Orbán Viktor: A teljesítmény a nemzeté, a felelősség a kormányé

A trianoni békediktátum kihirdetésének 100. évfordulójáról és a balliberális kormányok okozta tíz évvel ezelőtti csődből való kilábalásról is megemlékezett Orbán Viktor XXII. évértékelő beszédében. A miniszterelnök a Várkert Bazárban tartott rendezvényen új nemzeti konzultációt hirdetett, valamint nyolcpontos klímavédelmi csomagot ismertetett. A kormányfő kijelölte a családvédelmi intézkedések további irányát, illetve az európai konjunktúra kifulladására adott magyar gazdaságvédelmi intézkedéseket.

Fotó: Kurucz Árpád

Fotó: Kurucz Árpád

A gazdasági helyzetre áttérve úgy folytatta: az utolsó tíz év volt a legsikeresebb az elmúlt száz év magyar történelmében. Emlékeztetett: 2019-ben minden idők legtöbb beruházásáról született döntés, 101 nagyberuházás 1700 milliárd forint értékben. Tavaly exportrekordot döntött az ország. A lakosságszámot tekintve a világ országai között a 94. helyen állunk, de exportban a 34.-ek vagyunk.

Orbán Viktor beszélt a honvédség reformjáról, melynek célja egy modern és erős hadsereg megteremtése, amely képes megvédeni a határainkat és teljesíteni a nemzetközi kötelességeinket bárhol a világon. – A magyar honvédség visszatért! – közölte a hallgatóság soraiban helyet foglaló főtisztek felé fordulva, akiket aktív társadalmi szerepvállalásra biztatott, majd hozzátette: „Legyen úgy, mint régen volt!”

– Fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás, és baljós árnyak gyülekeznek az európai gazdaság fölött is – sorolta a legnagyobb kihívásokat. A klímavédelem kapcsán nyolc kormányzati intézkedést jelentett be. Július elsejével megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, megbüntetik a szennyezőket és betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását. A Dunát és a Tiszát megtisztítják a műanyagoktól. A Magyarországon működő multinacionális cégeknek környezetbarát technológiák alkalmazását írják elő. A következő két évben 32 milliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. Minden újszülött után tíz fát fognak ültetni, amivel 2030-ra elérhető, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen. Tíz év alatt meghatszorozzák a naperőművek kapacitását. A kormány támogatni fogja az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, 2022-től pedig csak elektromos buszok forgalomba állítását engedik a városi közlekedésben. Nyolcadik intézkedésként bevezetik a zöldállamkötvényt, az ebből befolyó pénzt a kormány csak klímabarát programokra fordíthatja.

A kormányfő a jövőben bővíteni szeretné a családtámogatások körét
Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Kabinetiroda

A demográfiai fordulat elérése érdekében úgy fogalmazott: a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet, illetve az anyáknak a szülés utáni első fél évben az előző évi átlagkeresetük száz százalékát kellene megkapniuk. Orbán Viktor szerint az ingyenes nyelvvizsgát és KRESZ-vizsgát ki kellene terjeszteni a gyesen, gyeden lévő édesanyákra is.

A lassuló európai gazdaságra reagálva Orbán Viktor bejelentette: kormánya csökkenteni fogja a kisvállalkozási adót és a munkát terhelő adót, a nyugdíjak értékét pedig meg fogják őrizni.

A 2022-es választással összefüggésben Muhammad Ali egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnokot idézte: „Lebegj, mint egy pillangó, szúrj, mint egy méh!” Az ellenzék kapcsán úgy fogalmazott: olyan szereléseket próbálgatnak, ahol alul kisnyilas gatya, felül vörös mellény, rajta pedig szivárványszínű kitűző van.

A miniszterelnök fontosabbnak nevezte a 2020-2021-es évek országépítő munkáját és azt, hogy a nemzetet felkészítsék a következő években rá váró nagy próbatételekre, amire a kormány készen áll. Leszögezte: azt akarják, hogy a magyarok jólétben és biztonságban élhessenek és gyarapodhassanak a saját hazájukban. – Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött – zárta szavait.

Évértékelő a szakértők szemével

– 2020 kulcstémáiról szólt az idei országértékelő beszéd, amelyben a kormányfő az elmúlt száz, a kormányzás lezárt tíz és a következő választásokig hátralévő két esztendőre vonatkozóan is sok tanulságot fogalmazott meg – mondta a Magyar Nemzetnek Mráz Ágoston Sámuel (képünkön). A Nézőpont Intézet igazgatója szerint Orbán Viktor kiemelt figyelmet szentelt a trianoni békediktátum centenáriumának, középre pozicionálva kormányát, amely sem a nemzetköziséget, sem a szomszéd nemzetek elleni fellépést nem tartja jó iránynak, inkább a közép-európai nemzetek új szövetségét tűzte ki célul, pozitív programot adva a nehéz évfordulóra. – Ritkán fordul elő, hogy egy kormány a megválasztása után is megőrzi társadalmi támogatottságát és így felhatalmazását is, különösen, ha válsághelyzetben veszi át a kormányrudat. Márpedig Orbán Viktornak éppen ez sikerült. Beszédében részletesen értékelte az elmúlt évtized kezdetének helyzetét, kormányzati döntéseit és az elért társadalmi-gazdasági eredményeket – emelte ki Mráz.

Szerinte a magyar kormány sikerének titka az embereknek fontos ügyek felvállalása, amelyhez a két választás közötti nemzeti konzultációkon szerez felhatalmazást, ahogy azt 2020-ban is tervezi a kabinet. A kormányfő különösen a gyöngyöspatai eseményeket elemezte, közvetetten visszautasítva a rasszizmus vádját (Magyarországon a származás sem előny, sem hátrány nem lehet), a „bírói ítélet villámját” az önkormányzat forráshiánya és a cigányság érdekében indított kormányzati életmódváltási program megakasztása miatt. A per kezdeményezői Soros György támogatottjai voltak, akinek a miniszterelnök nemcsak nevét említette röviden, hanem az elmúlt harminc évben tett lépéseit is részletesen számba vette – mutatott rá a Nézőpont Intézet igazgatója, aki szerint tanulságos volt, hogy a Soros-elleni szuverenitásvédelemben nem csak Antall Józsefet, de Horn Gyulát is pozitívan említette, azaz párthovatartozás nélkül is egyetértésre lehet jutni ebben az ügyben. – A XXII. országértékelő beszéd nem csak ezért lesz emlékezetes, családpolitikai tervekről, euróbevezetéssel szembeni óvatosságról, az európai válság elleni adócsökkentésről, az európai összevetésben is alacsony vagyoni különbségek megőrzéséről, a kereszténydemokrata klímavédelemről és a baloldal káoszáról is részletesen beszélt benne a miniszterelnök. Ezzel a politikai szezon elkezdődött – mondta Mráz Ágoston.

– A helyi közönség igényeinek megfelelő, ám hosszú és érdektelen beszédet hallottunk Orbán Viktortól. Ebben megismételte, hogy két év nyugalom következik, aminek tükrében úgy tűnt, hogy a kormányfőnek sem volt különleges alkalom ez az évértékelő – mondta lapunknak Horn Gábor (képünkön). A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a kormánypárti média várakozása ellenére nem hangzottak el érdemi ígéretek, a miniszterelnök mindössze arról beszélt, hogy jó lenne tenni valamit családpolitika ügyben, de sajnos most nem lehet.

Horn nagyon gyengének nevezte a bejelentett klímavédelmi akciótervet, és hangoztatta azt is, hogy az Orbán Viktor szerinti fantasztikus tíz év első három éve a rendszerválás utáni időszak egyik legrosszabb gazdasági időszaka volt. – Liberális emberként személyesen érintett a kommunistákra és liberálisokra tett megjegyzés, amit furcsának találok annak tükrében, hogy korábban Orbán a liberális internacionálé alelnöke volt, és a magyar rendszerváltásban is meghatározó szerepük volt a liberálisoknak. A miniszterelnök szivárványos kitűzővel kapcsolatos, nyilvánvalóan homofób megjegyzése pedig megdöbbentett – mondta. Gyöngyöspatával kapcsolatban Horn Gábor úgy vélekedett, hogy itt nem munka nélküli jövedelemről van szó, hanem egy kártérítési ítéletről, amit a független magyar bíróság hozott egy elfogadhatatlan diszkrimináció ügyében.

– Orbán Viktor egy tízéves kormányzati teljesítmény összefoglalóját adta – vélekedett Fricz Tamás a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója hangoztatta: a sikerek mellett fontos emlékezni a kezdeti küzdelmekre is, amikor az elsősorban gazdasági unortodox lépései miatt keményen támadták a kabinetet, és már csírájában el akarták fojtani ezt a modellt. Fricz Tamás szerint a miniszterelnöknek ma már nem a nagy átlagtól eltérő magyar gazdasági, társadalmi berendezkedés filozófiáját kellett elmagyaráznia, hanem „egy működőképes modellről indult ki a beszédében, és azok voltak a mára fontos mozzanatok, hogy hogyan építjük ezt tovább”. Lánczi Tamás politológus ugyanitt pedig a következőt emelte ki: „Az ember mindig meggyőződik arról, hogy ma Magyarországon lényegében egy olyan politikus van, Orbán Viktor, aki képes arra, hogy egy országértékelő beszédben ne csak az elmúlt egy évet értékelje, hanem az egész kormányzati cselekvést beágyazza egy nagyobb történelmi keretbe. Láthattuk a középtávú értelmezését az elmúlt tíz évnek, és felvázolt egy százéves keretet is.” (B. Á.)