A növényi étrendek veszélyei

Egyre többen térnek át a növényi alapú táplálkozásra az egész világon, ám sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mely tápanyagok esetében merülhet fel emiatt hiány és milyen kockázatokkal kell számolniuk. A kiegyensúlyozott táplálkozás – amely tartalmaz például elegendő vasat, kalciumot, jódot, cinket és fehérjét – véd a krónikus betegségek kialakulásától is.

Az immunrendszer erősítésében elengedhetetlen a rendszeres táplálkozás Forrás: 123RF

A fehérjék az emberi szervezet nélkülözhetetlen nitrogénforrásai, de szükség esetén energiaforrásként is használhatók – hangsúlyozzák a dietetikusok. Testünk fehérjéi állandóan lebomlanak és újjáépülnek, a regenerációhoz szükséges aminosavakat pedig részben az elfogyasztott táplálék biztosítja. A vegetáriánusoknak a rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak és gabonafélék biztosítják a megfelelő fehérjefelvételt.

A zöldség- és gyümölcsfogyasztásnál is számolni kell a felmerülő kockázatokkal
Fotó: 123RF

Az omega–3-zsírsavak fontosak az agy, a retina és a sejtmembránok fejlődéséhez, működéséhez, valamint csökkentik a szív- és érrendszeri, valamint számos, egyéb krónikus betegség kialakulásának kockázatát. Ilyen zsírsavak növényi forrásai közé tartoznak a különböző magok (például len, repce, kender), a diófélék és ezek olajai, valamint a tengeri algák. Mikroalga-alapú étrend-kiegészítő fogyasztását javasolják a táplálkozástudományi szakemberek a vegán várandós és szoptató anyáknak, valamint a szervezet csökkent átalakítóképessége, például magas vérnyomás és diabétesz esetén.

A cink részt vesz a tápanyagok anyagcseréjében. Jó cinkforrásként említhető a hús, a máj, valamint a vegetáriánusok étrendjébe is beilleszthető szójatermékek, a hüvelyesek és a tojás.

A jód a pajzsmirigyhormonok szerves része, ezáltal részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, és közvetett módon hat a vérkeringésre is. A jód hiánya a pajzsmirigy megnagyobbodásához, golyva kialakulásához vezethet. Mivel a növényi alapú táplálkozás csekély jódtartalmú lehet, azon vegánok körében, akik egyáltalán nem fogyasztják a vegán jódforrásokat, mint például a jódozott sót vagy a tengeri zöldségeket, fennállhat a jódhiány kialakulásának veszélye.

A kalcium egyik legfontosabb élettani szerepe a csontok keménységének, nyomási szilárdságának kialakítása és fenntartása. Emellett a sejteken kívüli folyadékban és a lágy szövetekben, fehérjékhez kötött formában hozzájárul az ideg- és izomműködéshez, illetve a véralvadáshoz. Az élelmiszerek között a tej és a tejtermékek kalciumtartalma a legnagyobb, amelyekből felszívódása is kiváló. Az alacsony oxaláttartalmú zöldségekből, amilyen a kelkáposzta, a petrezselyem és a kínai kel, a felszívódás ötvenszázalékos. Az újabb vizsgálatok eredményei szerint a nagy (legalább 150 mg/liter) kalciumtartalmú ásványvizek rendszeres fogyasztása szintén hozzájárul a megfelelő kalciumellátottsághoz.

B₁₂-vitamint csak az állati eredetű élelmiszerek tartalmaznak, növényi forrásai nincsenek. Éppen ezért vegán táplálkozás esetén rendszeresen szükség van B₁₂-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítőt fogyasztani a vitaminhiány elkerülése érdekében. A súlyos B₁₂-vitamin-hiány korai tünetei közé tartozik a szokatlan fáradtság, a csökkent figyelem és a rossz emésztés.

– A kiegyensúlyozott táplálkozás hozzájárul az egészséges testtömeg eléréséhez és megtartásához, segít a mennyiségi és a minőségi alultápláltság megelőzésében, valamint véd a krónikus, nem fertőző betegségektől, amilyen például a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos daganatok – összegezték a dietetikusok.