A stabilitás és a vallásszabadság fontosságát hangsúlyozták az előadók

A stabil állam, a vallásszabadság és a vallások közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a Közel-Keleti egyházak vezetői és képviselői a keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencián kedden Budapesten.

Böjte Csaba ferences szerzetes, a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövete köszöntőjében kiemelte: a kereszténység életében a kezdetektől jelen volt a szenvedés, a gond. Ugyanakkor jó látni, hogy azoknak a keresztény egyházaknak a vezetői, amelyeket régen elsodort egymás mellől a történelem, a „bajban egy asztalhoz tudnak ülni”, és ez reményt ad.

II. Karekin katolikosz, az örmény apostoli egyház vezetőjének üzenetét Armas Nalbandján, a damaszkuszi örmény apostoli egyházmegye püspöke és prímása tolmácsolta. Arról beszélt: ha a Közel-Keletről eltűnnek a keresztények, az magával hozza az arab világ radikalizálódását és a keresztény és a muszlim világ közti konfliktusokat.

A keresztények megmaradásához szükség van a vallások közötti párbeszédre és arra is, hogy a csendes muszlim többség hallassa hangját és ítélje el a keresztények elleni támadásokat.

Fontos az is, hogy újjáépítésék a keresztény templomokat és megerősítsék a helyi egyházakat, mert az erős egyház garantálja a stabilitást és a békés együttélést – tette hozzá. Juszuf Kaszab, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Evangelikál zsinat főtitkára arról beszélt: amikor a Közel-Keleten egy állam meggyengül és „káoszba zuhan”, először a keresztények menekülnek, mint a régió legsebezhetőbb közösségei.

Kitért arra is: nem szabad elhallgatni a keresztények szenvedését, ugyanakkor el kell utasítani a muszlimok démonizálását. Szíriában ugyanis a keresztények 1400 éve élnek együtt a muszlimokkal, akik, ha nem lettek volna toleránsak, Krisztus követői nem maradtak volna meg a térségben.

Efrém Juszuf Manszúr, bagdadi érsek azt mondta: az iraki keresztények ma történelmük legnagyobb dilemmája előtt állnak. A közösség számára, amely évszázadokon keresztül túlélt minden háborút és üldözést, a legnagyobb veszélyt az elmúlt 3 évtized instabilitása, a gyenge, polgárait megvédeni képtelen állam jelenti.

III. Grivargisz, az Asszír Keleti Egyház katholikosz-pátriárkája arra figyelmeztetett: a Közel-Keleten élő keresztényeknek ahhoz, hogy szülőföldjükön maradjanak, alkotmányos biztonságra van szükségük az emberi jogok és az őridők óta a régióban élők jogainak törvénybe foglalásával.

Harutjun Geverg Szelimján, a Szíriai Örmény Evangelikál Közösség elnöke kiemelte: a közel-keleti keresztények megvédéséhez végre a tettek mezejére kell lépni, és megköszönte a magyar kormánynak, hogy a Hungary Helps Programmal megtette ezt.

Hardi Richárd szemorvos, a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítvány vezetője elmondta: 2019-ben a világban olyan betegek ezrei ücsörögnek a kunyhóik előtt, akiknek a látását egy 10 perces műtéttel vissza lehetne adni, de a műtét nélkül csak a halált várják.

Szólt arról is: huszonöt éves missziós tevékenysége alatt átélt két háborút, megtanulta megbecsülni a békét, és gyakran elképedve hallgatja „felelőtlen politikusok könnyelmű beszédét”.

Hozzátette: gyakran eszébe jut egy idős misszionárius társa mondata: törzsi viszályt kirobbantani nagyon könnyű, de ember legyen a talpán, aki utána békét teremt.