„A menstruáció egyike lehet Isten nagy tévedéseinek” – fogalmazott Judith Stephenson a The Guardianben nemrég. A londoni Institute for Women’s Health professzora a lapban arról beszélt, hogy ezek a ciklusok egyáltalán nem hasznosak, sőt megszűnésük valójában számos pozitív hatással jár, mint a vérszegénység kiküszöbölése vagy a klimax eltolása. A ciklus nélküli irányzatnak egyre több híve van, ők injekcióval szüntetik meg a menstruációt, akár évekre.
Várbíró Szabolcs, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika docense nem lepődött meg a külföldi kollégái álláspontján és az eljáráson sem. – Ez azoknak jelenthet megoldást, akiknek fájdalmas vagy erősebb a havi vérzésük, ám rutinból senkinek sem szoktuk javasolni, mivel a gyötrelmes görcsölések mögött komolyabb betegségek is meghúzódhatnak, mint a mióma vagy a méhnyálkahártya különböző rendellenességei – hívta fel a figyelmet.
De mire is szolgál a menstruáció? Sokáig azt hittük, hogy a meg nem termékenyített petesejt távozása vérzés kíséretében zajlik, ám valójában arról van szó, hogy a nők szervezete a reproduktív ciklusban felkészül a terhességre, vagyis hormonok – mint az ösztrogén és progeszteron – segítségével vastag nyálkahártyát növeszt a méhen belül, amelybe a megtermékenyített petesejt be tud ágyazódni. Ám ha a megtermékenyítés elmarad, a progeszteronszint is csökkenni fog, a nyálkahártya pedig leválik, és vérzés kíséretében távozik a szervezetből.
A szakorvos emlékeztet: amíg a régi időkben a nőknek ritkábban volt menzeszük – vagy gyermeket vártak, vagy szoptattak –, addig mára az a ritkább, ha nem menstruálnak. Egy átlagos nőnek annak idején élete során összesen nagyjából százszor volt vérzése, a mai modern nőknek pedig 300-500 alkalommal. – Az orvosok a múlt század derekán jöttek rá, hogy az agyalapi mirigy irányítja a petefészek működését, amelynek rendszerét ki is lehet kapcsolni. Ezt a megoldást használjuk ma a különböző hormonális fogamzásgátló eszközökkel, beleértve azokat a készítményeket is, amelyek hónapokra képesek eltolni a ciklust – magyarázta Várbíró.