Nagyrészt uzsorásoknak jutna az a pénz, amit a gyöngyöspataiaknak kellene kifizetni

Gyöngyöspatán továbbra is feszült a helyzet – állapítja meg az Origo cikke. A konfliktus azután robbant ki, hogy a Debreceni Ítélőtábla tavaly úgy döntött, 100 milliós kártérítést ítél meg helyi romáknak iskolai szegregáció címén. A kormány azt javasolta, hogy pénzbeli kártérítés helyett képzést kapjanak az érintettek, de ezt egyelőre döntő többségük elutasította. Elsősorban azért, mert a településen kiderült, hogy a pénzt sokan már előre elköltötték. Hiteleket vettek fel uzsorásoktól, így mindenképpen a pénzt akarják megkapni, nem az oktatást.

A polgármester ezt nem tudta megerősíteni, azt mondta, az önkormányzat folyamatosan próbál kommunikálni az érintettekkel, de ők erről nem beszélnek.

Lakásfelújításra vagy uzsorára mehet el a megítélt összeg

Az Origo cikke felidézi, hogy komoly botrányt okozott az is, amikor a Hír TV Informátor című műsorának stábja a Heves megyei településen forgatott, és az erről szóló anyagot a Facebook letiltotta. A riportban elhangzott, hogy több érintett pénzért lett volna hajlandó nyilatkozni.

Gyöngyöspatán többen nem is titkolják, hogy a pénzt lakásfelújításra költenék, de olyan is van, aki már jó előre elköltötte az összeget. Többen uzsorakölcsönt vettek fel a másodfokú ítélet után, mert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) nevű Soros-szervezet képviselői azt mondták, hogy a pénzt most már biztosan meg fogják kapni.

A Heves megyei településen többen arról beszéltek, hogy verbálisan és fizikálisan is bántalmazták a gyöngyöspatai tanárokat – erről a szegregáció miatt elmarasztalt iskola egykori igazgatója is beszélt korábban. Volt olyan roma diák, akinek a nagymamája ütötte meg a tanárt.

Nagyon sok olyan eset volt, amikor minősíthetetlen hangon beszéltek velünk, volt fizikai bántalmazás is az elmúlt évtizedben, s azt gondolom, hogy egy tanár, aki erre teszi az életét, nem ezért indul a tanári pályán, hogy ezt kelljen nap mint nap elviselni. És az utóbbi időben mindennapossá váltak ezek – mondta Molnár Károly korábbi iskolaigazgató.

Egy másik tanár arról beszélt, előfordult, hogy sírva jött ki tanár egy óráról, mivel olyan támadások érték, hogy azt másképp nem tudta elviselni. Súlyos támadások érték az iskolába rendszeresen járó gyerekeket is a beilleszkedni nem tudó tanulók és szüleik részéről.

300 óra hiányzásért is járt a kártérítés

Olyan diák is kapott kártérítést, aki 300 órát hiányzott. Volt olyan család, ahol a nagymamát jogerősen két évre elítélték tanárbántalmazásért, mégis kapnak kártérítést. Mindezek a dolgok nagyon nagymértékben bántják a helyiek igazságérzetét – mondta Horváth László, a térség országgyűlési képviselője.

Kísértetiesen hasonló tanúvallomások születtek

A gyöngyöspatai perben a Soros György által finanszírozott alapítvány a kártérítési igényt azzal indokolta, hogy a gyerekeknek az elkülönítéssel lelki sérülést okoztak, és alacsonyabb színvonalú oktatásban részesítették őket, ezáltal az életesélyt vették el tőlük.

Ezen állításoknak azonban több dolog ellentmond:

a gyerekek közül többen is folytattak és jelenleg is sikeresen folytatnak középiskolai tanulmányokat. 62-ből 16 kezdte meg középfokú tanulmányait, 2 nem tudta teljesíteni a 8 osztályt, 3 pedig úgy döntött, hogy nem tanul tovább;

62-ből 10 tanuló jogviszonya azelőtt szűnt meg, hogy a 8 osztályt elvégezhette volna. Ebből kettő nem folytatta tanulmányait, a másik 8 másik intézményben, tehát ők máshol részesültek oktatásban.

Az alapítvány szerint a gyerekeket kár érte, azonban arra 8 tárgyalás és 186 jegyzőkönyvi oldal nem volt elég, hogy ennek mértékét elmondják – idézi fel az Origo cikke.

A bíróság előtti tanúvallomások sokszor szó szerint azonosak voltak, miközben semmilyen konkrétumot nem tartalmaztak, csak általánosságokat. Sokszor a „rosszabb oktatás„ fordulatot használták, anélkül, hogy kifejtették volna, ez mit jelent szerintük – és egyáltalán: mihez képest rosszabb. (Gyakran használták a nem kapta meg, vagy nem adta meg a tudást kifejezést is.)

Dokumentumfilm a kialakult állapotokról

Gyöngyöspatán készített dokumentumfilmet Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet publicistája is. Munkatársunk többek között olyan gyöngyöspataiakkal is beszélt, akik az iskolában kialakult helyzet miatt voltak kénytelenek a gyermeküket a közeli Gyöngyösre íratni.

Kiderült az is, hogy mindennaposak voltak a verekedések az intézményben, és ezt egyre kevesebben tolerálták. Beszámoltak arról is, hogy az iskolában folyamatos volt az erőszak.

A kormányzat a kialakult helyzetben azt javasolta, hogy pénzbeli kártérítés helyett képzésekkel segítené az érintetteket.

Január 16-án Horváth László, a térség fideszes parlamenti képviselője ismertette azt a javaslatot, hogy a gyöngyöspatai cigány családok a nekik jogerősen megítélt kártérítést ne pénzben, hanem oktatásban, képzésben és egyéb, az életvitelüket és beilleszkedésüket segítő szolgáltatásokban kapják meg.

Január 21-én Horváth László a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta: a felpereseket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azt közölte, rövid egyeztetés után mindenki arra jutott, hogy csakis pénzt fogad el. Azonban a kormánypárti képviselő szerint a gyöngyöspatai találkozón résztvevő romák közül többen arról számoltak be, hogy nem nevezhető egyeztetésnek, ami történt, mert az összejövetel mintegy másfél óra után zűrzavarba és ordítozásba torkollott, majd az alapítvány képviselői fenyegetőzve magukra hagyták a jelenlévőket.

Mindezek után Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára január 26-án bejelentette: közvetlenül a felperesekkel fognak egyeztetni a kártérítés formájáról.

Ennek megfelelően a gyöngyöspatai polgármester levélben fordult a perben kártérítésre jogosulttá vált romákhoz, hogyha hajlandók tárgyalni a jóvátétel természetbeni megfizetéséről, jelezzék az önkormányzatnak, hogy közösen ki tudjanak alakítani egy olyan oktatási csomagot, amely pozitív hatással lehet az életükre, javíthatja a munkaerőpiaci helyzetüket.

A kártérítésre jogosultak nem zárkóztak el egyöntetűen az egyeztetéstől – olvasható az Origón megjelent cikkben.