A kormány nem engedheti meg magának, hogy felelőtlen legyen

A következő hetekben több jogszabályt is módosíthat az Ország­gyűlés, ezzel az igazságügyi miniszter helyettese szerint befejeződik a közigazgatási ítélkezés jó ideje húzódó szervezeti átalakítása. – A törvényhozás 2018 végén már határozott a kérdésben, az akkor kialakított szisztéma ellen azonban Soros György támogatottjainak vezetésével támadás indult. A mostani új szabályok azért kellenek, mert a háborús állapot nem érdek – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Völner Pál. Az államtitkár – utalva arra, hogy azon az egy évvel ezelőtti szavazáson súlyos parlamenti rendbontás történt – azt mondta: az ellenzék hisztérikus viselkedése miatt válhatnak szigorúbbá a parlamenti magatartást meghatározó szabályok.

A politikus úgy véli, hatékonyabb lehet a közigazgatás Fotó: Havran Zoltán

– Az átalakítás révén kevesebb munka marad a kormányhivatalokban? A változtatás szabadít fel munkaerőt?

– Elképzelhető, bár az új rendszer kialakításakor nem ez volt az elsődleges a szempont, hanem a bírósági garancia beléptetése. A lényeg, hogy – várakozásaink szerint – az ügyfelek helyzete érezhetően javulni fog. A legfontosabb, hogy a közigazgatás a mostaninál gyorsabban meghozhatja döntését, miközben a határozat szakmai színvonala remélhetően magasabb lesz. Az is lényeges, hogy ha az ügyfél nem ért egyet a hatósági megállapítással, akkor könnyebben eljuttathatja ügyét a bíróság elé. S mivel az esetek megítélésében a Kúria is részt vesz majd, minden kérésben rövid idő alatt egységes joggyakorlat alakulhat ki az országban.

A politikus úgy véli, hatékonyabb lehet a közigazgatás
Fotó: Havran Zoltán

– Az új rendszer létrehozása közben módosítják az alaptörvényt is, mégpedig ellenzéki javaslatra.

– Valóban, az előterjesztést a Párbeszéd nyújtotta be, a kormánypártok pedig támogatják azt. Utóbbi mozzanat egyébként meglehetősen meglepte az ellenzéket: korábban azért támadták a többséget, ha nem engedett szabad utat a javaslataiknak, most pedig azért ágálnak, mert ha minden a tervek szerint alakul, december elején akár meg is szavazhatja a parlament az indítványukat. Akaratlanul is a sapkás vicc jut az ember eszébe. A jelek szerint most éppen van rajtunk sapka.

– Mit gondol, a mostani szavazás milyen körülmények között történik majd meg? Mindenki emlékezhet arra, hogy tavaly az ellenzék nem engedte a pulpitusra az ülést vezető alelnököt, és sípolás, mobiltelefonozás, hangoskodás kísérte a közigazgatási bíráskodás átalakításáról szóló akkori szabályok és más rendelkezések megszavazását.

– Egyes ellenzéki képviselők furcsa pózban tetszelegnek a parlamenti ülések ideje alatt. Valamiféle szent ügyért harcoló forradalmároknak próbálják beállítani magukat, miközben kicsinyes hatalmi csatákat folytatnak egymással, sokszor úgy, hogy alig mérhető a társadalmi támogatottságuk. Nehéz megérteni cselekedeteiket, az viszont biztos, hogy mindezzel szintén a bolsevik hagyományokat elevenítik fel. A jobbikos Jakab Péter a minap újra beült az ülésteremben a miniszterelnök székébe – csak remélni lehet, hogy bár most kormányfőnek képzeli magát, később nem képzeli majd magát Napóleonnak. Bízom abban, hogy a következőkben az ellenzéki képviselők visszatérnek a rendszerváltozás óta eddig mindig érvényesülő magatartási szabályokhoz, s nem az a céljuk, hogy olyan viszonyokat idézzenek elő, mint amilyenek például az ukrán törvényhozásban néha uralkodnak. Csak nem akarnak itt is ököltusákat? Azért, hogy ilyen helyzetek semmilyen körülmények között se fordulhassanak elő, a képviselőház hamarosan módosítja az országgyűlési törvényt és a házszabályt. Az eddigi büntetéseket az ellenzéki politikusok mellényzsebből kifizették, ezért emelni kell az összegeket. A parlamentben se ocsmány, se trágár beszédnek, se rendbontásnak nincs helye. A parlament a képviselők munkahelye, egyetlen más munkahelyen sem lehet azt megtenni, amit több ellenzéki megenged magának.

– Visszatekintve az elmúlt egy évre, s figyelembe véve a hazai és a nemzetközi reakciókat, megérte vállalni a küzdelmet a közigazgatási bíróságok átalakításáért?

– A kormány azzal a céllal fogott a munkához, hogy – illeszkedve a magyar jogi hagyományokhoz – javítsa a közigazgatás munkáját, emelje a színvonalat, mégpedig azért, hogy a polgárok és a vállalkozások könnyebben, hatékonyabban intézhessék ügyeiket. Az ellenzék és Soros holdudvara sok mindent állított a szabályozásról, az indulatok egy ponton elszabadultak, és a kialakult helyzetben a visszalépés volt a megfelelő döntés. A kormány ugyanis nem engedheti meg magának a felelőtlenséget, a hisztériakeltést, a botrányokozást, a folytonos harcot. Még akkor sem, ha az ellenzék működésének ezek a legfontosabb vezérlőelvei.