Megúszta a miniszterelnök és a belügyminiszter német rágalmazója

Bizonyítottság hiányában megszüntették a többszörösen elítélt német bűnöző, Dietmar E. Clodo ellen rágalmazás miatt indult büntetőeljárást Budapesten, miután állítólagos vallomása eltűnt. A másik elkövető, Jürgen Roth német író időközben elhalálozott. Clodo Rothnak nyilatkozva vádolta meg korrupcióval a magyar miniszterelnököt és a magyar belügyminisztert, állítva: Szemjon Mogiljevics (Szeva bácsi) megbízásából fizette le őket még a 90-es években.

Fotó: MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

Nem találják a német hatóságok a hazánkban elsősorban „bombagyárosként” ismert Dietmar Eduard Clodo azon vallomását, amelyben korrupcióval vádolta volna a magyar miniszterelnököt és a magyar belügyminisztert. Így bizonyítottság hiányában megszüntették a többszörösen elítélt, nemzetközileg is furcsa kapcsolatokkal bíró német bűnöző ellen rágalmazás miatt indult büntetőeljárást Budapesten, közölte a PestiSrácok.hu. Clodo Jürgen Rothnak nyilatkozva vádolta meg korrupcióval a magyar miniszterelnököt és a magyar belügyminisztert, állítva: Szemjon Mogiljevics (Szeva bácsi) megbízásából fizette le őket még a 90-es években. A nemzetközileg is ismert bűnöző állításait korábban Szeva bácsi már maga cáfolta. Juszt László egykori tévés műsorvezető egy személyét ért rágalmazó cikk miatt indított pert, amely során Szeva bácsi levélben tanúskodott. Ebben a levélben az amerikai hatóságok által a szolncevói szovjet-orosz maffia egykori magyarországi helytartójának tartott orosz-izraeli vállalkozó arról is írt, hogy ő soha nem adott megbízást sem Clodónak, sem másoknak, hogy fizessen le magyar politikusokat, így nem igaz az sem hogy a 90-es években Orbán Viktornak egymillió márkát, míg Pintér Sándornak több tízezer márkát küldetett volna.

Jürgen Roth 2016-ban írta meg Clodóra hivatkozva a rágalmakat a „Schmutzige Demokratie” („Piszkos Demokrácia”) című könyvében, amit az Átlátszó című magyar portál idézett, majd a magyar ellenzék politikai előnyök reményében megpróbált kiaknázni. Forrásaink szerint a könyv a magyar kormány illegális bevándorlással kapcsolatban meghozott 2015-ös döntéseire adott német válaszként is felfogható, amely vélhetően politikai megrendelésre született. A célkeresztben egyértelműen a magyar kormányfő és a belügyminiszter állt. A magyar ellenzék kérdésekkel ostromolta a belügyminisztert és a kormányfőt a bűnöző rágalmainak felülve. Pintér Sándor a Clodo vádjaival kapcsolatos ellenzéki kérdést sértőnek nevezte, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig képtelenségnek minősítette és visszautasította azokat.

A Jürgen Roth könyvében idézettek kapcsán felmerült, hogy az egykor a Rote Armee Fraktion (RAF) nevű szélsőbalos terrorszervezet környékén, majd a szovjetek ellen harcoló afgán mudzsahedin vezérnél, Gulbuddin Hekmatyarnál felbukkanó Clodo Regensburgban a hatóságok előtt tett vallomásában megismételte a Rothnak mondottakat. Ám a Magyarországon rágalmazás miatt elindult nyomozás során, jogsegély keretében megkeresett német hatóságok nem találtak olyan Clodo-vallomást, amiben magyar politikusokról beszélt volna. Miután a másik rágalmazó, Jürgen Roth 2017-ben Frankfurtban elhunyt, bizonyítottság hiányában megszüntette nyomozását a Fővárosi Nyomozó Ügyészség.

Pintért Sándort egyébként folyamatosan támadják olyan bűnözők, akik a korábbi országos rendőrfőkapitánynak köszönhették, hogy az igazságszolgáltatás lecsapott rájuk. Maradva Dietmar E. Clodónál, őt hazánkban kétszer ítélték el jogerősen. Először egy pénzhamisítási ügyben három, másodszor pedig bombagyár üzemeltetéséért tíz évet kapott. A pénzhamisítási ügyben Clodo biztonságtechnikai cégén keresztül vásárolt több tonnányi biztonsági papírt a Diósgyőri Papírgyárból azzal, hogy Afganisztánba viszi azt. A biztonsági papírra azonban magyar bankjegyeket akart hamisítani Cs. László, aki 2000-ben ezért öt évet kapott, míg Clodót bűnsegédként 3 évre ítélték. (Cs.-t később gyilkosságért további 15 évre ítélték.)

Clodót először akkor fogták el, amikor 1993-ban még Pintér Sándor volt az országos rendőrfőkapitány, és a német hatóságok sugárzó anyagok csempészetéért körözték a bűnözőt. Kiadtuk Németországnak, ám néhány hónap múlva már ismét Budapesten volt. A bankjegyhamisítási ügy után a Pilisszentlászlón működtetett bombagyár miatt ítélték el 10 évre a német bűnözőt, aki orosz vegyészekkel készíttetett robbanóanyagot és működőképes pokolgépeket. Ekkor nevezték el a sajtóban „bombagyárosnak”, ami aztán úgymond védjegye is lett.

Dietmar E. Clodo vádaskodása egy volt az elítélt bűnözők belügyminiszter elleni vádjai közül, hiszen Portik Tamás az ellene folyó perek során többször is arról beszélt, hogy Pintér a magyar alvilág valódi feje. Portik még azt sem átallotta kijelenteni éppen az Aranykéz utcai robbantás perében, amiben őt azzal vádolták, hogy megbízást adott Jozef Roháčnak a robbantásra, amiben aztán ellensége, Boros Tamás is életét vesztette, hogy Boros kivégzésére éppen Pintér adott utasítást. Portik vádjai azonban sorra megdőltek és nevetségessé váltak. Csakúgy mint évtizedekkel korábban olajos bűnözők azon állítása, hogy Pintérnek köze volt az olajozáshoz, és hogy „százmilliókat” kapott az olajos bűnözőktől. Ezen állítások közül csak egyet idéznénk most fel. Az egyik bűnöző szerint egy alkalommal Pintér egy Skodával ment a több százmillió forintért, amit aztán be is raktak neki a csomagtartóba. T. A. nyomozó ügyész a Magyar Nemzeti Bankban folytatta le a bizonyítási eljárást, az adott Skoda csomagtartójába sehogy sem fért be a megnevezett összeg ötezres bankjegyekben.