Több újfajta kórokozó is ránk ijesztett

Aggodalom és pánik helyett a tudósok azonban mindig az adott problémára koncentrálnak, jelenleg ezek közül az egyik legfontosabb a kínai koronavírus terjedésének megfékezése.

A globális felmelegedés, a vírusok mutációja, vagy akár a védőoltások elhanyagolása miatt gyakorlatilag bármikor és bárhol kirobbanhatnak a világon kisebb-nagyobb járványok, ezzel nagyjából egyetértenek a szakemberek.

Azt is hozzáteszik ugyanakkor, hogy ma már sokkal felkészültebbek vagyunk erre, mint mondjuk a múlt század eleji spanyolnátha idején, nemcsak az egészségügyi rendszerek fejlettségének köszönhetően, de azért is, mert világszerte működtetnek járványügyi figyelőrendszereket, amelyek jelzései nyomán, miként most is, gyorsan és hatékonyan be lehet avatkozni a járvány időbeni megfékezése érdekében.

Ettől függetlenül csak az elmúlt szűk két évtizedben több, újfajta kórokozó is komoly aggodalmat keltett a világban. A legveszélyesebb kórokozókat lajstromozó WHO-listán ezek mindegyike ott van: az ebola, a Marburg, a Nipah, a Lassa-láz, a krími-kongói vérzéses láz, a Rift-völgyi láz, a SARS-koronavírus és a közel-keleti koronavírus is, amelyekre egyelőre nincs oltóanyag, ezért sok áldozatot követelhetnek. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS), illetve a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok. Kínában és Hongkongban 2002 és 2003 között a SARS-járvány következtében több mint 700 ember halt meg.

A szakemberek szerint a legveszélyesebb mégis az influenzavírus, ami nagyon könnyen képes mutálódni (hasonlóan a most felfedezett koronavírushoz), és ha emberről emberre terjed, akkor nagyon rövid idő alatt nagyon sokakat megbetegíthet. A világ eddigi legsúlyosabb influenzajárványa, a Föld országain 1918 és 1920 között végigsöpört spanyolnáthajárvány minimum húsz-, de akár ötvenmillió emberéletet követelhetett. Azóta még két influenza-világjárványt jegyeztek fel a krónikák, 1957–58-ban és 1968–69-ben, mindkettőben milliónyian haltak meg. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet is ezt tekinti a potenciális „disease X”-nek.

Világjárvány az elmúlt évtizedekben szerencsére nem ütötte fel a fejét, de például a H7N9 madárinfluenza-vírus, amelyet 2013-ban mutattak ki először embernél, mára már 1600 embert betegített meg, mindet Kelet-, Délkelet-Ázsiában.

Aggodalom és pánik helyett a tudósok azonban mindig az adott problémára koncentrálnak, jelenleg ezek közül az egyik legfontosabb a kínai koronavírus terjedésének megfékezése, illetve a védőoltás mielőbbi kifejlesztése. Ez utóbbival kapcsolatban Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora közölte: őket is felkérték, hogy kapcsolódjanak be az oltóanyag kifejlesztésébe.