Magas vérnyomást okozhatnak egyes fogamzásgátlók és fogyasztószerek

A kisvérköri magas vérnyomás nem gyógyítható, de a betegek tablettás, súlyos esetben infúziós kezelést kaphatnak állapotuk stabilizálására, életkilátásaik javítására.

A tablettáknak súlyos mellékhatásuk lehet Fotó: 123RF

A Tüdőér Egylet nevű érdekvédelmi betegcsoport orvos-beteg találkozót szervez szombaton Budapesten a Stefánia Palotában, hogy az életet veszélyeztető és nehezen felismerhető kisvérköri magas vérnyomásban – úgynevezett pulmonális artériás hipertóniában (PAH) – szenvedők a legkiválóbb szakemberektől kapjanak tájékoztatást, és maguk is megoszthassák tapasztalataikat arról, hogyan lehet együtt élni ezzel a betegséggel. A tüdőt a szívvel összekötő kisvérkörben fellépő magas vérnyomás nem túl gyakori, de minden korosztályt, nőket és férfiakat egyaránt érinthet. Az általános tünetek alapján nehezen azonosítható, ezért fontos, hogy minél több szó essen róla, mert a korai diagnózis ennél a betegségnél is létfontosságú.

A panaszok megjelenése a szívelégtelenség kialakulásával magyarázható. A szív egy idő után elfárad, hiszen egy magas nyomású érrendszerbe kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért vagy akár többet is, amikor a beteg mozog, terheli magát. Kezdetben terhelésre jelentkeznek a tünetek, majd előrehaladottabb állapotban akár nyugalomban is.

A tablettáknak súlyos mellékhatásuk lehet
Fotó: 123RF

A PAH súlyosságát mutatja, hogy tizenöt évvel ezelőtt az érintettek kezelés nélküli túlélése átlagosan csupán két év volt. Napjainkra a terápiáknak köszönhetően ez az adat sokat javult, az élet meghosszabbítható, az életminőség javítható. Bizonyos súlyos esetekben, ha a páciens alkalmas rá, megoldást jelenthet a tüdőtranszplantáció.

A PAH oka leggyakrabban ismeretlen, de nem ritka, hogy más betegségek következményeként jelenik meg: veleszületett szívbetegségek, kötőszöveti betegségek, tüdőembólia utáni állapot, egyéb légzőszervi betegségek, balszívfél-eredetű szívelégtelenség. Külföldi kutatások és vizsgálatok alapján ma már azt is tudjuk, hogy egyes fogamzásgátlók vagy fogyasztószerek használatakor gyakoribb a megjelenése.

A pulmonális hipertóniát csak több idő alatt, általában másfél-két év alatt lehet csak diagnosztizálni. Ennek oka, hogy az orvosok végeznek ugyan mellkasröntgent, EKG-vizsgálatot, de kezdeti stádiumban ezek nem mutatnak PAH-ra jellemző eltérést. Ha viszont szívultrahang-vizsgálatot is végeznek, egyértelműen láthatóvá válik a szív jobb kamrájának tágulata, esetleg csökkent működése. Ha ez utóbbiak igazolódnak, további vizsgálatok szükségesek. A végső diagnózist szívkatéterezés alapján állítják fel. A PAH nem gyógyítható, de a betegek tablettás, súlyos esetben infúziós kezelést kaphatnak állapotuk stabilizálására, életkilátásaik javítására.