Biztosítja az új NAT a gyógytestnevelést

A módosított Nemzeti alaptanterv egyik fő újítása a testnevelés és egészségfejlesztés terén, hogy ismét deklarálja a gyógytestnevelést mint az iskolák nevelési-oktatási alaptevékenységét. A 2012-es szabályozásban ugyanis ez nem szerepelt – hangsúlyozta lapunknak Hamar Pál, az MTA doktora, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének elnöke.

A finommotorika fejlesztésének szerepe van az írásban, a rajzolásban, de még az éneklésben is Fotó: Havran Zoltán

A tanulók mozgáshoz fűződő pozitív attitűdjének kialakítása érdekében a tanterv leszögezi, hogy az értékelés alapja elsősorban a diák önmagához mért fejlődése kell hogy legyen. Hamar Pál hangsúlyozta: a testkultúrával, a testneveléssel szemben megváltozott a társadalmi elvárás, előtérbe került az egészség, ezért is változott a műveltségi (tanulási) terület neve testnevelés és sportról testnevelés és egészségfejlesztésre.

Szerinte fontos az is, hogy az iskolák használják ki a lehetőségeiket, hiszen az előírt tananyag nem fedi le az órák száz százalékát. – Lehetőség nyílik alternatív mozgásformák beemelésére, egy hegyvidéki iskola például elviheti túrázni a diákokat, egy vízparti intézmény pedig a helyben elérhető vízi sportokkal is megismertetheti a tanulóit.

A lényeg, hogy minél szélesebb mozgásrepertoárt adjunk, elérjük, hogy a diákok szeressék meg a testmozgást, a fizikai aktivitás épüljön be a mindennapi szokásrendszerükbe.

A fiatalok edzettségi mutatói sajnos nem túl fényesek, kialakult az ülő életmód, és bizony komoly kihívás számunkra, hogy felállítsuk őket. A mindennapos testnevelésnek köszönhetően azonban már látok némi előrelépést. Ha nem is fizikai mutatókban mérhető változást – mert ahhoz több időnek kell eltelnie –, de szerintem egyre sikeresebben tudjuk ráirányítani a tanulók figyelmét a mozgás és a testedzés fontosságára. Hosszú távon remélhetőleg kevesebb lesz a túlsúlyos gyerek, megváltoznak a táplálkozási szokásaik is – állapította meg az MTTOE elnöke.

A személyi feltételek kapcsán kiemelte: a 2012-ben megnövelt óraszámot még a mai napig nem tudta lekövetni a testnevelő tanárok létszáma, de a felsőoktatásban egyre többen jelentkeznek erre a szakra. Már csak el kell érni, hogy a képzett fiatalok a pályán maradjanak. Az infrastrukturális hiányosságok leküzdését nagyban segíthetné, ha a helyi sportlétesítmények még több együttműködést alakítanának ki az iskolákkal, a szabad idősávokban pedig fogadnák a diákokat, akár ingyen is – jegyezte meg.

A NAT-ot érő kritikák vonatkozásában Hamar Pál hangsúlyozta: túl sokan nyilvánulnak meg úgy, hogy nem kellően jártasak a tantervkészítésben, amely mégiscsak egy külön szakma.

– Súlyos problémának látom azt is, hogy nincsenek egységes értékpreferenciák. Kell hogy legyen egy olyan zsinórmérték, amelyre mindentől függetlenül azt tudjuk mondani, hogy a magyar ifjúságnak időtállóan fontos.

Ahol ez jól működik, ott politikasemleges, mindenki számára elfogadott értékrendszert alakítottak ki. Ezzel szemben mi még a rendszerváltás után harminc évvel is azon polemizálunk, hogy mik legyenek azok a fő céltételek, amelyek mentén az iskolák pedagógiai tevékenységét szervezzük. Ebben mihamarabb egyezségre kellene jutni – fűzte hozzá a szakember.