Ködbe vész a biodóm jövője

A tervek szerint jövő év végén vehette volna birtokba a közönség a Liget-projekt egyik legnagyobb szabású, különleges zöldfejlesztését, a Fővárosi Állat- és Növénykert területén elhelyezkedő biodómot. A fedett, fűtött létesítmény építkezése eddig több mint 43 milliárd forintot emésztett fel, és további milliárdok kellenének a befejezéséhez. A költségtúllépés miatt a korábbi főigazgató lemondott, és most még nem látszik, hogy ki, milyen pénzből fogja befejezni a térségünkben egyedülálló állatkerti fejlesztést.

Fotó: Arpad Kurucz

A Fővárosi Állat- és Növénykert vezetőjének, Persányi Miklósnak az igazgatói székébe került a Pannon Park elnevezésű, nagyszabású fejlesztés. A Liget-projekt részét képező beruházás a tavasszal lezáruló szakaszáig 43,7 milliárdos forrásból valósul meg, ám ez az összeg jócskán meghaladja az eredeti tervekben szereplőt. Karácsony Gergely főpolgármester elfogadta Persányi lemondását, és azt javasolta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy az állatkert főigazgatói teendőivel március elsejével Szabó Roland agrármérnököt, az intézmény operatív igazgatóját, a főigazgató általános helyettesét bízza meg. A főváros új, baloldali többségű vezetése már jelezte: egy fillérrel nem kívánja saját költségvetésből támogatni a biodóm befejezését, amely az előirányzott összegen felül akár húszmilliárd forintot is igénybe vehet. Fürjes Balázs, a Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár korábban úgy fogalmazott: nagyon nehéz helyzetbe hozza az országot Persányi Miklós, mert már egy évvel azt követően, hogy a kormány a beruházás támogatásáról döntött, a főigazgató a támogatás megemelését kérte, ráadásul megígérte, hogy több árnövekedés nem lesz. Az államtitkár korábban lapunknak arról beszélt, hogy a kormány eltekintene a Liget Budapest projekt keretében tervezett Hermina-garázs felépítésétől, és az így felszabaduló öt-hat milliárd forintos összeget a biodómra fordítanák. A projekt sorsa a Fővárosi Közgyűlés és a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa e heti ülésein is napirenden lesz.

Nagyobb terület, több lehetőség

A biodóm megvalósítását az állatkert területének megnövekedése tette lehetővé. A Fővárosi Közgyűlés 2012-ben döntött a Budapestiw Vidám Park megszüntetéséről, egyúttal arról is határozott, hogy a terület feletti rendelkezési jogot az állatkert vegye át. Néhány további kisebb területet is az állatkerthez csatoltak az elkövetkező években, így a park területe valamivel több mint tíz hektárról közel 19-re bővült. Ebből a korábbi vidám park területén öt hektáron alakítanak ki egy új bemutatórészt Pannon Park néven, s ezen belül 1,7 hektárt foglal el a fedett biodóm.

Az állatkertek ma már egyre kevésbé gondolkodnak elkülönült bemutatóhelyekben: ahol csak lehet, az élővilágban létező kapcsolatokat is igyekeznek bemutatni, s a hazánkban és a környező országokban egyedülálló biodóm is egész életközösségeknek ad majd otthont egy nagyobb fedett, fűtött térben. A kupolás, tágas, fényáteresztő tetejű létesítményben több szempontból is kényelmesebbé és élvezhetőbbé tennék az állatkerti élményt. A fedett bemutatótérben a látogatók akár több­órás sétát is tehetnek anélkül, hogy elhagynák az épületet, nem kell a pavilonszerűen szétszórt állatházakból ki-be járniuk, ami rossz időjárási viszonyok esetében jelent nagy előnyt. Emellett a korábbi vidám park területén fokozott volt a zaj- és légszennyezés is a szomszédos Hungária körút nagy forgalma miatt, s a zárt tér erre is megoldást jelent. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a vidám park csak tavasztól őszig működött, ezért a kihasználtsága sem volt mérhető ahhoz, amit a Pannon Park és a biodóm lehetővé tenne.

A Pannon Park a legnagyobb szabású fejlesztés az állatkert új területein megvalósuló négy fejlesztési program közül. A terv szerint a bemutatókomplexum külső, szabad ég alatti területeit parkrészek, sétányok, valamint az állatok kültéri kifutói alkotnák. Többek között az ide átköltöző elefántok számára is lenne itt egy korszerű kifutórendszer, medencével kiegészítve. A kifutókhoz tartozó férőhelyeket a biodóm belső terében alakítanák ki, s közvetlen összeköttetésben állnának a kültéri kifutókkal. A parkrészeken az állatkert klasszikus területére jellemző színvonalú, gyűjteményes kerthez illő növényzet tenné teljessé az élményt.

Uniós kifutók

Az állatkert tájékoztatása szerint a bio­dóm belső terében ugyancsak parkrészek, sétányok és állattartó terek lennének, mindez azonban a már elkészült fényáteresztő tető alatt kapna helyet. Az épület belsejébe részben azok a nagyobb testű emlősállatok kerülnének, amelyeknek a biodómot övező, szabad ég alatti kifutóit is szánják. Így például az elefántoknak a biodóm belsejében egy nagy közös terük is lenne, de több elkülönítő férőhely is készül, hogy például a vemhes állatok számára megfelelő elletőhelyet tudjanak biztosítani. Ráadásul az elefántok esetében a nagy testű állatok tartására vonatkozó, folyamatosan szigorodó uniós szabályok miatt a jelenlegi kifutók akár szűkösnek is bizonyulhatnak, amire a biodómban tervezett új élőhely jelenthetné a megoldást. A jelenleg félkész épületben ráadásul olyan állatokat – például csimpánzokat, esetleg törpecsimpánzokat, vagyis bonobókat – is terveztek elhelyezni, amelyek tartásáról az állatkertnek le kellett mondania a jelenlegi körülmények között. A biodómban az állatok egy része mind a négy évszakban a belső térben élne, hasonlóan például a pálmaházban bemutatott állatok többségéhez. Lennének köztük kisebb emlősök, madarak, különféle hüllők és más állatcsoportok képviselői is. A biodómban kapna helyet a Pannon-tenger akvárium is. Ennek legfőbb látványossága egy óriási, több mint kétmillió literes cápamedence, de számos más tengeri állatot is be tudnának mutatni az akvárium különböző medencéiben. A tervek szerint még manátuszokat (tengeri teheneket) is láthatnának majd itt a látogatók.

Az ősvadont idézné meg

Az említett állatok segítségével – amelyek az egykor a hazánk területén élt állatok mai rokonai, leszármazottai – igyekezne felidézni az egykori pannon ősvadont az állatkert, mivel a Kárpát-medence földrajza, vízrajza, éghajlata, illetve állat- és növényvilága a múltban egészen más volt, mint napjainkban. A földtörténet harmadidőszakának miocén korában például, amely ötmillió évvel ezelőttig tartott, a mai Magyarország területét részben tenger, majd tóvidék borította, kisebb-nagyobb szárazulatokkal, szigetekkel tarkítva. A klíma pedig valamelyest melegebb volt a mostaninál, s a szárazulatokon sokféle állat, köztük ősi orrszarvúfélék, ormányosok, emberszabásúak, a vizekben pedig egyebek mellett ősi tengeri tehenek, cápák éltek.

Az állatkert decemberben kiadott tájékoztatása szerint tavasszal zárul le a Pannon Park központi építményének szerkezetépítése. Azóta bezárult a 18,5 ezer négyzetméteres óriáskupola, és a külső hatásoktól már védett térben folynak a szerelési munkák. Akkor még úgy kalkulált a fővárosi intézmény vezetése, hogy várhatóan 2021 végén nyílhat meg a látogatók előtt a különleges komplexum, ám azt is jelezték, hogy a kivitelezésre még le nem kötött, nagyjából 6,6 milliárd forint szűkös a hátralévő feladatokra, így a teljes körű, magas színvonalú megvalósításhoz további források szükségesek.

Akrilalagút szárazon

A biodóm építése 2017. nyár végén kezdődött meg, s 2018 januárjában már az alaplemez, illetve a vasbeton karéj kialakításán dolgoztak a szakemberek. Ugyanazon esztendő késő tavaszától indult a leglátványosabb szakasz, a tető tartószerkezetének szerelése, ami már a környékbeli utcákról is jól látható volt. Az acélszerkezet 1505 tartószerkezeti acélrúdból és 539 szerkezeti csomópontból áll, amelyek közel ezer háromszögletű mezőt alkotnak. Az utolsó tartószerkezeti elemet 2018 karácsonya előtt szerelték be. Tavaly kezdődött a következő látványos munka, a háromrétegű, fényáteresztő fóliamembrán felszerelése az acél tartószerkezetre, s ez a fázis mára be is fejeződött. A biodóm előtt már jól látható az új kapuépület, és mindinkább kirajzolódnak az állatok kültéri kifutói is, a hozzájuk tartozó medencékkel együtt. Több helyen már elindulhatott a környezetrendezés, az épületgépészeti munkák nagy részével is végeztek. Közben a biodóm belső tereiben előrehaladt az állattartó terek, az édesvízi és a tengeri medencék kialakítása. A leghatalmasabb, 2,5 millió literes tengervizes medence Közép-Európa legnagyobbja lesz, térfogata pedig meghaladja majd az összes többi hazai tengeri bemutató medence együttes űrtartalmát, amennyiben elkészül. A medence óriási akril betekintő ablaka és átjárható akrilalagútja tavasszal került a végleges helyére.

Cseperedő lakók

A majdani lakók közül több állat már most is az állatkertben látható: a 2018 decemberében átadott Cápasuliban, a közönség szeme láttára cseperednek. A közönségigényeknek megfelelve megrendelt nagy testű tengeri ragadozók későbbi elhelyezése a beruházás befejezésének bizonytalanná válása miatt újabb problémát jelent. Kérdés, hogy a költségesen felnevelt állatokkal később mihez kezdenek, a biodóm akváriumának hiányában el kell-e ezeket ajándékozni. Egyáltalán, mi lesz a sorsa a folyamatos és költséges állagmegóvásra szoruló, de a megnyitástól még távol álló Pannon Park projektnek?