Fotó: Kurucz Árpád
A magyarországi szociális ellátásban 2014 óta zajlik a közösségi befogadási folyamat, eddig már 660 ember költözhetett ki hat nagy intézményből. Mint Giflo Péter rámutat, mindenütt az a tapasztalat: pusztán azáltal, hogy lényegesen nagyobb önállóságot kaptak, mint amikor még zárt intézményekben éltek, olyan szintű képességrobbanás következett be a lakóotthonokban élőknél, amilyenre gondolni sem mertek.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi regionális vezetője, Morva Emília pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányhatározat, amely a máltaiak gondozásába adta az intézményt és ezzel az ott élőket, 2020-at jelölte meg mint céldátumot arra, hogy akinek az állapota engedi, lakóotthonba költözzön. Erre a célra majdnem kétmilliárd forintot is juttatott az állam. Már most látható azonban, mondta, hogy sem a rendelkezésre álló idő, sem a forrás nem lesz elegendő, ezért már zajlanak a tárgyalások a kormánnyal a határidő-hosszabbítás és a forráskiegészítés érdekében.
Sürgetni itt semmit nem szabad. A cél, hogy a majdnem önálló életre felkészülten költözhessen ki a nagy intézményből ez a tizenkét ember, s majd a többi majdnem másfél száz is. S hogy új lakóhelyük ne csak egy ház legyen, hanem az otthonuk. Hogy ez mitől lesz az, azt nem a fenntartók akarják meghatározni, szeretnék a lakókra bízni. Roli például büszkén mutatja nekünk emeleti szobáját, még a konnektort is, amibe majd a rádiót dugja, mert imád zenét hallgatni. A csillogó szemű, halk szavú, végtelenül kedves fiatalember búcsúzóul mindannyiunkat megölel. Ölelésében olyan ősbizalom érződik, ami csak az igazán tiszta lelkek sajátja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!