Az unióban a segítség is határtalan

Öt év alatt 12 százalékkal nőtt a havi rendszerességgel önkénteskedők száma Magyarországon. Sok köztük a vállalkozó kedvű fiatal is, ők már külföldön teljesíthető szolgálatok egész sorából válogathatnak. A Tempus Közalapítvány által koordinált, tavaly indított uniós program révén Európa szinte bármelyik országában eltölthetnek néhány társadalmilag hasznos hónapot a pályázó fiatalok, hogy különböző szervezetek munkájába bekapcsolódva például beteg vagy árva gyerekeknek segítsenek, esetleg környezetvédelmi vagy akár drogprevenciós programokban dolgozzanak. A pályázók az utazási, ellátási és szállásköltségek finanszírozása mellett költőpénzt is kapnak.

Egyre népszerűbb Magyarországon az Európai Szolidaritási Testület programja Fotó: REUTERS/Alastair Macdonald

Nemcsak nyelvet tanulni, önkénteskedni is egyre több fiatal utazhat külföldre. Az Európai Szolidaritási Testület 2018 őszén indult programjába már az első év során több száz magyar fiatal kapcsolódott be, hogy határainkon kívül teljesítsen önkéntes szolgálatot vagy valamilyen szolidaritási programban vegyen részt. A pályázatokat kezelő Tempus Közalapítványtól úgy tudjuk, két hónap és egy év közötti időtartamú utakra lehet jelentkezni, 18 és 30 év közötti fiataloknak. Minderre 2018 és 2020 között európai szinten 370 millió eurót költ az unió.

Szabó Csilla, a Tempus kommunikációs egységvezető-helyettese lapunknak elmondta: az interkulturális kalandra bárki jelentkezhet, aki nyitott a segítségnyújtásra, hiszen egy ilyen utazás nemcsak a nyelvtudást fejleszti, de számos olyan készséget és kompetenciát is, amely az élet minden területén jól használható.

– Az önkéntes munka vállalása önmagában is személyiségformáló, hát még ha külföldön, idegen nyelvi kultúrában kell megállni a helyét a pályázónak. Az eddigi résztvevők kivétel nélkül arról számoltak be, hogy önállóbbak, kreatívabbak, elfogadóbbak, proaktívabbak lettek, javult az alkalmazkodási és problémamegoldó képességük. A pályázatok egyébként kétirányúak: nemcsak magyar fiatalok mehetnek külföldre, de külföldi fiatalok is bekapcsolódhatnak hazai szervezetek életébe. Az egyéni önkénteskedés mellett ráadásul úgynevezett szolidaritási projekteket is támogat az EU, amikor néhány fiatal a saját környezetében együttesen kezdeményez valamilyen társadalmilag hasznos segítő tevékenységet. Ilyen összefogásból hetven pályázat érkezett hozzánk az elmúlt évben. Az egyik legérdekesebb kezdeményezés a Kacsakő Élménytábor volt, amit árvaházban nevelkedő gyermekeknek szerveztek meg – számolt be a tapasztalatokról Szabó Csilla.

Egyre népszerűbb Magyarországon az Európai Szolidaritási Testület programja
Fotó: REUTERS/Alastair Macdonald

Hozzátette: a programba több ezer civil szervezet kapcsolódott be Európa legkülönbözőbb pontjairól, sőt néhány unión kívüli országból is, a választható tevékenységek köre így rendkívül szerteágazó. Többek közt kulturális, környezetvédelmi, oktatási, esélyegyenlőségi, ifjúsági területen kínálnak munkát a szervezetek, de van lehetőség arra is, hogy egy-egy konkrét esemény, rendezvény megszervezésében vállaljanak szerepet a fiatalok.

A szakember kiemelte: az önkéntesnek jelentkező fiatalok kiadásait teljes egészében finanszírozza a program. Amellett, hogy a szállás, az utazás, az ellátás és a biztosítás költségeit állja az EU, a résztvevők még költőpénzt is kapnak. Ez a Magyarországra érkezők esetében havi 150 euró, a külföldre utazó magyar önkéntesek pedig országtól függően 90 és 180 euró közötti összeget kaphatnak. Pályázni évente három alkalommal lehet, részletek a www.eusolidaritycorps.hu oldalon találhatók meg. A legközelebbi jelentkezési határidő 2020. február 5. lesz.

Bár az Európai Szolidaritási Testület program eredményeiről átfogó statisztikák még nem állnak rendelkezésre, az tudható, hogy az országon belül vállalt önkéntes tevékenységek száma örvendetesen emelkedik. A 2018-ban készült Önkéntesség Magyarországon című kutatás pozitív tendenciát mutatott: az elmúlt öt év alatt 12 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik havonta, rendszeresen végeznek valamilyen önkéntes tevékenységet.

Az önkéntességre nevelés, a jótékonykodással kapcsolatos szemléletformálás már a közoktatásban megkezdődik: 2012-ben ugyanis a kormány az érettségi feltételéül szabta, hogy ötvenórányi közösségi szolgálatot teljesítsenek a diákok. Tavaly az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet több mint 19 ezer középiskolás bevonásával felmérte a tapasztalatokat, eszerint a szolgálatban részt vevő diákok 42 százaléka lehetségesnek, további 14 százaléka pedig biztosnak tartja, hogy a kötelező penzum elvégzése után a későbbiekben is vállal önkéntes munkát. Számukra is nagy lehetőséget jelenthet később a külföldi szolgálat, akár épp a fenti pályázat keretében.