Európa-szerte jelentős károkat okoz a vihar

Magyar Nemzet
2020. 02. 11. 6:37
Söjtörön tűzoltóknak kellett kivonulniuk egy házra zuhant fa miatt (2020. február) Fotó: Varga György Forrás: MTI/Varga György
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legkevesebb hat emberéletet követelt az Európán végigsöprő Ciara nevű vihar, amely a lengyel Bukowina Tatrzańska síközpontban három személy – egy nő és két lánya – életét oltotta ki, amikor egy tetőszerkezet rászakadt egy társaságra. Az időközben Magyarországot is elérő vihar Csehországban, Svájcban és Svédországban is egy-egy emberéletet követelt. A skandináv országban egy felborult horgászcsónak egyik utasa halt meg. A cseheknél a sérültek száma legkevesebb 14, az áram nélkül maradt háztartások száma pedig 280 ezer. Több országban rongált meg a vihar gépkocsikat, valamint épületeket, és az egész észak-európai térségben súlyos közlekedési fennakadásokat okozott.

Norvégiában, Svédországban, Lengyelországban és Németországban több légi járatot is töröltek, számos hajó- és vonatjárat nem közlekedik. A cseheknél a legmagasabb fokú készültséget rendelték el, az országban a széllökések sebessége helyenként meghaladta az óránkénti száz kilométert, a cseh-lengyel határon fekvő Óriáshegység legmagasabb, Sněžka nevű hegycsúcsán mérték a legnagyobb, rekordnak számító óránkénti 180 kilométeres szélsebességet. A német Deutsche Bahn vasúttársaság még a távolsági járatait is leállította, így a cseh-német határon is leállt a vasúti forgalom a sínekre dőlt fák ­miatt, s több hegyvidéki közúton is közlekedési akadályok alakultak ki. A vezetékhálózatban keletkezett károk miatt csak Bajorországban ötvenezer háztartásban nincs áram, s a tartomány iskoláiban tanítási szünetet rendeltek el a vihar jelentette veszélyek miatt. Bár a Ciara nyomát számos helyen kicsavart fák, összetört autók, megrongált tetőszerkezetek, valamint leszakított elektromos vezetékek jelzik, és a dél-lengyelországi Kujawy faluban pél­dául 16 tehén is elpusztult egy leszakadt áramvezeték miatt, jellemzően a vártnál kisebb anyagi károkat okozott a vihar.

A legtöbb viharkár két dunántúli megyét, Somogy és Zala megyét érinti leg­intenzívebben és a mai napon összesen kétszáz káreseménnyel kapcsolatos riasztást kaptunk – számolt be lapunknak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője. Dóka Imre elmondta, jellemzően kidőlt fákhoz és leszakadt ágakhoz riasztják a tűzoltókat, illetve néhány esetben kéményekben vagy parkoló autóban keletkezett kár miatt.

Söjtörön tűzoltóknak kellett kivonulniuk egy házra zuhant fa miatt
Fotó: MTI/Varga György

Mint ismert, vasárnap délelőtt érte el Nyugat-Európát a Ciara nevű viharciklon, amely hétfőre virradó éjszaka Magyarország fölé is megérkezett.

Dóka Imre szerint az áramkimaradásra országszerte fel kell készülni, hiszen például fák dőlhetnek villanyvezetékekre vagy épp a szél szakítja le azokat. A helyettes szóvivő arra is kitért, a múlt héttől kezdve a két említett megyében meg kellett növelni a katasztrófavédelem ügyeleti létszámát, de átszervezésekre nem volt szükség, mert bár tömegesen érkeznek a jelzések, azok elszórtan jelentek meg. – A hivatásos tűzoltók mellett önkormányzati és önkéntes tűzoltók is segítik a kárenyhítést – fűzte hozzá a helyettes szóvivő.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Budapestre, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megyére másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adott ki hétfőre a viharos szél veszélye miatt. A meteorológusok szerint kedden reggeltől ismét sokfelé viharossá fokozódó északnyugati szélre lehet számítani, óránként 65-90 kilométeres, az északi országrészben a magasabban fekvő hegyvidéki területeken 90 kilométert is meghaladó legerősebb lökésekkel.

A Budapest Airport a Facebookon azt közölte, járattörlések és fennakadások várhatók a napokban, ezért azt javasolják, mindenki tájékozódjon, ­mielőtt elindulna a reptérre. – A mostani vihar sajátossága a szél irányában rejlik, mivel délnyugati irányú, 70-80 kilométeres, viharos szél a Balaton hosszában áramlást hoz létre, ezzel jelentősebb vízszintkülönbség alakul ki a keleti és a nyugati medence között – mondta el a Veol.hu-nak Horváth Ákos, az OMSZ Viharjelző Obszervatórium vezetője.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.