Nem lesz több budaörsi szemműtét

Tizenkét betegen kellett utólagosan szemműtétet végrehajtani a fővárosban, mert egy budaörsi magánklinikán fertőzés történt. Egy ember közülük véglegesen megvakult, három embernek a látása súlyosan és tartósan romlott. Az egynapos szemészeti sebészet működési engedélyét visszavonta a hatóság. Többek között erről beszélgettünk Tarnai Richárddal, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjével.

Tarnai Richárd Kormánybiztos. 20200123 Budapest Foto Bach Máte Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Budaörsön, egy magánklinikán fertőzések történtek a szemműtéteknél. Az ügyben fellépett a hatóság, Wittinghoff Tamás polgármester azonban politikai boszorkányüldözésről beszél. Mennyire súlyos ez az ügy?

– Ez egy nagyon súlyos ügy. Felháborító politikai boszorkányüldözésnek nevezni az igazság kiderítésére irányuló szakmai eljárásunkat, hiszen egy ember véglegesen megvakult, három embernek a látása súlyosan és tartósan romlott, és mind a tizenkét betegen utólagosan műtétet kellett végrehajtani az állami Szent János-kórházban. Az élet egy újabb balliberális közhelyre cáfolt rá, miszerint a magán egészségügyi rendszer csak jó, az állami pedig csak rossz lehet. A kormányhivatal bezáratta ezt a műtőt, elindította az eljárást, elkészültek az ehhez szükséges laboreredmények, ami alapján bebizonyosodott, hogy a magánklinikán súlyos mulasztások történtek. Az intézmény egynapos szemészeti sebészetének működési engedélyét visszavontuk. A klinika privatizálásának egyébként élharcosa volt az egykori SZDSZ-es polgármester, aki azt a vizsgálatot akarja politikai akció­nak beállítani, amit azért kellett elindítani, mert a súlyos mulasztások miatt rutinműtétek vezettek egy ember megvakulásához és több személy részleges látássérüléséhez.

„Elsősorban az emberekkel akarunk együttműködni”
Fotó: Bach Máté

– Mi köze volt Wittinghoff Tamásnak a magánosításhoz?

– Mi szakmai vizsgálatot végeztünk. Ám én is olvastam a sajtóban azokat a híreket, miszerint egy hozzá közel álló személy a klinikát működtető cég vezetője. Ez felveti azt a súlyos kérdést, hogy mennyi szerepet játszott a tragédiában a profitérdekeltség. Különösen érdekes kérdés ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a hírek szerint ez a cég a déli határszakaszon az illegális migránsoknak ingyenes orvosi ellátást nyújt, miközben Budapest egyik legfrekventáltabb részén, a Pasaréten egy luxusklinikát is üzemeltet.

– Wittinghoff Tamás hozzáállásából úgy tűnik, hogy az ellenzéki polgármesterek a kabinet politikai eszközének tekintik a kormányhivatalok működését. Nem lehet könnyű az együttműködés ezekkel a polgármesterekkel.

– A kormányhivatal elsősorban nem polgármesterekkel kíván együttműködni, hanem azokkal az emberekkel, akik egy-egy településen élnek. Ha valakit hátrány vagy kár ér, mert súlyos mulasztások történnek, minket nem érdekel, hogy milyen pártállású a polgármester, mert szakmai alapon dolgozunk. Az elsődleges szempont az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások szabályszerűsége és minősége. Ha ezzel probléma van, akkor vizsgálatot kell indítani és bírságot kell kiszabni, adott esetben pedig fel kell függeszteni vagy be kell vonni a működési engedélyt.

– Nagy feladat elé állíthatja a hatóságokat a koronavírus esetleges magyarországi megjelenése is. Egyre rémisztőbb híreket hallani az ázsiai járvány terjedéséről. Tudnak hazai megbetegedésről és felkészültek a veszélyre a tisztiorvosok?

– Magyarországi betegről nincs tudomásunk. Új vírusról beszélünk, amelynek még nem ismerjük minden tulajdonságát. A magyar egészségügyi védőrendszer ennek ellenére természetesen felkészült a védelemre. A magyar járványügyi hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzetközi jelentéseket, ajánlásokat, és szükség esetén megteszik a további intézkedéseket Az ÁNTSZ az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányítása alatt áll. Ebben az esetben az országos tisztifőorvos koordinálja a szakmai munkát, az egyes megyékben pedig a kormányhivatalok munkáltatói irányítása alá tartozó tisztiorvosi szolgálatok a végrehajtók. Azért van állami kézben ez a feladat is, mert ez a leghatékonyabb módja annak, hogy ki tudjuk szűrni a fertőzöttséget és meg tudjuk akadályozni a járványt.

– Ha már a hatósági ügyeknél tartunk: az építési hatósági jogkörök megváltozásáról azt mondja az ellenzék, hogy a jövőben mindenki azt építhet, amit akar, mert nem helyben döntenek az engedélyek kiadásáról. Igaz ez?

– Természetesen nem. A cél az ügyintézés további gyorsítása. Eddig megosztott volt ez a feladat, az építési hatósági jogkörök egy része a jegyzőknél volt, a másik része pedig a kormányhivatalnál. Ez azt jelentette, hogy folyamatos együttműködésre volt szükség. Ez most sem változik, de az önkormányzatok válláról terheket veszünk le. Egy egészséges ügyintézési távolság jön létre, amivel megerősíthetjük a rendszert, jobban be tudjuk tartatni a szabályokat. A helyi építésügyi szabályok meghatározása továbbra is marad az önkormányzatoknál, vagyis meghatározhatják, hogy egy ingatlanra milyen jellegű építményt – például bevásárlóközpontot, magánházat vagy templomot – lehet építeni, illetve hogy hol legyenek bel- vagy külterületek. A kormányhivatal csak azt állapíthatja meg, hogy ami épül, az megfelel-e a jogszabályoknak.

– Bús Balázs volt óbudai polgármester nemrég feljelentést tett, mert az alpolgármesterek olyan bizottsági helyeket töltenek be, amivel megsértik az önkormányzati törvényt. Kiderült, hogy Karácsony Gergely is egészen sajátosan értelmezi a Fővárosi Közgyűlés működését. Mit léphet ilyenkor a kormányhivatal, és találkoznak-e hasonló törvénysértésekkel?

– Az önkormányzati törvény betartásával kapcsolatosan elég izgalmas beadványokat kaptunk mi is az elmúlt időszakban. Volt olyan hely, ahol a képviselő megszólítást tiltotta be a polgármester, mondván, a közgyűlés tagjai nem képviselők, hanem „szolgatársak”. Volt olyan önkormányzat, ahol a képviselő-testületi ülésteremből kidobták az asztalokat, és nem engedték a frakciótársakat egymás mellé ülni, hogy ne tudjanak „összebeszélni”. Van, ahol az önkormányzati képviselők nyilatkozattételi jogát korlátozták. A budapesti eseteket a Fővárosi Kormányhivatal vizsgálja. Egyébként a kormányhivataloknak ilyenkor fel kell hívni az önkormányzat figyelmét a törvénysértésre.

– A kormányhivatalok dolgozói fizetésemelésben részesülnek. A hírek szerint azonban vidéken kevesebbet kapnak, mint Budapesten. Miért?

– Az országban minden kormányhivatali dolgozó meg fogja kapni az összes kormányhivatalra vonatkozó tízszázalékos béremelést. Emellett pedig kiegyenlítik azon különbségeket is, melyek az adott megye regionális munkaerőpiacának keresetei és az adott kormányhivatali bérek között fennállnak. Bevezetjük újra a kafetériát is, ami szintén többletjövedelmet jelent. Nálunk, Pest megyében pedig évi egy nap munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést kapnak a nem dohányzók.

– Meg tudja mondani, hányféle családvédelmi intézkedés végrehajtása vár önökre?

– Felsorolni is nehéz, hány jelentős anyagi könnyítést jelentő családvédelmi intézkedés él a kormány jóvoltából. Érdemes azonban felidézni, hogy 2002-ben 320 milliárd forinttal adta át a kormányzást a polgári kormány. A szocialisták ezt követően pillanatok alatt elherdálták ezt a pénzt, majd megszüntették a gyedet, a gyes és a gyet alanyi jogosultságát, és a családi adókedvezményt is elfelejthettük. Ehhez képest óriási dolog, hogy most az a kérdés, fel tudjuk-e az összes intézkedést sorolni egyáltalán. A mostani kedvezményeket egyébként valóban a kormányhivatalokban lehet igényelni. Ma már jóval egyszerűbben, mert a célunk az, hogy minél gyorsabban hozzájuthassanak a családok vagy azok a fiatalok, akik családot terveznek.