A szakember arra is kitért: erős érvek szólnak amellett, hogy Magyarország az Emberi jogok európai egyezménye részese maradjon, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyezményen belül nem túl nagy a kormányok mozgástere. Ezt jól szemlélteti Törökország problémája a halálbüntetéssel, amit Ankara szeretett volna visszaállítani, de nem tehette meg.
– A halálbüntetés tilalma az 1983-as kiegészítésekor lett az EJEE része, viszont nem lehet szelektálni és csak a kiegészítő jegyzőkönyvet felmondani: az egyezmény a kiegészítésekkel együtt, egységes dokumentumként működik – hangsúlyozta a jogász, aki arra is emlékeztetett: két évvel ezelőtt már felvetődött, hogy Magyarország felmondja az egyezményt, amikor Strasbourg jogsértőnek nevezte a határ menti tranzitzónákban bevezetett magyar eljárásrendet, tiltott fogva tartásnak és a tisztességes eljárás hiányának nevezve az ott történteket.
Ifj. Lomnici Zoltán arra is emlékeztetett, hogy az EJEB esetjogában nincs konkrétan meghatározva, hogy mekkora cella felel meg az emberi méltóságnak. – Nem létezik olyan nemzetközi egyezmény, amely számszerűen megadná a személyes élettér kívánatos, elvárható mértékét – fűzte hozzá. Az alkotmányjogász szavaiból az következik, hogy a börtönbiznisz esetében is fennáll a kockázata annak, hogy a liberális jogvédők és a Soros-hálózat, miként az életfogytiglan esetében, e téren is folyamatosan feszegeti majd a határokat.
Három csapás
A büntetőjog enyhítéséért folytatott lobbijuk részeként a liberális jogvédők, köztük a Soros György által finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság a Fidesz javaslatára 2010-ben bevezetett úgynevezett három csapásról szóló törvényre is össztüzet zúdított. Az amerikai mintán alapuló javaslat lényege, hogy azokat a bűnözőket, akik harmadszorra követnek el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, életfogytiglanra kell ítélni. Az elfogadott jogszabály emellett ismerte az úgynevezett halmazati három csapást is. Ha valaki legalább három személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el, s azokat egy eljárásban bírálták el, a legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedett. A törvénynek ezt a részét 2014-ben az Alkotmánybíróság visszaható hatállyal megsemmisítette, ám az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó szabály máig hatályban van, és védi a magyar embereket a visszaeső erőszakos bűnözőktől. Legalábbis erre utalnak a bűnügyi statisztikák: a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 2010 és 2018 között 53 százalékkal, 17 ezerről kevesebb mint nyolcezerre, az emberölések száma pedig 51 százalékkal csökkent.
Szánthó Miklós, Alapjogokért Központ:
A perlési politizálás lényegében a politika eljogiasítása. Gyakorlatát a nyílt társadalom eszmerendszeréhez tartozó, globalizációpárti emberi jogi fundamentalisták fejlesztették tökélyre annak érdekében, hogy a döntéshozatalt kiszervezzék az arra legitim felhatalmazással rendelkező, demokratikusan választott állami parlamentektől, kormányoktól különböző nem választott vagy csak áttételes felhatalmazással rendelkező bíróságokhoz, nemzetközi szervezetekhez. Ez igazából az úgynevezett bírókrácia, a választott politikusok helyett a bírák és jogászok túlhatalma. Az egész alapvető célja, hogy liberális jogelvekre hivatkozva egyes, valójában politikai ügyeket a semlegesnek tételezett jog pajzsa mögé bújva bírák, úgynevezett szakértők vagy civil NGO-k dönthessenek el. Ez szuverenitásküzdelem és értékharc egyben – lényegében tehát arról van szó, hogy a liberalizmus és a demokrácia szembekerül egymással. Akár a börtön-, akár az etnobiznisz kapcsán az látható, hogy hiába vannak demokratikus keretek között elfogadott állami jogszabályok, ha azokat a különféle jogi fórumok – megtámogatva a civilek „szakértelmével” és a bírák érzékenyítésével – a liberális jogértelmezés révén felülírhatnak. Elviekben a törvény alapján van lehetőség jogszerű elkülönítésre, úgynevezett integrációra felkészítő szegregált oktatásra vagy kriminális bűnelkövetők szigorú megbüntetésére és fogva tartására. De hiába, ha az emberi méltóság liberális értelmezése szerint minden, még a felzárkózást segítő elkülönítés is jogellenes, illetve valódi haramiákat is idő előtt szabadon lehet engedni, brutális gyilkosokat sem lehet tényleges életfogytiglanra ítélni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!