanakkor a kérdés: a szervezetek miként tüntetik fel gazdasági beszámolójukban ezeket a kiadásokat. Tudvalevő ugyanis, hogy a pártok „politikai tevékenység” címszó alatt jelzik, mennyi pénzt költöttek ilyen célra, részletes beszámolót ugyanakkor nem kötelesek tenni, így az sem tudható meg pontosan, milyen politikai tevékenységről van szó, vagyis beszámolójuk nem teljesen átlátható.

A fentiekkel kapcsolatos kérdé­seink­re az Állami Számvevőszék, amely kétévente ellenőrzi, hogy a költségvetési támogatásban részesült pártok és pártalapítványok betartják-e a gazdálkodásukra vonatkozó törvényeket, lapunkkal annyit közölt, hogy a pártok gazdálkodására vonatkozó előírásokat a párttörvény, a számviteli, illetve a kampányfinanszírozásról ­szóló törvény tartalmazza.

Hozzátették: alapvető jogállami érdek, hogy a döntő mértékben közpénzekből működő pártok e törvényeket betartva, szabályszerűen, elszámoltathatóan és átláthatóan gazdálkodjanak az adófizetőktől és a támogatóiktól kapott pénzekkel.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban több alkalommal is kifogásolta, hogy a pártok gazdasági beszámolójára vonatkozó jogszabályok túl lazák. Tekintve, hogy a Face­book ilyen jellegű használata egyre közkedveltebb politikusok és pártok körében, lapunk kikérte a szervezet álláspontját. Válaszában a TASZ azt írta: olyan szabályozást tartanának kívánatosnak, amely lehetővé tenné, hogy bármely párt kampányköltésébe, bármely választópolgár, bármikor online betekinthessen.

– Ez akkor valósulna meg, ha minden jelölt és jelölő szervezet egy elkülönült kampányszámlán kezelné az összes kampányköltését. A mi javaslatunk szerint a kampánnyal kapcsolatos minden kifizetés csak erről a kampányszámláról lenne teljesíthető (tehát nem lenne nem elektronikus tranzakció), és ez a kampányszámla teljesen nyilvánosan hozzáférhető lenne az interneten bárki számára – fogalmazott Szabó Attila, a TASZ jogásza.

Lejárató patkányozás

„Hagyták elszaporodni a patkányokat” – ál­lítja a Facebookon az alig pár hete létező, baloldali kötődésű Ezalényeg.hu. A portál Tarlós Istvánt lejárató fizetett hirdetésben azt igyekszik elhitetni, hogy a fővárosban a jelenlegi városvezetés miatt elszaporodtak a patkányok. Az Ezalényeg.hu szeptember közepe óta több mint 18 millió forintot költött lejárató reklámokra a közösségi oldalon, ezért az összegért hétszáznál is több hirdetést tett közzé.