NAT: közelebb a mindennapokhoz

Bekerült a kötelezők közé Szabó Magda Abigél című, a fiatalok köré­ben is közkedvelt regénye, A kőszívű ember fiait ugyanakkor már nem ajánlja olvasásra a diákoknak a megújított Nemzeti alaptanterv, amely pénteken, késő este jelent meg a Magyar Közlönyben. Az új szabályozás nagy hangsúlyt fektet a digitális kompetenciákra, és nemcsak a kimondottan ezzel foglalkozó tantárgynál, hanem a többi órába beépítve is: matematikából például grafikus és táblázatkezelő szoftverekkel, illetve geometriai szerkesztőprogramokkal is dolgozniuk kell a tanulóknak.

Minden tantárgynál hangsúlyos lesz a digitális kompetencia elsajátítása Fotó: Éberling András

A szaktárca ígéretéhez híven számos személetbeli és tartalmi újítást hoz a Nemzeti alaptanterv (NAT), a mintegy százötven oldalas dokumentum egyik ilyen része, hogy a fizika, biológia és kémia tárgyak a felső tagozat valamennyi évfolyamán oktathatók összevontan is, de a természettudományokon kívül is hangsúlyozzák a tudományköziséget. A NAT már a bevezetőben kiemeli, hogy tanévenként több olyan óra beillesztését is ajánlják az iskoláknak, amelyben több tantárgy ismereteinek integrálását igénylő (multidiszciplináris) téma kerül a középpontba. Hangsúlyt helyeznek továbbá az iskolán kívüli szakemberek bevonására, valamint a külső helyszínek nyújtotta pedagógiai lehetőségek (könyvtár, múzeum, levéltár, színház, koncert) felhasználására.

A magyar irodalom oktatásában lapunk korábbi értesüléseinek megfelelően valóban a kötelező olvasmányok közé került Wass Albert és Szabó Magda, utóbbi szerzőtől általános iskolában az Abigélt, középiskolában Az ajtót kell elolvasni a diákoknak. Jókai Mórtól A nagyenyedi két fűzfa és A huszti beteglátogatók jelent meg a kötelezők között, miközben A kőszívű ember fiait már nem találjuk a tantervben, sem a korábban ajánlott Sorstalanságot Kertész Imrétől. Felső tagozaton maradt a János vitéz, a Toldi, A Pál utcai fiúk, az Egri csillagok is, középiskolásoknak pedig mindenképp el kell olvasniuk Herczeg Ferenctől Az élet kapuját, Mikszáth Kálmántól a Beszterce ostromát, Móricztól az Úri murit és a Tragédiát, de megmaradt Örkénytől a Tóték, Wass Alberttől pedig bekerült az Adjátok vissza a hegyeimet! című mű. Új alkotóként jelenik meg a szabályozásban Agatha Christie, Daniel Defoe, Tonke Dragt, szerepel továbbá Saint-Exupéry és George Orwell is.

A Magyartanárok Egyesülete szerint a megújított NAT-ban még mindig túl sok a tananyag, úgy vélik, hogy a korosztály kétharmada nem képes ennyi mindent elsajátítani. Fájlalják továbbá, hogy az 1970-es évek utáni, frissebb művek közül nagyon kevés kapott helyet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a NAT többek közt pont az irodalomtanításról szóló fejezetben hangsúlyozza, hogy amennyiben a pedagógus szerint a törzsanyag elsajátításához elegendő az órakeret nyolcvan százaléka, akkor az órák húsz százalékát szabadon választott témák feldolgozására fordíthatja, melyek kiválasztásába bevonhatja a tanulóit is.

Az idegen nyelvek tanításával kapcsolatban a NAT leszögezi: fontos, hogy a tanított nyelvek ne különálló tantárgyakként jelenjenek meg, hanem a többnyelvűség kontextusában, a nyelvtanárok építsenek a nyelvek közötti hasonlóságokra, és oktassanak integrált, nyelveken és kultúrákon átívelő szemléletben. Az első idegen nyelv oktatását negyedikben, a másodikat a 9. évfolyamon kell megkezdeni. Az általános iskola végére az európai keretrendszer szerinti A2 szintre kell eljuttatni a gyerekeket, a középiskolákkal szemben viszont az az elvárás, hogy a diák a tanulmányok végére képes legyen elérni a B2 szintet (ez a középfokú nyelvvizsga szintje), de legalább a középszintű nyelvi érettségit (B1 szint) teljesíteni tudja, a második idegen nyelvből pedig a gimnázium végére érje el az A2 szintű tudást. A tanterv megengedi, hogy a másodikként tanult nyelv órakeretének egy részét a gimnáziumokban átcsoportosítsák az első idegen nyelv oktatására, ennek részleteit az iskolák pedagógiai programjában kell rögzíteni.

Minden tantárgynál hangsúlyos lesz a digitális kompetencia elsajátítása
Fotó: Éberling András

A matematika tanításában szembetűnő újdonság, hogy a korábbinál sokkal nagyobb szerepet kap a digitális eszközhasználat. Célként tűzik ki, hogy a középiskola végére a tanuló digitális környezetben tudjon matematikai alkalmazásokkal dolgozni, informatikai alkalmazásokkal szöveget szerkesszen, a prezentációihoz informatív diákat készítsen, illetve használja a geometriai, grafikus és táblázatkezelő szoftvereket.

A digitális készségek erősítése már a 3. osztálytól megkezdődik az önálló tantárgyként megjelenő digitális kultúra órán, ahol sok egyéb mellett a programozás, a kódolás, a robotika fortélyaival ismerkedhetnek meg a diákok, de szóba kerül a 3D-megjelenítés, az e-világ etikai problémái, és megtanítják a gyerekeket arra is, hogy képesek legyenek online gyakorolni az állampolgári kötelességeiket, ne okozzon gondot nekik az elektronikus ügyintézés.

Az önálló tárgyként szintén első ízben megjelenő állampolgári ismeretek tananyagában ugyancsak helyet kapott a mindennapi ügyintézés és a felnőttkori szerepekre való felkészülés, de előkerül a nemzet, a nemzetiség, a haza témája, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem alapjai, továbbá szót kell ejteni a nagy ellátórendszerekről is, úgymint oktatás és egészségügy. Középiskolában a bankrendszer, a hitelfelvétel, a vállalkozás indításával és a munkavállalással kapcsolatos szabályok is terítékre kerülnek.

A természettudományok oktatása láthatóan közelebb került a mindennapokhoz: fizikaórán például a mobiltelefon és az autóakkumulátorok, a SIM-kártya vagy a sportoláskor előszeretettel használt elektronikus kütyük működésével is megismerkednek a diákok, kémiaórán pedig a betonozás, a hőszigetelés vagy a benzinkutak üzemanyagai is szóba kerülnek, emellett foglalkoznak az illegális drogok, a doppingszerek és az alkohol veszélyeivel.

Bár a korábbi hírekkel ellentétben nem vezetnek be előkészítő évfolyamot az első osztály előtt, hangsúlyosabbá tették az alapozást. – Az iskolakezdést követő első félévet minden szempontból bevezető, fejlesztő szakasznak szükséges tekinteni, ezért a pedagógus ebben az időszakban a szöveges formában megfogalmazott fejlesztő, tanulást segítő értékeléseket elsősorban szakmailag megalapozott megfigyeléseire építheti – olvasható a szövegben, amely szerint a „gyengéd” óvoda-iskola átmenet érdekében a nyelvi, a mozgáskoordinációs és egyéb hátrányokat fel kell mérni iskolakezdéskor. Szükség esetén pedig kompenzációs, fejlesztő gyakorlatokat kell beépíteni a tanórákba (beszédgyakorlatok, téri tájékozódást és mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok). Az olvasás és az írás sikeres elsajátításához elengedhetetlen képességek folyamatos fejlesztése és diagnosztizáló értékelése a köznevelési intézmény feladata.

Az iskoláknak a módosított NAT alapján április 30-ig kell átírniuk a saját pedagógiai programjukat. A változásokat azonban a következő tanévben egyelőre csak az első, az ötödik és a kilencedik évfolyam tananyagába kell átültetni.