Strasbourg szerint nem jogsértők a tranzitzónák

Az EJEB határozatáról szólva Varga Judit kijelentette: A „nagy jelentőségű döntéssel kudarcot vallottak a magyar bevándorláspolitikát és határvédelmet ért politikai és jogi támadások”.

Részlegesen pert vesztett a migránspárti Helsinki Bizottság Fotó: Havran Zoltán

Nem számít jogellenes fogvatartásnak a határ mellett felállított tranzitzónában tartani a menedékkérőket kérelmük elbírálásáig – derül ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) tegnapi másodfokú döntéséből. Az Ilias és Ahmed kontra Magyarország perben a bíróság nagykamarája által kihirdetett jogerős ítélet szerint a – Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, azóta egy másik uniós országba távozott – két bangladesi felperest nem tartották fogva a magyar hatóságok, amikor arra kötelezték őket, hogy a tranzitzónában várják ki menedékkérelmük elbírálását. Az EJEB 2017-ben első fokon még jogellenes fogvatartásnak minősítette ezt a gyakorlatot, a nagykamara viszont elfogadta Magyarország – és az ügyben mellette beavatkozó lengyel, bolgár és orosz kormány – érvelését, miszerint nem lehet szó fogva tartásról, hiszen a tranzitzóna Szerbia felé nyitott, és onnan bármikor szabadon távozhatnak az ott tartózkodók.

Részlegesen pert vesztett a migránspárti Helsinki Bizottság
Fotó: Havran Zoltán

Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket, majd október 8-án – menedékkérelmük elutasítása után – visszatoloncolták őket Szerbiába. Az ügyet a másodfokú fórumként tárgyaló, tizenhét tagú nagykamara csütörtöki jogerős ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkét a visszatoloncoláskor, mivel nem vizsgálták annak kockázatait, ami pedig kötelességük lett volna. A bírói fórum elutasította a felperesek tranzitzónában uralkodó körülményekkel és a hatékony jogorvoslat hiányával kapcsolatos panaszait is. Az ítélet szerint ugyanakkor a magyar államnak összesen 28 ezer euró kártérítést és perköltséget kell fizetnie a két felperesnek.

Az EJEB határozatáról szólva Varga Judit igazságügyi miniszter kijelentette: A „nagy jelentőségű döntéssel kudarcot vallottak a magyar bevándorláspolitikát és határvédelmet ért politikai és jogi támadások”. A tranzitzónák szabályozott, ellenőrzött körülmények között adnak lehetőséget az ország területére való legális belépéshez és a menekültügyi eljárás elindításához. A tranzitzónában senki sincs fogva tartva, oda saját szabad akaratukból lépnek be azok, akik menedékkérelmet akarnak benyújtani a magyar hatóságokhoz, és addig vannak ott, amíg az eljárás le nem zárul, vagy amíg nem távoznak onnan. Az ügy a kormány kérésére került egyébként a nagykamara elé, mert az az európai jogfejlődés szempontjából jelentős kérdéseket vetett fel – fűzte hozzá a miniszter.