Magasabb bérekért és alacsonyabb munkaterhelésért tüntettek a tanárok a hét végén. A Pedagógusok Szakszervezete felhívására szervezett megmozduláson többek között azonnali harmincszázalékos fizetésemelést követeltek, valamint a túlórák rendezését, a heti óraszám 22-re való csökkentését, az új iskolakezdési szabályok visszavonását. Kérték az új szakképzési törvény bevezetésének elhalasztását is, holott az éppen a vágyott béremelést hozza el 32 ezer szakképzésben tanító dolgozónak, akik átlagosan 30 százalékkal fognak több fizetést kapni a következő tanévtől.
A tiltakozók petíciót is írtak, amit mindkét érintett tárca át is vett: az Innovációs és Technológiai Minisztérium részéről Bódis József tudás- és innovációmenedzsmentért felelős államtitkár, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről pedig Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. A két tárca közösen reagált a követelésekre, kiemelve, hogy a kormány eddig is nyitottan állt a már hónapok óta zajló tárgyalásokhoz, és ezután is így tesz. Sőt külön jelezték, hogy a kormány kész megvizsgálni a további bérigényeket is. – Az elmúlt években átlagosan ötven százalékkal emelkedtek a fizetések, amelynek hatására jövőre már legalább 390 milliárddal többet költünk a pedagógusbérekre, mint 2010-ben – szögezték le közleményükben, hozzátéve: a tanárok nem a kormány ellen, hanem a magasabb fizetésekért tüntetnek, ezért felháborítónak tartják, hogy a rendezvényre az ellenzék és a Soros-hálózat is rátelepedett.
Az emelés folytatódni fog jövőre is. A szakképzésben dolgozó 32 ezer oktató nemcsak magasabb fizetést kap, hanem olyan illetménykiegészítésekhez is hozzájuthat, amelyeket a mostani rendszer nem enged. Rajtuk kívül 17 ezer köznevelésben dolgozó pedagógus is többletre számíthat, mert szintet lépnek a pedagógus életpályamodellben. Mindemellett a kormány már tárgyalja az iskolaigazgatók fizetésemeléséről szóló előterjesztést is, ami ugyancsak sokakat érint: az Oktatási Hivatal adatbázisa szerint csaknem hatezer köznevelési intézmény működik az országban.
