– Az Országgyűlés – hosszas előkészítés után és részletekbe menő vitafolyam lezárásaként – szinte kereken egy éve határozott a közigazgatási ítélkezés átalakításáról. Most újra ugyanez a kérdés van napirenden, csak éppen merőben új szabályokkal. Milyen tényezők késztették a kormánytöbbséget elképzeléseinek gyökeres megváltoztatására?
– A 2018. december 12-én megszavazott jogszabály visszaállította volna a közigazgatási bíráskodásnak azt a rendszerét, amelyet a kommunista hatalomátvétel után töröltek el idehaza. A különálló közigazgatási bírósági rendszer saját felsőbírósággal és önálló igazgatási rendszerrel működött volna. A magyar jogi hagyományokat visszaállító szisztéma ellen azonban hazai és nemzetközi támadás indult, a rohamokat Soros György támogatottjai vezették. Szakmai álláspontunkat minden nemzetközi fórumon megvédtük, a hiszterizált politikai attakkal szemben azonban nem lehetett ellenszert találni. Mivel nem cél, hogy háborús állapot álljon fenn, ezért a kormány előbb úgy döntött, elhalasztja a rendszer életbelépését, majd arra jutott: az ország és a magyar emberek érdekében a bizonytalan helyzetet meg kell szüntetni, ezért új szabályokra van szükség. A nemzeti jogi hagyományunknak megfelelő rendszert a kommunisták törölték el, és most az utódpárt és a bolsevista módszereket szintén kimondottan kedvelő elvbarátaik megakadályozták a visszaállítását – röviden összefoglalva ez történt.
– Vegyük sorra az új szabályokat! Mivel kell számolniuk a jogkereső állampolgároknak?
– Tavaly év eleje óta a közigazgatási perekben nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el, a jövőben helyileg ugyanott, de törvényszéki szinten a rendes bírósági rendszerben döntenek majd. További változások is lesznek. Sok közigazgatási ügyben eddig a hatóságok két fokon határoztak. A jövőben, ha az ügyfél nem ért egyet a járási hivatal döntésével, fellebbezés helyett a bírósághoz fordulhat. Mégis úgy gondoljuk, hogy az ügyek nagy részében nem lesz közigazgatási per, mert a korábban másodfokon eljáró kormányhivataloknak minden ilyen sérelmezett döntést meg kell vizsgálniuk, s ha megalapozott az ügyfél álláspontja, akár a döntés megváltoztatásával vagy megsemmisítésével is orvosolniuk kell a jogsérelmet. Emiatt azzal számolunk, hogy érdemben nem nő majd a bíróságokhoz érkező akták száma. Eddig évente nagyjából ötvenezer közigazgatási ügyben született fellebbezés. Újdonság ezek mellett az is, hogy ha az eset a jövőben eljut az igazságszolgáltatásig, akkor az ítélet ellen az ügyfél a Kúriához is fordulhat.