Az MSZP egyelőre megállt a lejtőn, de visszafordíthatatlan a párt válsága

Bár az októberi önkormányzati választáson viszonylag jól szerepelt, a Magyar Nemzetnek nyilatkozó politikai elemzők szerint ez aligha rángatja ki az MSZP-t a gödörből. Egyetértettek abban is, hogy noha a szocialistákra Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége mérte a legnagyobb csapást, a jövőben mégis a DK, illetve a Momentum jelentheti számukra a legnagyobb veszélyt. Kiszelly Zoltán szerint viszont 2022-re létrejöhet egy momentumos, modern, progresszív választási párt, az MSZP pedig a Gyurcsány által szorgalmazott Demokrata Pártba tagozódhat be.

Ez az erős szimbiózis egészen 2006-ig működőképes maradt – fejtette ki Horn Gábor, hozzátéve: addig a szocialisták egy markáns baloldali politikát képviseltek, amely szintén olyan tényező volt, ami összetartotta a bázisukat.

Az elemző az MSZP hanyatlásának kezdeteként Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választását említette. – A szocialisták 2006-os győzelmét követően – a kormányalakítás lehetősége gyakorlatilag az MSZP ölébe hullott a Fidesz elszámított kampánya miatt – hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Gyurcsány nem a jelentőségének megfele­lően kezelte a párt hálózati rendszerét.

– Az országos hálózat mélyen összefonódott a települési szinttel, az önkormányzatokkal, s az adta meg az igazi hatékonyságát, hogy még a legkisebb falvakban is lehetővé tette a szavazók elérését és egyben tartását. Azonban Gyurcsány a politikájának több fontos elemét is az önkormányzatokkal szemben akarta megvalósítani, több fontos reformlépése sértett helyi érdekeket, így számos városvezetővel és megyei elnökkel – köztük a saját erős embereikkel – is komoly konfliktusai alakultak ki. Mivel akkoriban a polgármesterek is parlamenti mandátumot szerezhettek, ezért erősebb érdekérvényesítő képességük volt. Például meg tudtak akadályozni több tervezett kórházbezárást – mutatott rá az elemző.

Mint mondta, az országos hálózat lebomlását Gyurcsány Ferenc politikája és nézetrendszere mellett több tényező is siettette, így az MSZP vártnál rosszabb szereplése a 2006-os őszi helyhatósági választásokon, azt megelő­zően pedig az őszödi beszéd kiszivárgása és nem megfelelő kezelése. – A 2006. szeptemberi megmozdulások eszkalálódása pedig alapjaiban rendítette meg a közbizalmat a szocialista vezetés iránt. Majd a 2006-tól folyamatosan, éveken keresztül végrehajtott konszolidáció és a 2008-as nagy gazdasági világválság az MSZP mélyrepülését komoly, elhúzódó és talán visszafordíthatatlan válsággá mélyítette – hangsúlyozta Horn Gábor.

Tóth Bertalan, az észrevétlen szocialista elnök
Fotó: Teknős Miklós

Belső ellenség

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója lapunknak arról beszélt, hogy bár az MSZP 2010 után is még két cikluson keresztül őrizte a legnagyobb ellenzéki párt pozícióját, ezt csak annak köszönhette, hogy egy darabig még vitte előre a nehézségi erő. – Ám kezdettől fogva összeomlásra volt predesztinálva, és feltartóztathatatlanul haladt is a szétesés felé, hiába kedvezett a szocialistáknak, hogy 2010-ben az SZDSZ kiesett az Országgyűlésből, s az MSZP mellett a parlamenti mandátumot szerző ellenzéki pártok – a Jobbik, valamint az LMP – még keresték a saját önazonosságukat.

Bár ezeknek a formációknak nem volt meg a politikai gyakorlatuk, professzionalizmusuk ahhoz, hogy reális ellenzéki alternatívaként lépjenek elő, az MSZP mégsem tudta megtartani a kezdeményezőszerepet az ellenzéki oldalon. Azzal sem tudtak élni, hogy egyre aprózódott az ellenzék az LMP kettészakadásával, s az így létrejövő Párbeszéd, valamint egy másik törpepárt, a Bajnai Gordon-féle Együtt megjelenésével – fejtette ki az elemző.

Boros Bánk Levente a MSZP-re nézve legpusztítóbb hatású tényezőnek azt nevezte, hogy a párt nem tudott mit kezdeni Gyurcsány Ferenc örökségével. – Ahogy Lendvai Ildikó fogalmazott, a szocialisták sem lenyelni, sem kiköpni nem tudták Gyurcsányt, és ez mind a mai napig érvényes. A probléma abból adódik, hogy politikai és szervezeti értelemben nem szakított az MSZP Gyurcsánnyal azután sem, hogy szembesültek azzal: a bukott miniszterelnökük pajzsra emelése politikai zsákutca lenne számukra.

Bár a DK 2011-ben kivált az MSZP-ből, ez mégsem tekinthető olyan pártszakadásnak, mint az MDF-et elhagyó MIÉP esetében történt. Míg Csurka István szinte összes követője elhagyta az ­MDF-et, addig az MSZP-ben jelentős tábora maradt Gyurcsánynak, akik a mai napig együttműködnek vele – fejtette ki az igazgató.

Mint mondta, ez a következetlenség nem tette lehetővé, hogy a szocia­listák tisztázzák az értékeiket, ideológiájukat, és saját identitást építsenek, így sodródás lett a sorsuk. – Hiába próbálta meg magát többször is markáns baloldali pártként újrapozicionálni az MSZP, nem járt sikerrel. Sem a saját tagságuk, sem a válasz­tóik felé nem volt világos üzenetük. Az egyedüli kézzelfogható mondanivalójuk az Orbán-ellenesség volt, s nem tett jót a párt karakterének, hogy a körülötte működő szellemi holdudvar azt hirdette: akár az ördöggel is össze lehet fogni a Fidesz leváltása érdekében, hogy eltávolítsák Orbán Viktort – fogalmazott Boros Bánk Levente.

Az elemző szerint az MSZP mára átlépett egy kritikus ponton, így nagy valószínűséggel visszafordíthatatlan az összezuhanása. – A párt gyakorlatilag kiürült, és rendkívül komoly humán­erőforrás-hiánnyal küszködik, mert már nem rendelkezik a korábbi elsővonalas, cselekvőképes politikusokhoz hasonló emberállománnyal.

Tóth Bertalan pártelnöksége, valamint az, hogy a Kunhalmi Ágneshez és Horváth Csabához hasonló kaliberű politikusok legyenek az MSZP meghatározó arcai, elképzelhetetlen lett volna Horn Gyula idejében – mutatott rá az igazgató. Hozzátette: a májusi EP-választás eredménye azt mutatja, hogy az ellenzéki szavazók zöme nem az MSZP-ben látja a kormányváltó erőt, hanem – amennyiben elfogadják Gyurcsány személyét – vagy a DK-ra voksol, vagy pedig a Momentumra húzzák be az ikszet, ha Gyurcsány már nekik is sok.

A huszadik születésnapi tortát Lendvai Ildikó a már bukott miniszterelnökkel vágta fel 2009-ben
Fotó: MTI/Földi Imre

Egy modern választási párt réme

– Az önkormányzati választáson elért viszonylagos siker úgy értékelhető, hogy az MSZP egyelőre megállt a lejtőn, amin a kilencvenes évek óta csúszik lefelé. Ez a folyamat a Bokros-csomaggal kezdődött, majd azzal folytatódott, hogy Gyurcsány Ferenc vezetésével a párt eltávolodott a Horn Gyula vagy a Kiss Péter által képviselt hagyományos baloldali értékektől, és egy neoliberális gazdaságpolitikára váltott. A hagyományos szavazóik ezért elpártoltak az MSZP-től, újak pedig nem jöttek, ezért a párt nem tudta megújítani támogatói bázisát – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán.

A politológus szerint noha az igaz mélypontot az őszödi beszéd jelentette, Gyurcsány óta az MSZP egyre tehetségtelenebb, karakter nélküli, Zs kategó­riás vezetőket mutat fel, akik legfeljebb a kamarillapolitikához értenek. Gyurcsány közben új pártot alapított, vitte a mandátumokat, és azzal a taktikával, hogy Orbánhoz képest 180 fokkal szemben határozza meg magát, nem csupán az MSZP-nek, hanem más ellenzéki pártoknak sem hagy köztes helyet – jegyezte meg.

– Az, hogy az MSZP egyelőre megállt a lejtőn, egyértelműen Karácsony Gergelynek köszönhető – mondta Kiszelly Zoltán, fontos körülménynek nevezve, hogy sikeres EP-szereplésük után a DK és a Momentum is „túl éhes lett”, át akarták írni a tavaszi ellenzéki alkut, ezért kellett megismételni a tavaszi előválasztást, amit végül Karácsony nyert meg a szocialistáknak. Szerinte ugyanakkor a szavazókat az is motiválhatta, hogy a DK és Momentum ne menjen túl előre, az MSZP pedig ne tűnjön el.

– A kérdés az, hogy Karácsony Gergely, illetve a Párbeszéd ­fenntartja-e a szocialistákkal kötött szövetséget, vagy új pártot keres magának – vetette fel a politológus. Hangsúlyozta: reális forgatókönyvnek tűnik ugyanis, hogy 2022-ig egy Bajnai Gordon-féle választási párt jön létre, amiben az MSZP-ből nemrég kilépő Botka László, az LMP-t már korábban elhagyó Szél Bernadett és Hadházy Ákos, illetve a Jobbiknak szintén búcsút intő Vona Gábor, azaz „leporolt, de még használható” ellenzéki politikusok kaphatnak szerepet.

– A végcél az lehet, hogy egy MSZP és DK, azaz a régi pártok nélküli politikai tömb jöjjön létre. Így megtörténhet, hogy a szocialisták végül a Gyurcsány Ferenc által szorgalmazott Demokrata Pártba sorolnak majd be, aminek a jóval nagyobb vonzerővel bíró momentumos, modern, progresszív választási párt lesz a riválisa – mondta Kiszelly Zoltán.