Hazánkat erősítő döntéseket hoztak

Jelentős lépéseket tett a kormány az Országgyűlés őszi időszakában fő céljainak megvalósítása felé, tavasszal pedig a klímavédelem is a prioritások között lehet a családok, a kis- és közepes vállalkozások megerősítése, valamint a haderőfejlesztés mellett Hollik István kormányszóvivő szerint.

Az ellenzék rendbontásai sem tudták megakadályozni a kormányt programja megvalósításában

A magyar kormány mindhárom fontos céljában előre tudott lépni az Ország­gyűlés őszi ülésszakában – jelentette ki lapunknak tegnap Hollik István kormányszóvivő. Szavai szerint számos olyan döntést fogadtak el, amelyek erősíteni tudják Magyarország biztonságát, hiszen a kormány felhatalmazást kért és kapott arra, hogy továbbra is részt vehessen a szíriai, az Iszlám Állam elleni katonai műveletekben.

– A családvédelmi akciótervben is tudtunk haladni, hiszen a nagyszülői gyeddel kapcsolatos döntéseket is meghozta a parlament. Számos olyan döntést is megszavaztunk, amely a kis- és közepes magyar vállalkozásokat segíti – egyebek mellett bürokrácia- és adócsökkentéssel – abban, hogy sikeresen működhessenek és minél több embert tudjanak foglalkoztatni – fejtette ki Hollik István, hozzátéve: a tavaszi ülésszakban továbbra is azért fognak dolgozni, hogy megvédjék az említett eredményeket.

Az ellenzék rendbontásai sem tudták megakadályozni a kormányt programja megvalósításában

Mint mondta, a fő célok köre tovább bővülhet, és nem zárta ki, hogy a kormánypártok kezdeményezésére a klímavédelemmel is foglalkozik majd tavasszal a parlament, hiszen Európában egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az éghajlatváltozás, amelyet a magyar kabinet is fontos kérdésnek tart.

Az Országgyűlés a hónap elején – a Fidesz–KDNP-frakció képviselőinek a szavazatával – már tárgysorozatba vett két ellenzéki előterjesztést: a Párbeszéd klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslatát, valamint az éghajlatváltozási vészhelyzetből fakadó feladatokról szóló összellenzéki határozati javaslatot.

A kormánypárti képviselők ezekkel a döntésekkel felülbírálták a fenntartható fejlődés bizottságának korábbi elutasító döntését. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón a klímaváltozást az egyik legfontosabb aktuális kérdésnek nevezte Európában és a világban.

Mint tegnap megírtuk, a magyar kormány az Európai Unió klímaegyezményét is támogatja, amennyiben Brüsszel nem az emberekkel, hanem a szennyezőkkel fizetteti meg a klímavédelem árát, és nem emelkednek az energia- és az élelmiszerárak, valamint ha megmaradnak a kohéziós pénzek, illetve támogatják az atomenergia használatát.

Mindeközben az ellenzék többször megzavarta az őszi parlamenti ülések rendjét, emiatt a házszabályt is szigorítani kellett.

Mérnökösködő jogállamiság

Szánthó Miklós szerint a szuverenitásunk a tét

A 7-es cikkely szerinti, Magyarország ellen indított eljáráshoz hasonló procedúrát még sosem folytattak le az Európai Unióban (EU), ez nem egy kitaposott ösvény, nincs releváns gyakorlata – jelentette ki lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Szavai szerint a jogállamiság-eljárással nem csak az a baj, hogy maga a fogalom homályos – ezért szakmainak és semlegesnek maszkírozott politikai fegyverként is használható –, hanem mert az eljárásrendnek sincs kidolgozott mechanizmusa.

– Az biztos, hogy az Európai Parlament által indított procedúra vége legfeljebb annyi lehet, hogy az Európai Tanács hazánk esetében megállapítja: „fennáll az egyértelmű veszélye” annak, hogy sérülnek a szintén definiálatlan uniós értékek. De ezelőtt még ajánlásokat is tehet a tanács, ha pedig megállapítaná előbbieket, akkor rendszeres ellenőrzéseket folytathat. Jelen eljárásban tehát az uniós szerződésekből fakadó tagállami jogok, támogatások vagy a szavazati jog felfüggesztésére nincs lehetőség, ahhoz vagy a bizottságnak, vagy a tagállamok egyharmadának új eljárást kellene kezdeményeznie. Persze láttunk már kutyán nadrágot – fejtette ki a jogász.

– Jelen helyzetben – folytatta – az uniós elnökséget ellátó Finnországnak, jövőre az első fél évben pedig Németországnak lesz a legnagyobb ráhatása arra, hogyan alakul a Magyarországgal szemben folyó ügy.

– Formálisan rajtuk múlik, lesz-e még további meghallgatás, vagy a tanács lezárja az eljárást. Informálisan persze a politikai klíma a döntő, melyből érzékelhető, hogy társadalmi mérnökösködéssel akarják továbbfejleszteni a jogállamiság-mechanizmusokat. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy a jogállamiság-vita valójában egyfelől egy, a demokrácia megítélése körül zajló világnézeti vita, másfelől szuverenitáskérdés. Tehát hogy kizárólagosnak tételezzük-e a demokrácia liberális modelljét, vagy elfogadjuk, hogy annak van más, például a keresztyén szabadságon alapuló alternatívája is – fogalmazott Szánthó Miklós.